Faragó Péter: jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között. A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: a Kisiratosi Pieta című műalkotás, Kocsis Rudolf aradi szobrászművész munkája, amelyet szombat délután avattak fel a kisiratosi temetőben.
2024. június 02., 10:042024. június 02., 10:04
2024. június 02., 14:382024. június 02., 14:38
Túry László néhai pápai prelátus, nagyprépost, volt kisiratosi római katolikus plébános 1984-ben egy emléktáblát állíttatott a temetőben a második világháborúban elesett kisiratosiak tiszteletére, de a helyi közemlékezet az első világháborúban odaveszett falubelieket – akik magyar honvédekként harcoltak – is számon tartotta. Amint lehetőség nyílt, nekik is méltó emléket akartak állítani, ez öltött formát a vistai kőből faragott szoborban, amit a temető új parcelláján, a ravatalozó kápolna szomszédságában állítottak fel.
Korondi Erika, a községi rangját idén húsz éve visszaszerző, és a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 83 százalékban magyar lakosságú Kisiratos polgármestere köszöntötte a megjelenteket, a hősi halottak hozzátartozóinak leszármazottait, az emlékezőket, köztük a szomszédos magyarországi Kevermes és Lőkösháza testvértelepülés küldöttségeit.
mivel nem tudjuk, hol nyugosszák örök álmukat. Fontos, hogy a fiatalok is tudják: őseik harcoltak az első és második világháborúban”.
Korondi Erika polgármester köszöntötte az egybegyűlteket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Felidézte, hogy hivatali elődje, az idén áprilisban, 75 éves korában elhunyt Almási Vince kezdeményezte az emlékmű állítását, de nem érhette már meg a felavatást. „Büszke lenne rá, és szerintem a lelke itt velünk” – jegyezte meg Korondi Erika.
Jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet – emelte ki Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének (amúgy kisiratosi illetőségű) elnöke.
Kisiratoson van emlékműve az 1849-es világosi fegyverletételnek, amelynél március 15-én és október 6-án megemlékezhetünk a magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről, illetve gyászos végkimeneteléről, de most már azoknak is, akik Kisiratosért, a nemzetért adták életüket, méltó emlékművük van” – fogalmazott a honatya.
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása a Bajoroszágban és a Gyergyóremetén látható szobrai után.
– magyarázta. Mint mondta, a kőtömb egy régi alkotótáborból maradt meg, a közeli Kürtös vasútállomásán találták, és néhai Almási Vince közbenjárására kapták meg.
Az emlékmű leleplezése után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a hősök neveit és a történelmi Magyarország térképét tartalmazó gránit táblánál.
Máthé Lóránd plébános megáldotta az emlékhelyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kunszabó Etelka helyi lakos a második világháborúban nagybátyját vesztette el. „Édesapám testvére, Czank Ferenc, Nagyiratosról nősült ide, agyonvágta a bomba. Nagyiratoson voltak unokatestvérei, akik mindig fájlalták, hogy nem tudták eltemetni méltóképpen, de most már szerencsére meg tudunk emlékezni róla.
– mesélte.
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel: 76 első világháborús áldozat volt, sokan közülük a húszas éveiket sem érték meg.
Nagy részükről nem tudjuk, hol hunytak el. A kisiratosiak többsége a 101-es császári és királyi gyalogezredben szolgált, aminek a gyülekezési helye Békéscsaba volt, ezt Sárgarigó regimentnek hívták annak idején, és mindjárt a szerb fronton vetették be 1914 augusztusában. Az orosz fronton, illetve Doberdónál harcoltak, majd az olasz fronton fejezték be a háborút. De sokan harcoltak a gyulai 2. királyi honvéd gyalogezredben, illetve a nagyváradi 4. királyi honvéd gyalogezredben, és találunk huszárezredekben szolgáló kisiratosiakat, valamint tüzéreket is” – mondta Almási Gábor.
Főhajtás a két világháború kisiratosi áldozatai előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Alapul vettük Túry László plébános 1984-ben felállított emléktábláját. Részben a román hadseregben szolgáltak, de a határ közelsége miatt sokan átszöktek Magyarországra, hogy elkerüljék a besorozást a román hadseregbe, ám utána a magyar hadsereg kötelékében harcoltak. Ezekről tudunk, de a román nyilvántartások hiányosak” – tette hozzá a történész.
A kisiratosi világháborús hősök emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mielőtt megáldotta volna az emlékművet, Máthé Lóránd kisiratosi plébános arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ma is küzdeni kell, de „nem távoli frontokon, hanem itthon kell megvívnunk a harcokat”, utalva a magyar oktatás, a magyar nyelv és kultúra a magyar közösségi élet fenntartásának fontosságára.
Az emlékműavatást a helyi általános iskola diákjainak szavalatai és a Szalbek Vegyeskórus éneklése tette méltóságteljesebbé.
A kisiratosi világháborús áldozatok régi emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Most az a feladatunk, hogy a magyarság eddig felépített intézményrendszerét és hálózatát tovább működtessük, és ehhez erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is – emelte ki Potápi Árpád János szombat este Torockón.
Kelemen Hunor kampánykörútja során azt tapasztalta, hogy az emberek nagy többsége elégedetlen az Európai Bizottsággal, a polgárok a „bürokratáktól kérik vissza az Európai Uniót.
Baleset okozott riadalmat szombaton 15 óra után a nagyváradi várban: a június elseje alkalmából megszervezett a gyermekfesztivál idején egy erős széllökés felkapta a földről az udvaron felállított két ugrálóvárat, ami miatt hat gyerek megsérült.
Torockó az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája, élő példa arra, hogy hogyan lehet megőrizni és továbbadni mindazt, ami bennünket magyarrá tesz – mutatott rá Kelemen Hunor a 10. Duna Napok hivatalos megnyitóján.
Lezárul az elmúlt fél évszázad legnagyobb közberuházása Félixfürdőn: a 7 millió eurós üdülőfelújításnak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb célpontjára rá sem ismernének azok, akiknek még a lepukkant fürdőhely korábbi képe él az emlékezetükben.
Három szoba, két erkély, modern bútor – mindez egy nemrég felújított panelházban, és mindössze 12 500 euróért megvásárolható egy erdélyi városban – irányította rá a figyelmet a Fanatik.ro portál.
Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.
Három személyt 30 napos előzetes letartóztatásba, egy negyediket pedig bírósági felügyelet alá helyeztek pénteken drogkereskedelem gyanúja miatt Kolozsváron.
Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.
Felavatták Bihar megye leghosszabb via ferratáját, mely a tizedik vasalt hegyi túraútja a megyének. Biharrósa örvend a turisztikai fejlesztéseknek, amelyek tavaly 100 ezer természetbarátot csalogattak a Király-erdőben található községbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!