A taláros testület kiadta a pénteki határozat indoklását is
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült – közölte az alkotmánybíróság az elnökválasztás november 24-i első fordulójának érvénytelenítéséről szóló határozatának péntek este közzétett indoklásában. A taláros testület szerint a választási törvények megsértése és számos más szabálytalanság jellemezte a választás minden mozzanatát, amelyek torzították a versenyt, korlátozták a választás szabadságát, befolyásolták a választási kampány átláthatóságát és tisztaságát, és figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat.
2024. december 07., 17:202024. december 07., 17:20
A bírák indoklásukban rámutattak: „mindezek együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek megsértését eredményezték.” Hozzátették, hogy a választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy „az összes forrásból – beleértve az internetet is – pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról”.
Mint hangsúlyozták, a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközévé válhat, különösen, ha leplezni próbálják a politikai jellegét, vagy ha Európai Unión kívüli forrásokból finanszírozzák. Az indoklás szerint az államnak felelőssége megakadályozni a választási folyamatba történő „indokolatlan beavatkozásokat”. Ugyanakkor semlegesnek kell maradnia, és ehhez hozzátartozik az a kötelessége is, hogy erősítse meg a választópolgárok rezilienciáját és növelje a digitális tudatosságukat. „Ehhez az államnak tudnia kell kezelni a szervezett dezinformációs kampányok jelentette kihívásokat” – idézte az Agerpres hírügynökség az alkotmánybírósági indoklást.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az alaptörvény betartását felügyelő testület szerint
Az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló határozatuk péntek este közzétett indoklásában az alkotmánybírák megállapították, hogy Călin Georgescu független jelölt (aki a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve megnyerte az első fordulót, míg a második helyen az USR jelöltje, Elena Lasconi végzett valamivel több mint 19 százalékkal) népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulálásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott. Mint írták: a szavazatok manipulálását még nyilvánvalóbbá tette, hogy
Emellett a jelöltet népszerűsítő posztokat a közösségimédia-platformok előnyben is részesítették, ami torzította a választók akaratát.
Az alkotmánybírák ezzel kapcsolatosan megjegyezték, hogy az esélyegyenlőséget valamennyi jelölt és párt számára biztosítani kell, és arra kell ösztönözni az államot, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazza mindenkire. Leszögezték azt is, a választási kampányra fordított kiadások korlátozhatók az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az indoklás szerint a jelölteknek átlátható módon kell használniuk a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát. Ellenkező esetben a választók nem tudnak véleményt alkotni a jelöltekről és a választási alternatívákról, vagy hamis képet alkotnak a jelöltek személyéről és képességeiről.
Hétfőn a taláros testület még jóváhagyta az első fordulóban történt eredményt, ráadásul pénteken egyes külföldi szavazókörzetekben már meg is kezdődött a szavazás a december 8-i második forduló két jelöltjére (a külföldi körzetekben három nap áll a választópolgárok rendelkezésére a voksoláshoz). Az alkotmánybíróság azt követően bírálta felül korábbi döntését, hogy
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A titkosítás feloldása nyomán publikussá vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot. A döntés nyomán az eljárást teljes egészében elölről kell kezdeni, a kormány új időpontot tűz ki az elnökválasztásra, és meghatározza az elnökválasztás új menetrendjét.
Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
Élesen bírálta a megmérettetésen első helyen végzett Călin Georgescu a bukaresti alkotmánybíróság döntését, amellyel érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Az alkotmány értelmében addig maradok a tisztségemben, amíg Románia újonnan megválasztott elnöke leteszi hivatali esküjét – jelentette be Klaus Iohannis államfő azok után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választás első fordulóját.
A parlamenti választások érvénytelenítését kérte pénteken a bukaresti legfelsőbb bíróságtól az Igazságot és Tiszteletet Mindenkinek Európában (DREPT) elnevezésű párt elnöke. Hasonló ötlettel rukkolt elő a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) is.
Büntetőeljárást indított pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Călin Georgescu elnökválasztási kampányával kapcsolatban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb meg kell alakulnia az új parlamentnek és kormánynak, mert ezen intézmények nélkül „pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország”.
A romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről számos külföldi sajtóorgánum – köztük a The Guardian, az AP, az AFP, a Reuters és az Euronews – is Breaking News-ként számolt be.
Különbözőképpen reagáltak a román parlamenti pártok vezetői a bukaresti alkotmánybíróság (CCR) pénteki határozatára, amelyben érvénytelenítette az államelnök-választás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Több civil szervezet Toni Greblának, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökének lemondását követelte pénteken a pártatlanságát és integritását megkérdőjelező oknyomozó sajtóanyagok közzétételét követően.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) pénteki közleménye szerint mintegy 20 600 fogvatartott jelezte szándékát, hogy szavazni kíván vasárnap az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!