Újrázás. Az alkotmánybíróság döntése értelmében elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
2024. december 06., 15:102024. december 06., 15:10
2024. december 06., 16:402024. december 06., 16:40
Az alkotmány 146. cikk f) pontja alapján az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Románia elnökének megválasztását érintő teljes választási folyamatot – áll az alkotmánybíróság közleményében.
A kormány új választási időpontot fog kitűzni, és a választási folyamat teljes egészében előlről kezdődik – áll a bíróság által nyilvánosságra hozott, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben.
Fotó: Közlemény
A pénteki, egyhangúlag meghozott döntés előzménye, hogy előző nap számos beadvány érkezett a taláros testülethez, amelyben az első forduló érvénytelenítését kérték.
Indokként az elnöki hivatal által szerdán nyilvánosságra hozott, a hírszerzés által a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) eljuttatott információkat hozták fel, amelyek szerint egy külső – vélhetően állami – szereplő beavatkozott a választási folyamatba annak érdekében, hogy a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerje meg az első fordulót.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
Az alkotmánybíróság döntése olyan körülmények között született, hogy a külföldi szavazókörökben helyi idő szerint péntek reggel már el is kezdődött a szavazás a második fordulóban.
A döntés bejelentéséig már több mint 37 ezren járultak urnákhoz, és már több mint 3000 levélszavazat is beérkezett.
És az alkotmánybíróság döntése nyomán sem állt le a szavazás a diaszpórában kialakított szavazókörökben, 16 órára már meghaladta a 40 ezret a voksolók száma. A G4media portál értesülései szerint a szavazókörök elnökei hivatalos megerősítést várnak a választások leállításáról.
Közben Klaus Iohannis államfő mandátuma december 20-án lejár, és kérdéses, mi lesz az elnöki tisztség sorsa.
Egyes feltételezések szerint törvénnyel hosszabbíthatják meg Iohannis mandátumát, más feltételezések szerint a második legfontosabb állami tisztség betöltője, vagyis a szenátus elnöke lesz az ügyvivő államfő.
„Az elnökválasztás törléséről szóló alkotmánybírósági határozat az egyetlen igazságos megoldás, miután a CSAT-ülés dokumentumai nyilvánosságra kerültek, és kiderült, hogy a románok szavazási eredményét Oroszország beavatkozása miatt nyilvánvalóan eltorzították. Az elnökválasztást meg kell ismételni.
A románoknak egyértelmű, szilárd bizonyítékokon alapuló válaszokra van szükségük a hatóságoktól, mert az állami intézményekbe és az ország működését megalapozó demokratikus folyamatokba vetett közbizalom alapvetően ettől a vizsgálattól függ” – fogalmazott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Hozzátette:
A PSD a PNL-vel, az USR-rel, az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel együtt aláírta az erről szóló megállapodást, és úgy véli, hogy ebben a pillanatban a pártoknak egyetlen nemzeti célt – a szélsőséges erők megállítását – kell saját érdekeik fölé helyezniük.
Az új, Európa-barát kormány kinevezése fontos jelzés a gazdasági környezet és a külföldi befektetők számára, tekintettel az elmúlt két hét aggasztó reakcióira. Ugyanakkor az új kormány kinevezése elengedhetetlen ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a romániaiak jövedelmét, és olyan költségvetést tudjunk készíteni 2025-re, amely garantálja az európai pénzekből megvalósuló beruházási projektek folytatását”.
„Ma van az a nap, amikor a román állam lábbal tiporta a demokráciát. Isten, a román nép, az igazság és a törvény győzedelmeskedni fog, és megtalálja a demokrácia lerombolásának bűnöseit. Összeomlasztjátok a gazdaságot, leromboljátok a demokráciát, anarchiába vezetitek az országot, ki kellett volna állni a szavazás mellett” – nyilatkozta Elena Lasconi. Hozzátette:
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az akaratukat! Egy demokráciában az elnököket nem egyszerű aláírással vagy háttéralkukkal nevezik ki.
Tudom, hogy én nyertem volna. És nyerni fogok, mert a román nép tudja, hogy harcolni fogok értük, hogy egyesíteni fogom őket egy jobb Romániáért. Meg fogom védeni a demokráciánkat. Nem fogom feladni”.
„SZÉGYEN!!! A puccs teljes lendülettel zajlik! Nem megyünk az utcára, nem hagyjuk, hogy provokáljanak, ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia!” – posztolta George Simion.
– írja a Hotnews. Az első fordulóból győztesként kikerült független jelölt további részleteket nem árult el. Anca Alexandrescu műsorvezető a hivatalos Facebook-fiókján azt közölte, hogy Georgescu 21 órától élőben jelentkezik a Realitatea Tv-n, ám nem pontosította, hogy jelen lesz-e személyesen a stúdióban.
„Az első forduló után a tőzsde esett. Az alkotmánybíróságnak komoly oka volt arra hogy érvényesítette az első fordulót. A kormány új választási időpontot fog kitűzni, ami nem lehet több 75 napnál, tehát valószínűleg márciusban.
– idézte Cătălin Fenechiu televíziós nyilatkozatát a G4media.
A liberális szenátor arról is beszélt, hogy szerinte milyen lépéseket fog tenni a jelenlegi államfő, és beszélt a Iohannis mandátumának lejárta utáni időszakról is.
„Az elnök tárgyalásokra fogja hívni a feleket. Az államfő hatáskörét ellenőrizve megállapítottuk, hogy a jelenlegi államfő az új elnök beiktatásáig hivatalban marad. Az államfő tárgyalásra hívja majd a pártokat, és miniszterelnököt jelöl. Aki nagy valószínűséggel Marcel Ciolacu lesz, mert a PSD kapta a legtöbb voksot a választásokon” – tette hozzá Fenechiu.
Sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis államfő 19 órakor tart sajtónyilatkozatot.
amellyel a testület érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újrakezdését. A politikus az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy államfőjelöltként és a PNCR elnökeként is beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, előbb az első forduló eredményeinek, majd – a választások befolyásolásáról szóló jelentések titkosításának feloldása után – a teljes választási folyamatnak az érvénytelenítését kérve. „A választások tisztaságának aláásása támadás Románia szuverenitása ellen” – fogalmazott Cristian Terheş.
Mint ismeretes, az elnökválasztás második fordulójába Georgescu mellett Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke jutott be, aki egyébként csütörtökön este arról beszélt: rémálomszerű következményei lennének, ha az alkotmánybíróság érvénytelenítené az első fordulót, mivel óriási a feszültség a társadalomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!