– Romániai tapasztalat szerint egy többségében román közösségben nem menő téma az erdélyi magyar múlt. A váradi vár feltárása viszont a középkori magyar királyság örökségét jelenti. Hogyan viszonyultak ehhez a román szakemberek?

– Már az elejétől nagyon jó munkakapcsolat alakult ki Doru Marta kollégámmal a Körösvidéki Múzeum részéről, aki ,,lepapírozta” és felügyelte az általam vezetett várbeli ásatásokat. Román kollégám a váradi várból írta doktori disszertációját, így jól ismeri a felbecsülhetetlen értékű történelmi örökséget. Szakmai körökben nem voltak és ma sincsenek viták a váradi várral kapcsolatban.

– A felújított fejedelmi palota udvarán megjelölték Szent László és Luxemburgi Zsigmond király sírját. Az eredeti elképzelés szerint a nagyközönségnek megmutatnák a mélyben fekvő két királyi sírkamrát is. Erre mikor kerülhet sor?

– A fejedelmi udvar átfogó régészeti feltárását nem vették be az épületek restaurálását biztosító uniós pályázatba, mert az rengeteg időbe és pénzbe került volna. A feltárásnak ez egy következő fázisa. Olyan elképzelés is van, hogy az egész udvart feltárjuk, és a régészeti leletek fölé vasbetonból készült födémszerkezet kerül, alatta több látogatható helyszínnel, ami rendkívüli turistacsalogató megoldásnak ígérkezik. Mondanom sem kell, hogy óriási beruházás, amihez meg kell találni a finanszírozási lehetőségeket.

A székesegyháztól északra előkerülhetnek a monostor alapjai, amiről egyelőre csak sejtéseink vannak. Mindenképpen a három magyar uralkodó sírkamrájának a feltárása lenne a legfontosabb régészeti feladat: Szent László királyé, Mária királynőé és Luxemburgi Zsigmond királyé, de itt nyugszik I. Károly Róbert felesége, Beatrix királyné is. Az üres sírkamrák mintegy négy méter mélyen fekszenek a föld alatt. Egy méter vastag, téglából készült, dongaboltozatos kripták ezek tele földdel. A 19. század végi és 20. század eleji feltárásokból vannak erről hiteles adataink.

– A Monarchia idején végzett feltárások üres királyi sírokat találtak a váradi várban. Elképzelhető, hogy az udvaron végzett feltárások elvezethetnek a királyi csontok megtalálásához is?

– Az üres királyi sírok logikája érthető. Miután a 16. században a protestáns jellegű erdélyi fejedelemség átveszi a várat, a székesegyház üresen áll, többé nem használják liturgikus célokra. A fejedelmek és kíséretük istentiszteletre kijárnak a városba, az ottani katolikus templomokat alakítják át reformátussá. Az elhagyott székesegyházban a királyi sírok szembetűnőek voltak az oltárral, a faragott kővel. Ezt még a 16. században kirabolták, kincseket kerestek benne, így eltűntek a királyok földi maradványai.

A székesegyház körüli temető viszont jó állapotban fennmaradt, onnan több Árpád-kori ékszer is előkerült. A már feltárt vagy feltárásra kerülő rengeteg csont DNS, szénizotópos (C14-es) és más típusú vizsgálata meg tudná állapítani, hogy a csontmaradvány rokonságban van-e az Árpád-házi királyokkal, vagy valamelyik éppen a királyoké, de ez temérdek pénzbe kerül. Az is megtörténhet, hogy egyetlen királyi csontot sem találunk. A kolozsvári és a váradi régészek jórészt a debreceni laborral dolgoznak, mert árban a legelérhetőbb, de rengeteg anyagvizsgálatra lenne szükségünk. A feltárásokra fordítható pénzügyi kerettől függ majd ez is.

– Nemcsak a fejedelmi palota udvara vár végleges rendezésre, hanem az épületekben látogatható múzeumrész is, ahol csupán töredéke látható az eddig feltárt leletanyagnak. Mikorra készül el az állandó kiállítás, amely bemutatja Szent László korát?

– Itt is az a gond, hogy az épületfelújítási költségekbe nem foglalták bele a múzeum berendezésének költségeit. Mi, szakemberek kaptunk egy teljesen üres épületegyüttest, amit valamilyen formában be kellett rendezni. Egy mai, modern történelmi múzeum nem arról szól, hogy a szobákban egy-két vitrin, három pannó és a sarokban egy páncél áll.

– Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi tárcavezetője 2018-ban Nagyváradon találkozott Ilie Bolojan akkori polgármesterrel, akivel a várbeli Szent László múzeum létrehozásáról tárgyalt, és felajánlotta a magyar kormány támogatását. Azóta eltelt öt év, és nincs előrelépés a városalapító magyar király korát bemutató múzeum körül. Hiányzik a politikai akarat a városvezetés részéről?

– Csupán az elmúlt húsz év leletanyaga alapján – amit én láttam és jól ismerek –, gyönyörű kiállítás hozható össze. Valójában nem pénzkérdés ez, hiszen állnak az eredeti szépségében felújított épületek és rendelkezünk az igen gazdag leletanyaggal is. A kiállítás megszervezését a Körösvidéki Múzeum szakembereiből felálló bizottságnak kell eldöntenie. Az épület egy része időszakos kiállításokra van kitalálva, de lesznek állandó kiállítások is.

– Hosszú évek várbeli régészeti munkája után másfél esztendeje Nagyszalontán dolgozik az Arany János Emlékmúzeumban, de továbbra is rendszeresen megfordul a váradi várban. Nehéz volt a váltás?

– Szerettem volna itt maradni, de hogy elegánsan fogalmazzak, nem úgy hozta a sors… Nem bántam meg, hogy Nagyszalontát választottam, ugyanakkor az az álláspontom, hogy jót tesz az embernek, ha öt-tíz évente váltani tud. A váradi vártól azonban nem szakadtam el. Egy-egy projekt keretében azóta is visszajárok, még ha nem is dolgozom itt főállásban. Nagyszalontán négyórás munkaidőt vállaltam. Itteni kollégáimmal leletmentő és bástyafeltáró ásatásokat végzünk. A várfelújítás következő nagy fázisa további három bástya feltárása és felújítása.

– A múzeumban nincs állandó magyar nyelvű idegenvezetés, holott sok magyarországi turista jön...

– Most nincs magyar nyelvet is beszélő állandó idegenvezető, amit úgy oldottak meg, hogy amikor előre bejelentkeznek magyar csoportok, szólnak nekem, és elvállalom az idegenvezetést. Ez viszont nem megy egyik óráról a másikra: csak akkor tudom vállalni, ha napokkal előre szólnak. Itt is kialakult egy jó együttműködés, de azért nem ártana egy állandó jellegű magyar idegenvezető sem...