Traian Bãsescu: visszajövök!

Bãsescu – aki napokkal ezelőtt lemondását helyezte kilátásba felfüggesztése esetén – kora este csatlakozott a „Le a kommunistákkal!” és „Új forradalmat!” feliratú transzparensekkel ellátott több száz fős tüntető tömeghez, amely arra kérte: gondolja meg magát. Az elnök közölte: várhatóan hétfőn távozik posztjáról, miután az Alkotmánybíróság jóváhagyja a felfüggesztéséről szóló parlamenti határozatot. Ebben az esetben a kormánynak három hónapon belül ki kell írnia az előrehozott államfőválasztást. „Nem hagyom cserben a román népet. Biztosítom önöket arról, hogy a választások után ismét az ország elnöke leszek” – hangsúlyozta Bãsescu, hozzátéve: lemondása után elmondja az igazságot a jelenlegi kormányról. Egyébként több mint ötórás ülésén a parlament a vártnál és a felfüggesztéshez szükséges 233 voksnál jóval nagyobb szavazataránnyal, 322 igen, 108 nem és tíz tartózkodás mellett határozott az államfő elmozdítása mellett; a döntés csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben. A titkos szavazás ellenére nyilvánvaló volt, hogy az államfőellenes ellenzéki koalícióhoz felsorakoztak a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ honatyái is. A voksolást megelőzően a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kormányból nemrég eltávolított demokraták kivételével valamennyi párt vezető szónoka élesen bírálta az elnököt.

Felszólalásában az államfőellenes koalíció gerincét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Mircea Geoanã Románia előrehaladásának fékjeként mutatta be Bãsescut, ismertetve a felfüggesztést célzó beadványban sorjázott vádakat. Ezek szerint az államfő több pontban áthágta az alkotmányt: például nem írta alá a külügyminiszter kinevezéséről szóló kormányrendeletet, áthágta az alaptörvénynek az államfő politikai semlegességét előíró paragrafusát, és nem közvetítőként szerepelt a közéletben, hanem politikai partizánakciót folytatott. Emellett megismételte egy nappal korábbi állítását, miszerint az elnök az alkotmánybírákat kompromittáló információkat kért a hírszerző szolgálatoktól, és az adatokkal zsarolta a taláros testület tagjait.

„Marxista, sztálinista, kommunista”

A Nemzeti Liberális Párt részéről Crin Antonescu alelnök elsősorban az elnöknek a parlamenti ülésről való távollétét kifogásolta, leszögezve: Bãsescu veszélyt jelent a demokratikus rendszerre. Puiu Haºotti szenátusi frakcióvezető a varjú és a fülemüle „hangversenyéről” szóló fabulával színesítette Bãsescut és a demokratákat bíráló felszólalását, a mesebeli disznóhoz hasonlítva a liberális-demokrata D. A. Szövetség fölött bíráskodó államfőt. A legvehemensebben Dan Voiculescu konzervatív pártelnök rohant ki az államfő ellen, akit kommunistának, marxistának és sztálinistának nevezett. „Noha elítélte a kommunizmust, ideológiája méltó a marxizmushoz, politikai rendőrségi tevékenysége okán sztálinista, politikai és gazdasági teljesítménye alapján pedig hű kommunista” – jellemezte Bãsescut a felfüggesztés ügyében létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, akiről tavaly az átvilágítóbizottság bebizonyította, hogy együttműködött Nicolae Ceauºescu politikai rendőrségével. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a PSD-től kapott percek révén jóval túlhaladta az alakulata számára megszabott 23 perces felszólalási időkorlátot. Sértő megjegyzésekkel tűzdelt beszédében a politikus kijelentette: Bãsescut nem a román nép, hanem „külföldi erők” segítették a hatalomhoz. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla tolmácsolta a plenáris ülésen, kijelentve: az államfő több alkalommal túllépte hatáskörét, vagy épp ellenkezőleg, nem látta el alkotmányos kötelességét. „Nem értette meg: az ország sorsformáló időket él át, amelyben az állam legfőbb intézményei szolidárisan kell cselekedjenek az ország előrehaladása érdekében, a politikai pártok, a parlament és a kormány folyamatos megkérdőjelezésével ugyanis maga a demokratikus államrendszer válik hiteltelenné” – hangoztatta az RMDSZ elnöke, elfogadhatatlannak tartva, hogy az államfő illegitimnek minősítette a jelenlegi kormányt. Markó hozzátette: a kormány tagjai nem az államelnöki intézmény „gyermekei”, és nem az államfő dönti el a legitimitás vagy illegitimitás kérdését, hanem a parlament. „Aki a parlament szerepét kérdőjelezi meg, az a demokrácia egyik alapintézményét kérdőjelezi meg” – figyelmeztetett az államminiszter. Markó úgy vélte, az államfő felfüggesztése önmagában nem oldja meg a helyzetet: a politikumnak, a civil társadalomnak és a sajtónak is önvizsgálatot kell végeznie, szerinte ugyanis magatartásukkal, hallgatásukkal szintén hozzájárultak a demokrácia eszményének kompromittálásához. Bãsescu mellett egyedül volt alakulata, a Demokrata Párt, valamint az egykori tanácsadója, Theodor Stolojan vezette Liberális Demokrata Párt szónokai álltak ki. Cristian Rãdulescu, a PD képviselőházi frakcióvezetője Caragialét idézve „tiszta alkotmányellenességnek” nevezte az ellenzék parlamenti kezdeményezését. A demokrata politikus úgy vélte: a felfüggesztést célzó folyamat maffia típusú bosszúnak tekinthető, mivel semmibe veszi az Alkotmánybíróság álláspontját, amely fölött Rãdulescu szerint egyedül Isten található. Radu Berceanu szenátusi frakcióvezető azzal vádolta a PSD, a PNL, a PRM, az RMDSZ és a PC alkotta „furcsa koalíciót”, hogy Bãsescu nyilvános politikai kivégzésére törekszik. Szerinte az államfőellenes „összeesküvés” mögött a liberálisok és a szociáldemokraták közötti gazdasági öszszefonódások állnak, míg az RMDSZ abbéli félelmében szavaz a felfüggesztés mellett, hogy kipenderíthetik a kormányból. „Traian Bãsescu legnagyobb vétke, hogy nem akart beilleszkedni az elődjei által megteremtett szokások közé, amellyel mindent a szőnyeg alá söpörtek, ami bűzlik. Valószínűleg akkor is hibázott, amikor átutaltatta az átvilágítóbizottságnak a szekusdoszsziékat, majd pedig elítélte a kommunizmust, hiszen a parlament padsoraiban szép számban akadnak volt szekusok és a kommunista rezsim egykori magas rangú tisztviselői” – jelentette ki Berceanu. Hasonlóan élesen fogalmazott Cristian Boureanu független képviselő: a PLD politikusa szerint az elnök felfüggesztése felér a demokrácia leple alatt végrehajtott államcsínnyel, amellyel az elnökellenes koalíció hallgatásra próbálja ítélni Bãsescut.

Tãriceanu: Bãsescu ne kampányoljon

A Bãsescu felfüggesztését kimondó döntést követően Cãlin Popescu-Tãriceanu lemondásra szólította fel az államfőt, arra intve politikai ellenfelét, szakítsa meg intézményes kapcsolatát a Cotroceni-palotával, ám egyelőre ne kezdjen kampányolni. Egyébként számos romániai civil szervezet vezetője államcsínykísérletnek nevezte az elnök felfüggesztését, azzal magyarázva a parlament lépését, hogy Bãsescu kutathatóvá tette a volt kommunista titkosszolgálat dossziéit, és elítélte a kommunizmus rémtetteit. Ha Bãsescu valóban lemond tisztségéről, már nem lesz szükség a felfüggesztés esetében előírt népszavazásra, hanem a távozása és a kormány által három hónapon belül kiírandó államfőválasztás megrendezése közötti időszakban a szenátus szociáldemokrata elnöke, Nicolae Vãcãroiu gyakorolja az elnöki hatáskört.

R. Sz.

Egy politikai válság kronológiája

2007. január 11-én Elena Udrea volt elnöki tanácsadó feltárja, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő egy Traian Bãsescunak 2005-ben küldött levélben arra kéri az államfőt, vesse latba tekintélyét a főügyészségen a számos gazdasági bűncselekménynyel vádolt Dinu Patriciu liberális üzletember érdekében. Tãriceanu koholmánynak nevezi a vádat.

Január 17. – Traian Bãsescu megerősíti a kormányfői megkeresés tényét, amellyel szerinte Tãriceanu az oligarchiával való partnerségre próbálta rábírni.

Január 18. – Mircea Geoanã PSD-elnök bejelenti, hogy alakulata beindítja az államfő felfüggesztését célzó kezdeményezést, egyúttal Bãsescu és Tãriceanu lemondását követeli a levélbotrány miatt. Dan Voiculescu PC-elnök befolyással való üzérkedéssel vádolja Bãsescut, aki szerinte a slatinai Alro alumíniumgyár érdekeinek érvényesítésére kérte Codruþ ªereº gazdasági minisztert

Január 29. – A PD bejelenti, önálló listán vesz részt az EP-választásokon. Tãriceanu liberális kormányfő-pártelnök a D. A. Szövetség kegyelemdöfésének nevezi a gesztust.

Február 14. – Parlamenti felszólalásában Traian Bãsescu a politikai osztály megreformálását sürgeti, szükségesnek nevezve az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését célzó népszavazás kiírását.

Március 12. – A kormány őszre halasztja az EP-választásokat, a demokrata miniszterek nem ellenjegyzik a sürgősségi rendeletet.

Március 21. – Az államfő felfüggesztése ügyében létrehozott, Dan Voiculescu vezette parlamenti vizsgálóbizottság jelentése megállapítja: Traian Bãsescu több ízben áthágta az alkotmányt előírásait, tettei bűncselekménynek minősülnek.

Április 3. – A parlament megszavazza Cãlin Popescu-Tãriceanu II., a demokraták kizárásával létrehozott liberális–RMDSZ kormányát. Bãsescu törvénytelennek nevezi az új kabinetet.

Április 5. – Az alkotmánybíróság elutasítja az államfő felfüggesztését célzó kezdeményezést, megállapítva: az ellenzéki pártok által az elnök ellen megfogalmazott vádak nem minősülnek „súlyos kihágásnak”, így indokolatlan Bãsescu menesztése.

Április 13. – Traian Bãsescu a Cotidianul napilapnak adott interjúban bejelenti: lemond tisztségéről, ha a parlament felfüggeszti tisztségéből.

Április 18. – Mircea Geoanã azzal vádolja az államfőt, hogy az Alkotmánybíróság tagjait kompromittáló adatokat kért a titkosszolgálatoktól, amelyeket a taláros testület tagjainak zsarolására használt. A hírszerzés vezetői, az Alkotmánybíróság tagjai és Bãsescu cáfolják a vádat; az államfő szerint a PSD elnöke megpróbálja lejáratni az Alkotmánybíróságnak a felfüggesztése ügyében hozott döntését.

Iliescuval nem bírt a parlament

A romániai parlamentáris demokráciában második alkalommal fordul elő, hogy a parlament a mandátumát gyakorló államfő felfüggesztését célzó kezdeményezést bocsát szavazásra. Az első – később meghiúsult – javaslat a parasztpárthoz fűződik, amely 1994-ben Ion Iliescu akkori államfőt próbálta hasonló eszközökkel meneszteni. Az akkori ellenzék lépését Iliescu az év május 20-án Szatmárnémetiben tett kijelentése váltotta ki, amelyben az elnök amellett tett hitet, hogy az igazságszolgáltatásnak el kell utasítania az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását célzó restitúciós igényeket, mivel a restitucio in integrum elvének gyakorlatba ültetése „súlyos szociális problémákat gerjesztene”. Az Alkotmánybíróság 1994. július 5-én elutasította az államfő felfüggesztéséről szóló, 167 ellenzéki honatya által beterjesztett beadványt, amely azzal vádolta Iliescut, hogy semmibe veszi a bírák függetlenségét, átpolitizálja az igazságszolgáltatást, és arra bujtogatja a lakosságot, hogy ne tartsa tiszteletben a bírósági határozatokat. Július 7-i együttes ülésén a parlament két háza 166 igen és 242 ellenszavazat mellett elutasította a javaslatot.