Klaus Johannis államfő egyeztet a Velencei Bizottság küldöttségével Bukarestben
Fotó: Presidency.ro
Aggodalomra ad okot a tervezett román büntetőjogi reform számos eleme, a javasolt módosítások gyengítik a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságát – írta pénteken közzétett állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete azt ajánlotta a bukaresti hatóságoknak, hogy értékeljék újra a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosításait egy átfogó konzultáció során, és álljanak elő új, széleskörű társadalmi támogatottságot élvező és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő tervezettel.
Az elnök szerint a tárcavezető „végképp elvesztette hitelét”, ami elegendő ok arra, hogy lemondjon tisztségéről. Johannis egyúttal felszólította a balliberális kormánytöbbséget, hogy a Velencei Bizottság Romániáról szóló jelentését figyelembe véve módosítsa az igazságügyi törvényeket. Az elnök szerint az Európa Tanács szakértői testületének állásfoglalása is igazolja, hogy a bukaresti büntetőjogi reform a jogállamiságot veszélyezteti és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet.
Az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve aggodalmát fejezi ki a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban azzal kapcsolatban, hogy a romániai büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító javaslatok gyengítik a korrupciós bűntettek, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést. Az ET közleménye értelmében a Velencei Bizottság azt javasolja a romániai hatóságoknak, hogy teljes egészében vizsgálják felül a módosításokat, majd a minden érintett féllel folytatott konzultációt követően olyan törvényjavaslatot terjesszenek elő, amely minél szélesebb körű társadalmi támogatottságot élvez, megfelel az európai standardoknak, és szem előtt tartja az alkotmánybíróság határozatait is.
Az Agerpres hírügynökség emlékeztet, hogy a bukaresti alkotmánybíróság október 12-i határozatában alaptörvénybe ütközőnek ítélte a büntetőeljárási törvénykönyv több mint 60 cikkelyét, és év végéig várhatóan a büntető törvénykönyv módosításainak alkotmányosságát is megvizsgálja. Pénteki ülésén elfogadta a Velencei Bizottság a három igazságügyi törvény – a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, 2004/303-as, az igazságszolgáltatás működését szabályozó 2004/304-es és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről és működéséről szóló, 2004/317-es jogszabály – módosításaival kapcsolatban júliusban kibocsátott előzetes véleményezését is.
Ebben a testület rámutat, hogy az időközben kihirdetett és életbe lépett, majd sürgősségi kormányrendelettel módosított három törvény negatívan befolyásolja az igazságügyi rendszer hatékonyságát, minőségét és függetlenségét, és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet. A bizottság üdvözölte, hogy elhalasztották annak a vitatott rendelkezésnek a hatályba lépését, amely lehetővé teszi a bírák korkedvezményes nyugdíjazását, azonban közölte, hogy a nemrég bejelentett sürgősségi kiigazítások egyéb elemeit még nem vizsgálták, így ezekről csak később tud véleményt nyilvánítani.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
szóljon hozzá!