2013. január 11., 06:162013. január 11., 06:16
A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint és a község ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől az előbbi constitutio szerint, és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
A vasárnapi megemlékezés 10.30-kor istentisztelettel kezdődik Tordán, az 1568-as országgyűlés helyszínén. Az unitárius templomban tartandó ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Nagy László főjegyző tartja. Ezt követően 12 órától Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét tekintik meg az egybegyűltek a tordai múzeumban.
A megemlékezés 17 órától Kolozsváron, az unitárius egház Dávid Ferenc Termében folytatódik. Bálint Benczédi Ferenc püspök köszöntője után Kriesch György Emlékezés Körösfői-Kriesch Aladárra, Murádin Jenő művészettörténész Körösfői-Kriesch Aladár kolozsvári évei címmel tartanak előadást, melyeket zenei műsor követ. Az eseményt 19 órától állófogadás zárja.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.