Túl sok a vakáció Romániában?

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Egy friss jelentés szerint Romániában az iskolai év rövidebb – és kevesebb a diákok oktatásban töltött óráinak száma –, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan, és ez összefüggésben állhat a tanulók PISA-teszteken nyújtott viszonylag gyenge eredményeivel.

Krónika

2024. augusztus 11., 15:162024. augusztus 11., 15:16

Az Edupedu portál cikke szerint egy friss jelentés arra az összefüggésre igyekszik rámutatni, hogy a szokatlanul sok, hosszú romániai vakáció hatással lehet a diákok teljesítményére, továbbá, fokozza az „oktatási egyenlőtlenségeket”.

A Hogyan szervezik az iskolai évet az OECD-országokban? című jelentés szerint első ránézésre nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat az oktatási idő (illetve az oktatási hetek) és a tanulók teljesítménye között, hanem több befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a kérdés kapcsán – például a tanítás minőségét, a magánoktatásban való részvételt és az iskolán kívüli tevékenységeket –, hogy hiteles képet kapjunk.

A jelentés rámutat, hogy bizony nagy eltérések vannak a tanév szerkezete, illetve hossza szempontjából a különböző országok között: különböző típusú struktúrák léteznek, eltérő előnyökkel és hátrányokkal.

Egyes országokban több hétből áll a tanév, ám kevesebb napi óraszámmal, máshol a napi óraszám nagyobb és rövidebb a tanév összidőtartama.

Az elemzés Romániát azon országok közé sorolja, amelyek az általános iskolában mind az óraszám, mind az iskolai hetek szempontjából alacsony számokat mutat: a román iskolák tanrendje csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot előzi meg az általános iskolai óraszám tekintetében, míg a tanítási hetek számában csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Görögországot.

A 2023-as adatokkal dolgozó jelentésben Románia az OECD (tagállamok+partnerek) középmezőnyében szerepel a kötelező oktatásban eltöltött órák számát tekintve: az általános iskolában 3600 órát, gimnáziumban 4002 órát számlálva. Az adatok szerint Európában Olaszországban és Hollandiában, világszinten Ausztráliában, Kolumbiában és Costa Ricán a legnagyobb az oktatásban töltött órák száma.

Románia másfelől „élen jár” az iskolai szünetek összhosszát tekintve, továbbá a hetedik leghosszabb nyári szünettel rendelkezik Lettország, Olaszország, Görögország, Litvánia, Törökország és Észtország után.

A jelentés szerzői szerint a kutatások bebizonyították, a hosszú szünetek fokozzák az oktatási egyenlőtlenségeket, mivel a hátrányos helyzetű diákoknak ezekben az időszakokban hiányozhat a támogatás, hogy a tanulmányaikra koncentráljanak, illetve hozzáférjenek az oktatási segédanyagokhoz.

Hozzáteszik, hogy emiatt egyes országok fontolóra vették a tanév struktúrájának megváltoztatását, azonban a nyári szünet lerövidítése jelentős kihívásokkal járhat, mivel egy ilyen változás nem lenne népszerű a diákok, szülők és tanárok körében sem.

Az OECD-jelentés megpróbál arra is választ találni, hogy van-e kapcsolat az oktatásban eltöltött idő és a tanulási eredmények között.

A jelentésben összevetették a 6 és14 év közötti diákok matematika óráinak számát a 2022-es PISA-teszt eredményeivel. Ebből a szempontból Románia azon országok közé tartozik, ahol a matematika órák száma az átlag fölött van, de a 2022-es PISA teszten elért átlagpontszám jelentősen az OECD átlaga alatt van. Így az adatok alapján nem állítható, hogy azok a diákok, akik a legtöbb matematikai órán vesznek részt, a legjobb eredményeket érik el. Így például az észt, finn, dél-koreai vagy szlovén diákok átlag feletti eredményeket értek el a teszteken, de az iskolai matematika órák száma átlag alatt van esetükben.

Az elemzés szerint az eredményre számos lehetséges magyarázat létezik: például, hogy az iskolai tanítási idő egyes esetekben csak részben fedi a tanulási időt – Dél-Koreában például ezt jelentős számú magánórával egészítik ki. Továbbá a tanórák mennyisége nem garancia az oktatás minőségére: több matematika óra nem jelenti automatikusan a jobb eredményeket, ha a tanítási módszerek hatástalanok. Illetve más tényezőket is figyelembe kell venni: a tanárok minőségét, a diákok motivációját, az egyének matematikai hajlamát.

Az elemzés szerint Ausztráliában, Kolumbiában, Horvátországban vagy épp Hollandiában az iskolai év legalább 40 hétig tart, míg az olyan országokban mint Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia kevesebb mint 36 hétig tart.

Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok több tanórát sűrítenek kevesebb iskolai hétbe – ami kihívást jelenthet azoknak a diákoknak, akiknek tanulási nehézségeik vannak, mivel a sűrített program kevesebb lehetőséget biztosít az anyag pótlására. Az olyan országok mint Csehország vagy Japán, kevesebb tanítási órát szerveznek több hétre elosztva, ami lehetővé teszi a diákok számára, hogy jobban elmélyüljenek az anyagban.

korábban írtuk

PISA-tesztelés: Romániában nincs jelentős visszaesés a diákok teljesítményében, az USR mégis a romániai oktatás csődjéről beszél
PISA-tesztelés: Romániában nincs jelentős visszaesés a diákok teljesítményében, az USR mégis a romániai oktatás csődjéről beszél

A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási minisztérium.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 20., kedd

Hamis papírokkal szociális juttatáshoz jutó személyek ellen indult eljárás, erdélyi megye is érintett

Hét megyében és Bukarestben összesen 39 házkutatást tartottak kedden a hatóságok egy bűnszervezet tagjainál, akiket azzal gyanúsítanak, hogy jogtalanul jutottak gyermeknevelési pótlékokhoz és táppénzhez. Az általuk okozott kárt 1,8 millió lejre becsülik.

Hamis papírokkal szociális juttatáshoz jutó személyek ellen indult eljárás, erdélyi megye is érintett
2025. május 20., kedd

„Nehéz, de szükséges lépés”: Marcel Ciolacu lemondott a PSD elnöki tisztségéről

Marcel Ciolacu kedden lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről – értesült a News.ro hírügynökség. Nem sokkal később Ciolacu a közösségi oldalán bejelentette, hogy befejezte elnöki mandátumát az alakulat élén.

„Nehéz, de szükséges lépés”: Marcel Ciolacu lemondott a PSD elnöki tisztségéről
2025. május 20., kedd

Távozik az Egyesült Államok bukaresti nagykövete

Az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsége köszönetét fejezte ki munkájáért Kathleen Kavalecnek, a diplomáciai pályafutásából visszavonuló bukaresti nagykövetnek.

Távozik az Egyesült Államok bukaresti nagykövete
2025. május 20., kedd

Keddtől zajlik a negyedikesek képességfelmérője

Keddtől zajlik a negyedik osztályosok országos képességfelmérője.

Keddtől zajlik a negyedikesek képességfelmérője
2025. május 20., kedd

Véget érhet a Ciolacu-éra a PSD-ben

Új korszak kezdődhet a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután az értesülések szerint Marcel Ciolacu pártelnök a párt vezetőségének hétfő esti ülésén bejelentette: lemond.

Véget érhet a Ciolacu-éra a PSD-ben
2025. május 20., kedd

Elemző: kérdéses, mekkora stabilitás várható a saját párttal gyakorlatilag nem rendelkező Dan alatt, a félelem döntötte el az eredményt

A romániai elnökválasztást az döntötte el a független jelölt, Nicuşor Dan javára, hogy jobban ki tudta használni az egyik oldalnak a másiktól való félelmeit, mint George Simion – jelentette ki Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

Elemző: kérdéses, mekkora stabilitás várható a saját párttal gyakorlatilag nem rendelkező Dan alatt, a félelem döntötte el az eredményt
2025. május 19., hétfő

STS: minden kibertámadást sikerült kivédeni a második fordulóban

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) hétfőn közölte, hogy a roaep.ro platform ellen irányuló minden kibertámadást sikerült kivédeni az elnökválasztás második fordulójában.

STS: minden kibertámadást sikerült kivédeni a második fordulóban
2025. május 19., hétfő

Nicușor Dan „lenyűgözőnek” nevezte a magyar mozgósítást, és számít a leendő kormányban az RMDSZ-re is

Nicușor Dan megválasztott államfő szerint ,,az lenne az ideális”, ha a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek közösen alakítanának kormányt. Az új államfő egészen lenyűgözőnek nevezte a magyarság mozgósítását.

Nicușor Dan „lenyűgözőnek” nevezte a magyar mozgósítást, és számít a leendő kormányban az RMDSZ-re is
2025. május 19., hétfő

Megérkezett Romániába a lengyel Pesa vállalattól vásárolt 62 elektromos vonatból az első

Megérkezett Romániába vasárnap a lengyel Pojazdy Szynowe Pesa Bydgoszcz Spolka Akcyjna vállalat által gyártott 655-5 (RE-R103) típusú első elektromos vonat a Vasúti Reform Hatóság (ARF) által 2024 januárjában megrendelt 62 darabból.

Megérkezett Romániába a lengyel Pesa vállalattól vásárolt 62 elektromos vonatból az első
2025. május 19., hétfő

Nicușor Dan várhatóan jövő hétfőn teszi le a hivatali esküt a parlamentben

Nicușor Dan megválasztott államfő azt nyilatkozta, várhatóan jövő hétfőn teszi le a hivatali esküt a parlamentben, ha az alkotmánybíróság csütörtöki ülésén érvényesíti a választás második fordulójának eredményét.

Nicușor Dan várhatóan jövő hétfőn teszi le a hivatali esküt a parlamentben