A mintegy négyezer – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók vezéreinek emlékművét pedig Fekete József magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken magyar áldozatokat követeltek az ütközetek.
A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai kisiratosi katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását szombat délután avattak fel a helyi temetőben.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két Szilágy megyei férfit, aki ellopta a zilahi román katonai temetőben álló emlékművet díszítő bronzsast, és egy fémlerakatban értékesítette.
Koszorút helyezett el szerdán Klaus Iohannis államfő a bukaresti Egyetem téren, az 1989-es forradalom áldozatainak emlékére állított emlékműnél.
Ezentúl magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek a magyar közösséghez kötődnek valamilyen formában.
Emil Boc kolozsvári polgármester a népharagtól tartva ragaszkodik az elődeitől örökölt emlékjelekhez, bár a szakma és a civil szféra is eltávolíttatná ezeket. Șerban Țigănaș építész szerint újra kellene gondolni a kolozsvári emlékművek kérdéskörét.
Újra kellene gondolni a kolozsvári emlékművek kérdéskörét – állítja Șerban Țigănaș építész, a Műszaki Egyetem építészeti karának dékánja. A szakember szerint az Avram Iancu-szoborra is új tendert kellene kiírni.
A jelek szerint számos eljárási hiba övezte a munkácsi önkormányzat részéről a magyar nemzeti jelképnek számító turulszobor eltávolítását.
Nem csak a magyarokat, hanem helyi ukránokat is felháborított, hogy a munkácsi önkormányzat döntése nyomán elbontották a vár bástyáján álló Turul-emlékművet. A lapunknak nyilatkozó kárpátaljai újságíró szerint Ukrajnának nem érdeke egy magy
Megdöbbentőnek és felháborítónak tartja a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság a munkácsi tanács döntését, miszerint az ukrán címerre cseréli a vár turulszobrát – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Több hónapos munka után szombaton felavatták a Szatmár megyei Kőszegremetén a felújított, 161 éve a legnagyobb magyar emlékét őrző Széchenyi-emlékoszlopot, melynél minden évben megemlékezést tart a környék maroknyi magyarsága.
Hiába, a kiérdemesült szekus is ember. Őt is elkaphatja a nosztalgia azon idők után, amikor rettegett, kiemelt kaszt részeseként élhetett, és dúskálhatott az olyan javakban, amelyekről az átlagemberek legfeljebb csak ábrándozhattak.
Személyesen kérte számon a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) ügyvezető elnöke, Florin Daniel Șandru azt az Argeș megyei, nyugállományú hírszerzési alkalmazottakat tömörítő szervezetet.
Egy, a kommunizmus idején elkövetett rémtetteket relativizáló személyek felelősségre vonását lehetővé tevő törvény szükségességét vetette fel a kommunizmus bűneit kutató intézet.
A nagyváradi várban állítanának emléket annak, hogy Mátyás király idejében itt vezetett a kezdő hosszúsági kör, azaz kezdőmeridián vagy nullmeridián. A polgármesteri önkormányzat illetékes bizottsága rábólintott a tervre.
Emléket állítanak a romániai Szeretvásáron a Bukovinából deportált zsidóknak, akiknek a névsorát a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztintézettől kapta meg a szucsávai megyeszékhelyen működő Bukovina Nemzeti Múzeuma.
Szilágysomlyón eredeti változatában állították fel újra az első világháborúban elesett hősök turulmadaras emlékművét.