Fotó: Haáz Vince
Egy friss jelentés szerint Romániában az iskolai év rövidebb – és kevesebb a diákok oktatásban töltött óráinak száma –, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan, és ez összefüggésben állhat a tanulók PISA-teszteken nyújtott viszonylag gyenge eredményeivel.
2024. augusztus 11., 15:162024. augusztus 11., 15:16
Az Edupedu portál cikke szerint egy friss jelentés arra az összefüggésre igyekszik rámutatni, hogy a szokatlanul sok, hosszú romániai vakáció hatással lehet a diákok teljesítményére, továbbá, fokozza az „oktatási egyenlőtlenségeket”.
A Hogyan szervezik az iskolai évet az OECD-országokban? című jelentés szerint első ránézésre nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat az oktatási idő (illetve az oktatási hetek) és a tanulók teljesítménye között, hanem több befolyásoló tényezőt is figyelembe kell venni a kérdés kapcsán – például a tanítás minőségét, a magánoktatásban való részvételt és az iskolán kívüli tevékenységeket –, hogy hiteles képet kapjunk.
Egyes országokban több hétből áll a tanév, ám kevesebb napi óraszámmal, máshol a napi óraszám nagyobb és rövidebb a tanév összidőtartama.
Az elemzés Romániát azon országok közé sorolja, amelyek az általános iskolában mind az óraszám, mind az iskolai hetek szempontjából alacsony számokat mutat: a román iskolák tanrendje csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot előzi meg az általános iskolai óraszám tekintetében, míg a tanítási hetek számában csak Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Görögországot.
A 2023-as adatokkal dolgozó jelentésben Románia az OECD (tagállamok+partnerek) középmezőnyében szerepel a kötelező oktatásban eltöltött órák számát tekintve: az általános iskolában 3600 órát, gimnáziumban 4002 órát számlálva. Az adatok szerint Európában Olaszországban és Hollandiában, világszinten Ausztráliában, Kolumbiában és Costa Ricán a legnagyobb az oktatásban töltött órák száma.
Románia másfelől „élen jár” az iskolai szünetek összhosszát tekintve, továbbá a hetedik leghosszabb nyári szünettel rendelkezik Lettország, Olaszország, Görögország, Litvánia, Törökország és Észtország után.
Hozzáteszik, hogy emiatt egyes országok fontolóra vették a tanév struktúrájának megváltoztatását, azonban a nyári szünet lerövidítése jelentős kihívásokkal járhat, mivel egy ilyen változás nem lenne népszerű a diákok, szülők és tanárok körében sem.
A jelentésben összevetették a 6 és14 év közötti diákok matematika óráinak számát a 2022-es PISA-teszt eredményeivel. Ebből a szempontból Románia azon országok közé tartozik, ahol a matematika órák száma az átlag fölött van, de a 2022-es PISA teszten elért átlagpontszám jelentősen az OECD átlaga alatt van. Így az adatok alapján nem állítható, hogy azok a diákok, akik a legtöbb matematikai órán vesznek részt, a legjobb eredményeket érik el. Így például az észt, finn, dél-koreai vagy szlovén diákok átlag feletti eredményeket értek el a teszteken, de az iskolai matematika órák száma átlag alatt van esetükben.
Az elemzés szerint az eredményre számos lehetséges magyarázat létezik: például, hogy az iskolai tanítási idő egyes esetekben csak részben fedi a tanulási időt – Dél-Koreában például ezt jelentős számú magánórával egészítik ki. Továbbá a tanórák mennyisége nem garancia az oktatás minőségére: több matematika óra nem jelenti automatikusan a jobb eredményeket, ha a tanítási módszerek hatástalanok. Illetve más tényezőket is figyelembe kell venni: a tanárok minőségét, a diákok motivációját, az egyének matematikai hajlamát.
Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok több tanórát sűrítenek kevesebb iskolai hétbe – ami kihívást jelenthet azoknak a diákoknak, akiknek tanulási nehézségeik vannak, mivel a sűrített program kevesebb lehetőséget biztosít az anyag pótlására. Az olyan országok mint Csehország vagy Japán, kevesebb tanítási órát szerveznek több hétre elosztva, ami lehetővé teszi a diákok számára, hogy jobban elmélyüljenek az anyagban.
A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!