Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet
Fotó: Beliczay László
Több mint 18 millió szavazópolgárt várnak az urnák elé vasárnap a romániai rendszerváltás óta eltelt három évtized sorrendben kilencedik parlamenti választásán. A részvételre várhatóan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, ami akár a választási preferenciákat is befolyásolhatja.
2020. december 05., 17:012020. december 05., 17:01
2020. december 06., 08:262020. december 06., 08:26
Bő két hónap leforgása alatt a második választást rendezik Romániában a koronavírus „jegyében”, a szeptemberi helyhatósági megmérettetés után a kétkamarás bukaresti parlament tagjait választjuk meg december 6-án.
Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.
A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis
A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
Fotó: Beliczay László
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtökön közölte, több mint tizennyolcmillió, egészen pontosan 18 191 396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választási névjegyzékben december 2-án. A listákat a lakossági nyilvántartó és a polgármesteri hivataloktól kapott információk alapján aktualizálták. Az AEP közölte, 19 604 személy szavazati jogát felfüggesztették. A külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma 740 367, ezek közül 35 808-an kérték, hogy levélben élhessenek szavazati jogukkal, 3078-an az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az AEP szerint 34 192, romániai lakhellyel rendelkező állampolgár kérte, hogy külföldön szavazhasson, őket törölték a hazai állandó választási névjegyzékből.
A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.
– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.
A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején
Fotó: Rostás Szabolcs
A helyhatósági választások kampányához hasonlóan ez a korteshadjárat is a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedések mellett zajlik.
A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.
A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).
A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.
A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állampolitikává emelné Romániában Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének bizonyos álláspontjait George Simion. Eközben Nicușor Dan úgy véli, Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni „jó gyakorlat modellje”.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerdán kijelentette, hogy Románia nem engedhet meg magának „kalandokat” és előre hozott választásokról szóló vitákat.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion „jó ötletnek” tartja, hogy többségi állami tulajdonban legyenek a természeti erőforrások, a talajvagyon és az altalajkincsek, valamint a stratégiai vállalatok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!