Fotó: Facebook/PRO România
További hat törvényhozó és tíz területi szervezet vezetője, köztük a párt több alapítója lépett ki Victor Ponta volt miniszterelnök Pro Romania pártjából, amelynek kulcsszerepe volt októberben a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány megbuktatásában.
2019. december 19., 21:152019. december 19., 21:15
Döntésüket a távozók egyike, Daniel Constantin első alelnök közölte csütörtökön Facebook-oldalán. A több korábbi balliberális kormányban is miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus szerint
A kilépők között van Sorin Câmpeanu volt oktatási miniszter, egykori ügyvivő kormányfő is. A most távozó képviselők voltak azok, akik – a pártvezetés ezzel ellentétes állásfoglalásával szembefordulva – novemberben megszavazták a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ludovic Orban vezette kormányának beiktatását.
Ponta közösségi oldalán megköszönte 16 távozó párttársának az elmúlt években kifejtett közös munkát, hozzátéve: tiszteletben tartja, hogy „a PNL-hez akarnak csatlakozni”. A Pro Romania tagságának túlnyomó többsége azonban szerinte tovább kíván haladni a „baloldal korszerűsítésének fejlődéspárti, európai útján” és kritikusan viszonyul mind a PNL-hez, mind a PSD-hez.
Két hete Mihai Tudose európai parlamenti képviselő, volt miniszterelnök fordított hátat Pontának, de ő ellenkező előjelű bírálatot fogalmazott meg: szerinte Ponta a párt felhatalmazása nélkül, titokban tárgyalt a liberálisokkal.
A Pro Romania pártot a – parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező – PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök alapította két évvel ezelőtt, azon szociáldemokrata politikusok „mentőcsónakjaként”, akik kegyvesztetté váltak a PSD-ben Liviu Dragnea, illetve Viorica Dăncilă pártelnöksége idején.
A volt kormányfő nem titkolt szándéka volt, hogy a Pro Romaniát tegye a román baloldal vezető pártjává, és átvegye a PSD szavazótáborát. A Dăncilă-kormány megbuktatásakor úgy tűnt, hogy pártjának meghatározó szerepe lesz a román politikában, a Pro Romániát azonban megosztotta, hogy az előrehozott választásokban reménykedő Ponta nem volt hajlandó támogatni Ludovic Orban kormányának beiktatását.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás