„Visszatekintve nincs hiányérzetem, képzeletem és megfigyeléseim kisgyermek korom óta kitöltötték a teret, amelyben éltem. Azt hiszem, kifejezetten boldog gyermekkorom volt, szeretetben nőttem fel. Mindmáig, ha nem vesz körül szeretet, biztonságos, pozitív közeg, az alkotás sem megy” – vallja Becsey Zsuzsa sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Budapesten &am
Pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia. A 2021-es projektévben tíz alkotó részesülhet szakmai és anyagi támogatásban, a jelentkezéseket augusztus közepéig várják.
„Fogat mosok, mert néha harapni kell,
ha nem is úgy, ahogy tegnap tettem.
Mondom, ma kézen fogott a Mester,
kettényílt az anyaföld felettem s ő
megmutatta: akkor is ilyen volt a tenger.
Majd leül, szalonnát szel, de előbb
megvárja, míg jóllaknak a kutyák,
s a varjak tolla lehull a kőkeresztről.”
Ha végigtekintünk a második világháború utáni erdélyi művésztelep-alapítási törekvések palettáján, szembetűnő, hogy a mindenkori alapítók törekvése a köztük lévő együttgondolkodás és összhang által vezérelve minden esetben rátalált az ideális helyszínre. Innentől kezdve voltaképpen má
Vidékünkön ritka madár a képregénykészítő, ezért is ért sokakat meglepetésként, hogy két jónevű alkotó, Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás erre a lenézett műfajra adta a fejét. Az Előretolt Helyőrségben megjelenő Hősember alkotói mesélnek magukról, a képregények iránti szeretetükről, azok készí
„Az ember halandóságában és környezetének lassú pusztulásában rejlő drámai szépség az, ami inspirál, újra meg újra munkára késztet” – vallja Kuti Botond, aki a folyamatos átalakulás pillanatait igyekszik egy-egy olajképén megragadni.
Ferencz Zoltán eredetileg programozónak készült, de a gyergyószárhegyi művésztelep szellemisége nem engedte eltávolodni a szülőföldjétől és a képzőművészetektől. Grafikáit újraértelmezett vallásos témák, ősiség és modern találkozása jellemzi.
„Nem kell kitaláljam a képeket. Emberek között élünk, és ezek a témák maguktól adódnak. Számomra elég egy tekintet, egy markáns profil másodperc-töredéknyi mozdulatlansága, mi képzőművészek ugyanis intenzív vizuális memóriával rendelkezünk, és az, amit láttunk egyszer, két hét múlva ugyanúgy elő
„Egy színösszefüggés élménye a rajongásig tud fokozódni bennem, de egy kép csak akkor áll össze, ha érzékkel van tagolva, rendezve. Ha csak a szenvedély van, akkor az önmagában kevés, a megfékezése, terelése legalább annyira fontos” – fogalmaz interjúnkban Vorzsák Gyula csíkszeredai festőművész.
„Megszűnik a körülöttem levő világ, teljesen értelmetlenné válik számomra minden kívülálló dolog. Nem zavarnak a zajok, jelenlevők, csak én vagyok, meg a festmény” – interjú Vajna László Károly kézdivásárhelyi születésű festőművésszel.
Munkáinak markáns, felismerhető formanyelve, motívumszerűen visszatérő képi elemei, izgalmas fotómanipulációi kiforrott, karakteres művészről árulkodnak, a digitális vizualitást ötvözi a kiállítóterek analóg világával, művészi érdeklődésének középpontja az emberi test és arc. Mindezt a Csíki Játéksz&
„Sokan mondták, maradjak otthon, menjek el tanítani, készítsek pár tájképet, csendéletet és portrékat eladásra, jól elleszek belőle. De nekem ez sosem volt opció, hogy olyat és úgy fessek, hogy az kelendőbb legyen. Nem akarok megfelelni, csakis önmagamnak. Színeimmel és formáimmal, lehet, kicsit elütök a helyi karaktertől, de természetesen szeretn&e
Kristó Róbert egyaránt támaszkodik a fotózásra és a grafikára. Alkotásai azonnal felismerhetőek, sokszor a fa mintázatát használja ihletforrásként: a fatábla évgyűrűi, mintázata, köröcskéi, bogok, görcsök inspirálják egy-egy kép létrehozásában.
„Egy nyári vakációban otthon – Csomafalván, mikor még népesebb volt a feleségem családi háza –, szokásom szerint kisszéken ülve rajzoltam örök témámat, az öreg almafát, mikor Juliska, a szomszédasszony nagy érdeklődéssel kérdezte: maga mit pirkál ott? – Hát ezt a fát próbálom lerajzolni! – volt a&
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázatot hirdet fiatal íróknak és irodalomkritikusoknak, a pályamunkák benyújtási határideje augusztus 16. – közölte a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) csütörtökön az MTI-vel.
Kezdetben vallásos, transzcendentális lelkületű, balladai-szimbolikus hangvételű figurális kompozíciók jellemezték, majd megjelentek a világi témák is művészetében. Kedvelt technikája a színes tusrajz, a pasztell, az olaj, szívesen dolgozik aquatintával. A monumentális műfajok mestere, freskókat, köztéri szobrokat is készít Xantus Géza.
„Nekünk dizájnereknek ki kell fordítanunk a sarkukból a dolgokat, és új ösvényeket kell keresnünk” – tartja Egri István kolozsvári üvegművész, aki kanyargós úton jutott el a családi örökségnek számító üvegművészettől oda, hogy végül önálló vállalkozásban művelje ugyanezt.
Művészetét Kuti Dénes egyfajta meghökkentő játéknak nevezi a természet eszközeivel, amelyek a kombinációkra és variációkra adnak lehetőséget. Munkái aprólékosak és időigényesek, részleteikben a szemlélő általában felfedezheti a valóságszerű elemeket, egészében és összefüggéseiben viszont egy kiss&am
Látogatottsági adatok