Fotó: Haáz Vince
Egy friss jelentés szerint Romániában az iskolai év rövidebb – és kevesebb a diákok oktatásban töltött óráinak száma –, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan, és ez összefüggésben állhat a tanulók PISA-teszteken nyújtott viszonylag gyenge eredményeivel.
2024. augusztus 11., 15:162024. augusztus 11., 15:16
Az Edupedu portál cikke szerint egy friss jelentés arra az összefüggésre igyekszik rámutatni, hogy a szokatlanul sok, hosszú romániai vakáció hatással lehet a diákok teljesítményére, továbbá, fokozza az „oktatási egyenlőtlenségeket”.
A Hogyan szervezik az iskolai évet az OECD-országokban? című jelentés szerint első ránézésre nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat az oktatási idő (illetve az oktatási hetek) és a tanulók teljesítménye között, hanem több befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a kérdés kapcsán – például a tanítás minőségét, a magánoktatásban való részvételt és az iskolán kívüli tevékenységeket –, hogy hiteles képet kapjunk.
Egyes országokban több hétből áll a tanév, ám kevesebb napi óraszámmal, máshol a napi óraszám nagyobb és rövidebb a tanév összidőtartama.
Az elemzés Romániát azon országok közé sorolja, amelyek az általános iskolában mind az óraszám, mind az iskolai hetek szempontjából alacsony számokat mutat: a román iskolák tanrendje csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot előzi meg az általános iskolai óraszám tekintetében, míg a tanítási hetek számában csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Görögországot.
A 2023-as adatokkal dolgozó jelentésben Románia az OECD (tagállamok+partnerek) középmezőnyében szerepel a kötelező oktatásban eltöltött órák számát tekintve: az általános iskolában 3600 órát, gimnáziumban 4002 órát számlálva. Az adatok szerint Európában Olaszországban és Hollandiában, világszinten Ausztráliában, Kolumbiában és Costa Ricán a legnagyobb az oktatásban töltött órák száma.
Románia másfelől „élen jár” az iskolai szünetek összhosszát tekintve, továbbá a hetedik leghosszabb nyári szünettel rendelkezik Lettország, Olaszország, Görögország, Litvánia, Törökország és Észtország után.
Hozzáteszik, hogy emiatt egyes országok fontolóra vették a tanév struktúrájának megváltoztatását, azonban a nyári szünet lerövidítése jelentős kihívásokkal járhat, mivel egy ilyen változás nem lenne népszerű a diákok, szülők és tanárok körében sem.
A jelentésben összevetették a 6 és14 év közötti diákok matematika óráinak számát a 2022-es PISA-teszt eredményeivel. Ebből a szempontból Románia azon országok közé tartozik, ahol a matematika órák száma az átlag fölött van, de a 2022-es PISA teszten elért átlagpontszám jelentősen az OECD átlaga alatt van. Így az adatok alapján nem állítható, hogy azok a diákok, akik a legtöbb matematikai órán vesznek részt, a legjobb eredményeket érik el. Így például az észt, finn, dél-koreai vagy szlovén diákok átlag feletti eredményeket értek el a teszteken, de az iskolai matematika órák száma átlag alatt van esetükben.
Az elemzés szerint az eredményre számos lehetséges magyarázat létezik: például, hogy az iskolai tanítási idő egyes esetekben csak részben fedi a tanulási időt – Dél-Koreában például ezt jelentős számú magánórával egészítik ki. Továbbá a tanórák mennyisége nem garancia az oktatás minőségére: több matematika óra nem jelenti automatikusan a jobb eredményeket, ha a tanítási módszerek hatástalanok. Illetve más tényezőket is figyelembe kell venni: a tanárok minőségét, a diákok motivációját, az egyének matematikai hajlamát.
Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok több tanórát sűrítenek kevesebb iskolai hétbe – ami kihívást jelenthet azoknak a diákoknak, akiknek tanulási nehézségeik vannak, mivel a sűrített program kevesebb lehetőséget biztosít az anyag pótlására. Az olyan országok mint Csehország vagy Japán, kevesebb tanítási órát szerveznek több hétre elosztva, ami lehetővé teszi a diákok számára, hogy jobban elmélyüljenek az anyagban.
A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási minisztérium.
A jelenleg kórházban ápolt Alfred Bulai szociológus megfellebbezte az előzetes letartóztatásának elrendelését, ügyét csütörtökön tárgyalja a bukaresti törvényszék.
Marcel Ciolacu szerda este bejelentette, hogy a katonák és a rendőrök nyugdíjának adómentességi küszöbét is 3000 lejre emeli október elsejei hatállyal a kormány.
Gondatlanságból elkövetett emberölés űncselekményére is kiterjesztette a büntetőeljárást a bukaresti ügyészség azzal a fiatalemberrel szemben, aki a 9 éves fiú halálát előidéző kiskorú sofőr mellett ült.
A szenátus védelmi bizottságának tagjai és a védelmi minisztérium képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy szükség van a román légtérbe belépő ellenséges drónokra való reagálásra vonatkozó jogszabályok kiegészítésére.
Románia hat földgáztárolójának töltöttségi szintje 89,58 százalék volt augusztus 17-én – derül ki az energiaunió helyzetéről szóló 2024-es jelentésből, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.
Románia évente átlagosan mintegy 6000 dollárt fordít egy diákja oktatására, miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban – amelyek soraiba Bukarest is bebocsátást nyerne – ez az összeg több mint 14 ezer dollár.
A megszokott időpontnál korábban folyósítja a munkaügyi minisztérium az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökségen (ANPIS) keresztül a különleges bánásmódot igénylő személyeknek járó juttatásokat.
Bejelentette szerdán Mircea Geoană, a NATO napokban leköszönt főtitkár-helyettese, hogy jelölteti magát az idei romániai államfőválasztáson.
Jelentős mennyiségű esőre figyelmeztető újabb sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) húsz megyére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint törvényi alapra van szükség a Románia légterébe belépő orosz drónok ügyében, és Ukrajnával is egyeztetni kell a kérdésben – mondta kedden a News.ro beszámolója szerint a politikus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!