Faragó Péter: jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között. A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: a Kisiratosi Pieta című műalkotás, Kocsis Rudolf aradi szobrászművész munkája, amelyet szombat délután avattak fel a kisiratosi temetőben.
2024. június 02., 10:042024. június 02., 10:04
2024. június 02., 14:382024. június 02., 14:38
Túry László néhai pápai prelátus, nagyprépost, volt kisiratosi római katolikus plébános 1984-ben egy emléktáblát állíttatott a temetőben a második világháborúban elesett kisiratosiak tiszteletére, de a helyi közemlékezet az első világháborúban odaveszett falubelieket – akik magyar honvédekként harcoltak – is számon tartotta. Amint lehetőség nyílt, nekik is méltó emléket akartak állítani, ez öltött formát a vistai kőből faragott szoborban, amit a temető új parcelláján, a ravatalozó kápolna szomszédságában állítottak fel.
Korondi Erika, a községi rangját idén húsz éve visszaszerző, és a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 83 százalékban magyar lakosságú Kisiratos polgármestere köszöntötte a megjelenteket, a hősi halottak hozzátartozóinak leszármazottait, az emlékezőket, köztük a szomszédos magyarországi Kevermes és Lőkösháza testvértelepülés küldöttségeit.
mivel nem tudjuk, hol nyugosszák örök álmukat. Fontos, hogy a fiatalok is tudják: őseik harcoltak az első és második világháborúban”.
Korondi Erika polgármester köszöntötte az egybegyűlteket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Felidézte, hogy hivatali elődje, az idén áprilisban, 75 éves korában elhunyt Almási Vince kezdeményezte az emlékmű állítását, de nem érhette már meg a felavatást. „Büszke lenne rá, és szerintem a lelke itt velünk” – jegyezte meg Korondi Erika.
Jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet – emelte ki Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének (amúgy kisiratosi illetőségű) elnöke.
Kisiratoson van emlékműve az 1849-es világosi fegyverletételnek, amelynél március 15-én és október 6-án megemlékezhetünk a magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről, illetve gyászos végkimeneteléről, de most már azoknak is, akik Kisiratosért, a nemzetért adták életüket, méltó emlékművük van” – fogalmazott a honatya.
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása a Bajoroszágban és a Gyergyóremetén látható szobrai után.
– magyarázta. Mint mondta, a kőtömb egy régi alkotótáborból maradt meg, a közeli Kürtös vasútállomásán találták, és néhai Almási Vince közbenjárására kapták meg.
Az emlékmű leleplezése után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a hősök neveit és a történelmi Magyarország térképét tartalmazó gránit táblánál.
Máthé Lóránd plébános megáldotta az emlékhelyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kunszabó Etelka helyi lakos a második világháborúban nagybátyját vesztette el. „Édesapám testvére, Czank Ferenc, Nagyiratosról nősült ide, agyonvágta a bomba. Nagyiratoson voltak unokatestvérei, akik mindig fájlalták, hogy nem tudták eltemetni méltóképpen, de most már szerencsére meg tudunk emlékezni róla.
– mesélte.
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel: 76 első világháborús áldozat volt, sokan közülük a húszas éveiket sem érték meg.
Nagy részükről nem tudjuk, hol hunytak el. A kisiratosiak többsége a 101-es császári és királyi gyalogezredben szolgált, aminek a gyülekezési helye Békéscsaba volt, ezt Sárgarigó regimentnek hívták annak idején, és mindjárt a szerb fronton vetették be 1914 augusztusában. Az orosz fronton, illetve Doberdónál harcoltak, majd az olasz fronton fejezték be a háborút. De sokan harcoltak a gyulai 2. királyi honvéd gyalogezredben, illetve a nagyváradi 4. királyi honvéd gyalogezredben, és találunk huszárezredekben szolgáló kisiratosiakat, valamint tüzéreket is” – mondta Almási Gábor.
Főhajtás a két világháború kisiratosi áldozatai előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Alapul vettük Túry László plébános 1984-ben felállított emléktábláját. Részben a román hadseregben szolgáltak, de a határ közelsége miatt sokan átszöktek Magyarországra, hogy elkerüljék a besorozást a román hadseregbe, ám utána a magyar hadsereg kötelékében harcoltak. Ezekről tudunk, de a román nyilvántartások hiányosak” – tette hozzá a történész.
A kisiratosi világháborús hősök emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mielőtt megáldotta volna az emlékművet, Máthé Lóránd kisiratosi plébános arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ma is küzdeni kell, de „nem távoli frontokon, hanem itthon kell megvívnunk a harcokat”, utalva a magyar oktatás, a magyar nyelv és kultúra a magyar közösségi élet fenntartásának fontosságára.
Az emlékműavatást a helyi általános iskola diákjainak szavalatai és a Szalbek Vegyeskórus éneklése tette méltóságteljesebbé.
A kisiratosi világháborús áldozatok régi emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
szóljon hozzá!