Megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata – jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az egykori koronázó bazilika helyén lévő Nemzeti emlékhelyen, ahol megnyitották az osszáriumot (csontkamra) és felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat.
Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését ere
Mintegy ezerkétszáz éves, Karoling kori kard került elő decemberben a Zala megyei Murakeresztúr határában; a Magyarországon egyedüli leletet szerdán mutatták be Nagykanizsán a sajtó képviselőinek.
Corvin János és fia horvátországi sírjának feltárásával kezdődött a Hunyadi-család származásának kutatása – mondta el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészetkutató Központjának vezetője.
Az elmúlt év legnagyobb felfedezései a nagymajtényi ásatás során előkerült 6500 éves építészeti formák helyi szakemberek szerint. A közelmúltban jegyzett Szatmár megyei régészeti megvalósítás hozzáadódik az elmúlt évtized leleteihez, amelyek egyértelművé tették, hogy Románia északnyugati rész&am
Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek.
Egyre több lelet igazolja, hogy II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. „Igen kicsi a valószínűsége, hogy bárki mást temettek volna el a templomnak a főhelyén, egyre bizonyosabbak vagyunk, hogy ezek a tumbaalapozások azok a tumbaalapozások” – ért&
Eddig ismeretlen részletek derültek ki a középkori Kolozsvár északi bejáratáról a Híd utcában lezajlott újabb ásatások alkalmával. A kincses város egykori kaputornyának újabb részeit feltáró régészek olyan védőfalra bukkantak, amelyről nem volt tudomásuk.
Kolozsvár középkori városkapujának, a Híd utcai kaputoronynak újabb részeire bukkantak hétfőn reggel a munkások. Lupescu Radu történész a Krónikának elmondta: reményeik szerint a torony újabb három oldalát tárhatják fel, így végre kiderülhet, hogyan is nézett ki valójában.
Egy 5000 évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.
Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a rég&a
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.
Ugyan biztosat még nem lehet állítani, de az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján nem kizárt, hogy II. András magyar király és felesége sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. A leletek értéke felbecsülhetetlen, mert Árpád-kori királysírokra Magyarországon
A román hatóságok árgus pillantásai mellett kezdődött el idén májusban az 1849-es fehéregyházi csatatér pontos beazonosítása és feltárása, ahol 170 évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor.
Betekintést nyerhetnek az ásatások, kutatások folyamatába azok a középiskolások, akik jelentkeznek a Hunyad megyei Várhelyen első alkalommal rendezendő ingyenes régészeti táborba.
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak a debreceni Déri Múzeum régészei Derecske határában – közölte a múzeum régészeti igazgatóhelyettese szerdán sajtótájékoztatón.
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
Jelentős, mintegy 7000 éves régészeti leletre bukkantak Nagyvárad szélén, ahol új tömbháznegyed építésére készülnek. A szakemberek Krisztus előtt 4800-ra tehető lakóépítmények és élelmiszer tárolására alkalmas kamra nyomait találták.
Látogatottsági adatok