Éljen a király? Nagy a kockázata, hogy az újraválasztott elnök „uralkodóként” fog viselkedni
Fotó: Presidency.ro
A hosszúra nyúlt kampány és az elnökválasztás után a kérdés most az: mi várható, mire számíthatunk Klaus Johannis újabb ötéves mandátumától.
2019. november 25., 19:132019. november 25., 19:13
2019. november 26., 10:102019. november 26., 10:10
Illyés Gergely politológus lapunk megkeresésére arra emlékeztetett, hogy jövőre két választás következik. „Nagy kérdés, hogy Johannis aktívan részt vesz-e a kampányban a PNL odalán, vagy inkább egy visszafogottabb, keveset kommunikáló elnöki szerepkört vesz fel, amit már láthattunk tőle az első mandátuma elején. A PNL és az USR-PLUS közötti viták kiéleződése kapcsán érdekes lesz látni, hogy az elnök hogyan fog pozicionálódni: beleszól-e a napi politikába, vagy kivonja magát a pártpolitikai küzdelmekből” – fogalmazott a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője. Hozzátette,
A G4Media.ro portál főszerkesztője, Dan Tăpălagă szerint a románok tüntetőleg hátat fordítottak annak a pártnak, amely az utóbbi években felforgatta az országot, most viszont nagy a kockázata, hogy az újraválasztott elnök „uralkodóként” fog viselkedni, hiszen minden hatalom a kormány és a parlament is – az ölébe hullott. Cătălin Tolontan, a Libertatea című bulvárlap vezércikkírója is arra a felelősségre figyelmeztet, amely most a jobboldal vállát nyomja, hiszen szerinte nehéz lesz ígéretei szintjére emelkednie. Az MTI által idézett szerző rámutatott:
A Deutsche Welle románadásának honlapján Petre Iancu úgy fogalmazott, az országnak gyökeres változásra van szüksége. „Ha viszont Klaus Johannis rápihen a győzelemre, az sokba fog kerülni, a számlát pedig ismét a román népnek kell majd megfizetnie” – vélekedett a publicista.
Feltűnő volt az erdélyi magyarok érdektelensége a szavazás iránt. Ennek okairól, esetleges következményeiről, kihatásairól is kérdeztük Illyés Gergelyt. A politológus szerint a magyar közösség távolmaradásának oka a két jelölt személyében keresendő:
Közömbösség oda-vissza. Johannis számára nem voltak fontosak a magyar szavazatok
Fotó: presidency.ro
„Az elnök sok esetben csalódást okozott, hiszen még néhány mondat erejéig sem fogalmazott meg üzenetet a magyarok felé, Székelyföldön járva pedig a román nemzeti zászlót lobogtatta, amikor székely zászlót ajándékoztak neki. Szóval nemhogy barátságos nem volt, hanem minden gesztusával azt hangsúlyozta, hogy ő az egységes román nemzetállam képviselője, amelybe a nemzeti kisebbségek csak akkor férnek bele, ha románnak érzik magukat és tapsolnak a százéves Románia példás kisebbségpolitikájának. Ilyen jelöltek láttán nem csoda, hogy a magyar szavazók nem mentek el választani, ráadásul még a kampány során sem próbálták őket megszólítani a jelöltek” – mondta az elemző. Úgy vélte, a távolmaradásnak várhatóan nem lesznek következményei,
Az viszont jól látszik a vasárnapi választói viselkedésből, hogy speciális üzenetek nélkül nem számíthatnak a román politikai szereplők szavazatokra a magyar közösségtől – hangsúlyozta a Krónikának Illyés Gergely.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás