Dan Barna (középen) arra figyelmeztetett, hogy a kormány napirendjéről a miniszterelnök a miniszterelnök-helyettesekkel közösen dönt (archív felvétel)
Fotó: Gov.ro
Fel kellett függeszteni a bukaresti kormány szerdai ülését, mivel konfliktus robbant ki Florin Cîțu miniszterelnök és az USR-PLUS között, miután a kormányfő váratlanul napirendre tűzte az 50 milliárd lejes vidékfejlesztési programot. Az USR-PLUS a kormányból való kilépéssel fenyegetett, mivel szerinte a program jelenlegi formájában csupán arra jó, hogy a helyi pártklientúra közpénzeket kapjon.
2021. szeptember 01., 16:012021. szeptember 01., 16:01
2021. szeptember 01., 16:122021. szeptember 01., 16:12
Az USR-PLUS már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy a másik két koalíciós partner, a PNL és az RMDSZ által kidolgozott formában nem hajlandó elfogadni az Anghel Saligny mérnökről elnevezett tervet, mivel szerinte ugyanolyan, mint a korábbi, szociáldemokrata kormányok programjai (PNDL), amelyek
Mivel nem sikerült megállapodásra jutni a tervről, egy időre jegelték, Florin Cîțu miniszterelnök azonban szerdán váratlanul napirendre tűzte annak elfogadását a kormányülésen. Az USR-PLUS miniszterei azonban nem kívánták annyiban hagyni a dolgot, és az ügy napirendre tűzésének elnapolását követelték.
Dan Barna miniszterelnök-helyettes, a pártszövetség társelnöke arra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a tervezet nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, még az igazságügyi és a közlekedési tárca sem hagyta jóvá. Mi több, még a koalícióban sem sikerült végleges megállapodásra jutni róla.
Miután félórás egyeztetés után sem sikerült meggyőzni az USR-PLUS-t, a kormányülést felfüggesztették.
Kiszivárgott információk szerint az USR-PLUS egyenesen a koalícióból való kilépéssel fenyegette meg a miniszterelnököt, ha akaratuk ellenére a terv elfogadása mellett kardoskodik. Más értesülések szerint a párt bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzött. Barna közölte: semmilyen lehetőséget nem zárnak ki. A program kapcsán kifejtette: az szerintük jelenlegi formájában a Liviu Dragnea egykori PSD-elnök idejében folytatott „pénzszórás” folytatása, ezért olyan módosító javaslatokat nyújtottak be hozzá, amely növeli a pénzek elosztásának átláthatóságát.
Dacian Cioloș, az USR-PLUS másik társelnöke szerint a koalícióban olyan megállapodás született, hogy a programot addig nem tűzik napirendre, amíg nem sikerült megállapodni a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség (SIIJ) felszámolásáról. Leszögezte:
Florin Cîţu ugyanakkor ugyanakkor nem akart engedni: leszögezte, hogy ha a tervezet minden jóváhagyást megkap, akkor elfogadják. Az USR-PLUS esetleges kormányból való távozása kapcsán úgy vélekedett: a fenyegetések „jönnek és mennek”.
Ludovic Orban, a PNL elnöke azt mondta: mindent megtesz a koalíció egyben tartása érdekében, a fejlesztési program elfogadásának feltételeként pedig a törvényi előírások betartását és a koalíciós partnerek beleegyezését nevezte meg.
Kelemen Hunor, a szintén koalíciós tag RMDSZ elnöke az USR-PLUS-t bírálta, amiért az „keresztbe feküdt” a szövetség által kezdeményezett programnak.
„Nem tudjuk elfogadni, hogy miközben 22 ezer kilométer megyei és több mint 27 ezer kilométer helyi érdekeltségű út szorul felújításra, hogy miközben a települések 57 százalékában még mindig nincs csatornahálózat, 27 százalékuk pedig továbbra sincs rákötve a vízhálózatra, az USR PLUS annyit mondjon: a helyi közösségeknek és településeknek csak akkor jár 50 milliárd lej fejlesztésekre, ha az RMDSZ úgy fogadja el a SIIJ felszámolására vonatkozó javaslatot, ahogyan ők akarják” – szögezte le Kelemen.
A kabinet ülése a tervek szerint este hét órakor folytatódik, addig a PNL, illetve az USR-PLUS vezetősége ülésezik.
Florin Cîţu miniszterelnök még augusztusban arról beszélt: a program keretében előirányzott ötvenmilliárd lejt az önkormányzatok kapják pályázati alapon a helyi út-, víz-, szennyvíz- és gázhálózat kiépítésére és korszerűsítésére. Emlékeztetett: még mindig nagyon sok olyan település van az országban, amelyekben nincs kiépítve a csatornahálózat, nincsenek leaszfaltozva az utak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszerváltás óta először hoznak létre a fejlesztési minisztérium javaslatára egy olyan alapot a helyi fejlesztések finanszírozására, amihez pártállástól függetlenül bármelyik önkormányzat garantáltan hozzáférhet.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
szóljon hozzá!