Mihálka Nándor régész bízik abban, hogy az eredetileg tervezett várfelújítási elképzelések megvalósulnak
Fotó: Beliczay László
A több mint egy évtizedig a váradi vár feltárásának és restaurálásának alapembereként dolgozó Mihálka Nándor régésszel az Árpád-kori és az erdélyi fejedelemségek korát megörökítő nagyváradi történelmet járjuk körül, amely a felújított várban és a vármúzeumban vár bemutatásra. A korabeli épületek uniós pénzekből történt restaurálását négy Árpád-házi király és királynő sírjainak feltárása és a múzeum berendezése kellene hogy kövesse. A tervek megvalósításához azonban nem elegendő a román és magyar történészek jóindulata, politikai akarat is kell.
2023. március 18., 09:012023. március 18., 09:01
2023. március 20., 11:382023. március 20., 11:38
– Másfél évtizede zajlanak a régészeti feltárások és a restaurálási munkálatok a nagyváradi várban, de a befejezés még messze van. Erre számítottak az induláskor?
– A várbeli épületegyüttes felújítása európai uniós projekt keretében kezdődött el 2010-ben, de az ezt megelőző munkálatok már 2006-ban elindultak. Nagyváradon minden szakmabeli tisztában volt azzal, hogy a váradi vár megmentését szolgáló beavatkozás a 25. órában kezdődött el. Ha nem látunk hozzá a munkálatokhoz, több épület összedől. A polgármesteri hivatal már korábban elindíthatta volna a munkálatokat uniós források nélkül is: kiürítenek egy-egy épületet, és az évek során szép sorjában rendbe hozták volna. Ezzel szemben az uniós forrás sok megkötöttséget jelentett – meghatározta, hogy a különböző beavatkozásokra mennyi pénzt fordíthatunk, mögöttünk állt az időkorlát, a várban nem lehet belépőt szedni, hogy csak néhányat említsek a hátrányokból –, ami a polgármesteri hivatal szakaszonkénti finanszírozásával elkerülhető lett volna.
Az uniós projektben vállalt munkálatokat 2010 és 2015 között be kellett fejezni, ez elsősorban az épületek felújítását jelentette. Egyes időszakokban 150 munkás is dolgozott a várban.
Bejárat a várba. A középkori magyar emlékhelyet egyre több turista keresi fel
Fotó: Makkay József
– Romániai tapasztalat szerint egy többségében román közösségben nem menő téma az erdélyi magyar múlt. A váradi vár feltárása viszont a középkori magyar királyság örökségét jelenti. Hogyan viszonyultak ehhez a román szakemberek?
– Már az elejétől nagyon jó munkakapcsolat alakult ki Doru Marta kollégámmal a Körösvidéki Múzeum részéről, aki ,,lepapírozta” és felügyelte az általam vezetett várbeli ásatásokat. Román kollégám a váradi várból írta doktori disszertációját, így jól ismeri a felbecsülhetetlen értékű történelmi örökséget. Szakmai körökben nem voltak és ma sincsenek viták a váradi várral kapcsolatban.
Jóval korábbi korokból találtunk kőkorszaki leleteket, de ez minden vízfolyás közelében természetes jelenség. A várat Szent László király alapította, ő hozta létre az első egyházi intézményeket és a várat földvárral vette körül.
Az ideiglenesen rendbe hozott várudvaron ásatásokat terveznek
Fotó: Makkay József
– A felújított fejedelmi palota udvarán megjelölték Szent László és Luxemburgi Zsigmond király sírját. Az eredeti elképzelés szerint a nagyközönségnek megmutatnák a mélyben fekvő két királyi sírkamrát is. Erre mikor kerülhet sor?
– A fejedelmi udvar átfogó régészeti feltárását nem vették be az épületek restaurálását biztosító uniós pályázatba, mert az rengeteg időbe és pénzbe került volna. A feltárásnak ez egy következő fázisa. Olyan elképzelés is van, hogy az egész udvart feltárjuk, és a régészeti leletek fölé vasbetonból készült födémszerkezet kerül, alatta több látogatható helyszínnel, ami rendkívüli turistacsalogató megoldásnak ígérkezik. Mondanom sem kell, hogy óriási beruházás, amihez meg kell találni a finanszírozási lehetőségeket.
A székesegyháztól északra előkerülhetnek a monostor alapjai, amiről egyelőre csak sejtéseink vannak. Mindenképpen a három magyar uralkodó sírkamrájának a feltárása lenne a legfontosabb régészeti feladat: Szent László királyé, Mária királynőé és Luxemburgi Zsigmond királyé, de itt nyugszik I. Károly Róbert felesége, Beatrix királyné is. Az üres sírkamrák mintegy négy méter mélyen fekszenek a föld alatt. Egy méter vastag, téglából készült, dongaboltozatos kripták ezek tele földdel. A 19. század végi és 20. század eleji feltárásokból vannak erről hiteles adataink.
a főhajó középtengelyén, a templom kellős közepén fekszik. A királyt alapító főúri helyszínre temették.
Szent László király jelképes sírhelye. A királyi sírboltmaradványok négy méter mélyen fekszenek
Fotó: Oradea.ro
– A Monarchia idején végzett feltárások üres királyi sírokat találtak a váradi várban. Elképzelhető, hogy az udvaron végzett feltárások elvezethetnek a királyi csontok megtalálásához is?
– Az üres királyi sírok logikája érthető. Miután a 16. században a protestáns jellegű erdélyi fejedelemség átveszi a várat, a székesegyház üresen áll, többé nem használják liturgikus célokra. A fejedelmek és kíséretük istentiszteletre kijárnak a városba, az ottani katolikus templomokat alakítják át reformátussá. Az elhagyott székesegyházban a királyi sírok szembetűnőek voltak az oltárral, a faragott kővel. Ezt még a 16. században kirabolták, kincseket kerestek benne, így eltűntek a királyok földi maradványai.
A székesegyház körüli temető viszont jó állapotban fennmaradt, onnan több Árpád-kori ékszer is előkerült. A már feltárt vagy feltárásra kerülő rengeteg csont DNS, szénizotópos (C14-es) és más típusú vizsgálata meg tudná állapítani, hogy a csontmaradvány rokonságban van-e az Árpád-házi királyokkal, vagy valamelyik éppen a királyoké, de ez temérdek pénzbe kerül. Az is megtörténhet, hogy egyetlen királyi csontot sem találunk. A kolozsvári és a váradi régészek jórészt a debreceni laborral dolgoznak, mert árban a legelérhetőbb, de rengeteg anyagvizsgálatra lenne szükségünk. A feltárásokra fordítható pénzügyi kerettől függ majd ez is.
Stukkóterem a fejedelmi palotában
Fotó: Makkay József
– Nemcsak a fejedelmi palota udvara vár végleges rendezésre, hanem az épületekben látogatható múzeumrész is, ahol csupán töredéke látható az eddig feltárt leletanyagnak. Mikorra készül el az állandó kiállítás, amely bemutatja Szent László korát?
– Itt is az a gond, hogy az épületfelújítási költségekbe nem foglalták bele a múzeum berendezésének költségeit. Mi, szakemberek kaptunk egy teljesen üres épületegyüttest, amit valamilyen formában be kellett rendezni. Egy mai, modern történelmi múzeum nem arról szól, hogy a szobákban egy-két vitrin, három pannó és a sarokban egy páncél áll.
az addig önállóságot élvező vármúzeumot besorolták a Körösvidéki Múzeum hatáskörébe. A korábbi uniós pályázati forrás megszűnt, a város pedig külön pénzeket nem különített el a várbeli múzeumra. Most egy új uniós finanszírozásból szeretnék megoldani a múzeum berendezését. Addig minden berendezés ideiglenes.
Feltárt csontmaradványok. DNS-vizsgálattal lehetne kideríteni, hogy Árpád-házi csontok is vannak-e közöttük
Fotó: Makkay József
– Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi tárcavezetője 2018-ban Nagyváradon találkozott Ilie Bolojan akkori polgármesterrel, akivel a várbeli Szent László múzeum létrehozásáról tárgyalt, és felajánlotta a magyar kormány támogatását. Azóta eltelt öt év, és nincs előrelépés a városalapító magyar király korát bemutató múzeum körül. Hiányzik a politikai akarat a városvezetés részéről?
– Csupán az elmúlt húsz év leletanyaga alapján – amit én láttam és jól ismerek –, gyönyörű kiállítás hozható össze. Valójában nem pénzkérdés ez, hiszen állnak az eredeti szépségében felújított épületek és rendelkezünk az igen gazdag leletanyaggal is. A kiállítás megszervezését a Körösvidéki Múzeum szakembereiből felálló bizottságnak kell eldöntenie. Az épület egy része időszakos kiállításokra van kitalálva, de lesznek állandó kiállítások is.
Az évek során sokat dolgoztunk együtt, jól ismerjük egymást. Remélem, hogy ez a projekt valóban megvalósul.
A politikusokkal kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy mindenki maradjon a maga kaptafájánál. Én sem szeretem, ha egy régészeti ásatásba kivülállóként beleszól valaki, mint ahogy én sem szólok bele olyanok szakterületébe, amihez nem értek. Tudjuk, persze, hogy a finanszírozás kérdése politikai szinten dől el, de az is egyértelmű, hogy Szent László személye megkerülhetetlen mind a vár, mind a város történetének bemutatása során. Ráadásul a Körösvidéki Múzeumnak nagyon jó kapcsolatai vannak magyarországi társintézményekkel, így nem lehet szakmai akadálya egy profi módon kialakított vármúzeum létrehozásának.
Ásatási leletek százai a restauráló teremben
Fotó: Kádár Hanga
– Hosszú évek várbeli régészeti munkája után másfél esztendeje Nagyszalontán dolgozik az Arany János Emlékmúzeumban, de továbbra is rendszeresen megfordul a váradi várban. Nehéz volt a váltás?
– Szerettem volna itt maradni, de hogy elegánsan fogalmazzak, nem úgy hozta a sors… Nem bántam meg, hogy Nagyszalontát választottam, ugyanakkor az az álláspontom, hogy jót tesz az embernek, ha öt-tíz évente váltani tud. A váradi vártól azonban nem szakadtam el. Egy-egy projekt keretében azóta is visszajárok, még ha nem is dolgozom itt főállásban. Nagyszalontán négyórás munkaidőt vállaltam. Itteni kollégáimmal leletmentő és bástyafeltáró ásatásokat végzünk. A várfelújítás következő nagy fázisa további három bástya feltárása és felújítása.
Az Árpád-kori székesegyház egy részlete a fejedelmi palota alagsorában
Fotó: Kádár Hanga
– A múzeumban nincs állandó magyar nyelvű idegenvezetés, holott sok magyarországi turista jön...
– Most nincs magyar nyelvet is beszélő állandó idegenvezető, amit úgy oldottak meg, hogy amikor előre bejelentkeznek magyar csoportok, szólnak nekem, és elvállalom az idegenvezetést. Ez viszont nem megy egyik óráról a másikra: csak akkor tudom vállalni, ha napokkal előre szólnak. Itt is kialakult egy jó együttműködés, de azért nem ártana egy állandó jellegű magyar idegenvezető sem...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.
George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.
Az elnökválasztáson való részvételre és a magyar felsőoktatás jövőjének támogatására kérik a volt és jelenlegi diákokat, pedagógusokat a magyar nyelven oktató romániai felsőfokú intézmények vezetői, vezetőségi tagjai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!