Nem várható őrségváltás. Az első mandátuma során sokat felmutatni nem tudó, újrázni készülő Klaus Johannis tudatosan kerülte a vitát a kampányban
Fotó: Presidency.ro
Nem tartja lefutott mérkőzésnek a romániai elnökválasztást Pászkán Zsolt politikai elemző, aki a Krónikának nyilatkozva az öt évvel ezelőtti megmérettetésre emlékeztetett, amikor is a biztos győztesnek látszó Victor Ponta látványos vereséget szenvedett a döntő menetben. A szakértő szerint a kampány nem tartalmi kérdésekről, hanem médiaeseményekről szólt.
2019. november 09., 09:262019. november 09., 09:26
2019. november 22., 10:572019. november 22., 10:57
Klaus Johannis Románia 1989 utáni leggyengébb elnöke volt Pászkán Zsolt szerint. „Nem azért, mert elődei jelentősen jobbak lettek volna, hanem azért, mert neki még őket is sikerült alulmúlnia. És ennek legfőbb oka az, hogy
Igaz, az ország nemzetközi helyzete sem segítette ebben. Elődjei – vele ellentétben – igénybe vehettek olyan, az eliten kívülálló mankókat, mint az EU- és a NATO-csatlakozás, melyek legalább egy díszes, a hazai közvéleménynek felmutatható keretet biztosítottak, amit a politikai elit – különösen az EU esetében – azóta sem volt képes tartalommal feltölteni, de önmagukban is képesek voltak a stratégiai elképzelés meglétének látszatát kelteni” – értékelte lapunknak az újrázásra készülő államfő első mandátumának teljesítményét a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.
Klaus Johannis államfő jelenlétében letették az esküt hétfő este a Cotroceni-palotában a Ludovic Orban által vezetett kabinet tagjai.
Szerinte Johannisnak saját elképzeléssel kellett volna előállnia, egy elnöktől ugyanis elvárható lenne olyan víziók megfogalmazása, melyek nemcsak a politikai színpad két szélét képesek átívelni, de időben is túllépnek egy öt- vagy tízéves mandátumon. Márpedig Klaus Iohannis, illetve azok a szakértők, akikkel körbevette magát, nemcsak ilyeneket nem tudtak megfogalmazni, de
Ami a szűken vett elnöki hatáskörökbe tartozó kül- és biztonságpolitikát illeti, az elemző úgy véli, Románia Klaus Johannis elnöksége alatt a NATO-ban, de főleg az EU-n belül nem tudott túllépni a közepes és nagyhatalmak lelkes és kritikátlan kiszolgálója szerepen. Mint mondta, ez akár hosszú évtizedekre behatárolhatja a mindenkori román politikai vezetés mozgásterét, hiszen bármilyen eltérés ettől a simulékony külpolitikától úgy kül-, mint belpolitikai téren is elsősorban „anomáliaként” értelmezett és lesz értelmezhető, zsarolási, illetve támadási eszközöket nyújtva az ellenérdekelt feleknek.
Több mint 75 ezer külföldön élő román állampolgár járult az urnákhoz az ország határain kívül kialakított szavazókörzeteknél az államfőválasztás első napján, a 21 órai urnazárásig – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján közzétett adatokból.
Mindezek ellenére Johannis számít a megmérettetés vasárnapi első fordulója nagy esélyesének. Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, az eddig megjelent felmérések valóban a jelenlegi elnök viszonylag jelentős előnyét mutatják, de szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy öt évvel ezelőtt ugyanezek a felmérések Victor Ponta szintén jelentős, tíz százalékos előnyét mutatták Johannisszal szemben, ami végül az első fordulóban be is igazolódott. Viszont mégis Johannis – szintén csaknem tíz százalékos előnnyel – zárta az elnökválasztást, miközben Pontának is sikerült növelnie szavazói számát a két forduló között. Kiemelte:
De ki lehet a másik döntős az újrázni készülő államfő mellett? – kérdeztük a nagybányai származású elemzőtől. Elmondta: néhány nappal a választás előtt úgy tűnik, az USR-Plus jelöltjét, Dan Barnát a saját fegyverével, a korrupció elleni harccal sikerült – még nem teljesen világos, hogy kinek – partvonalon kívülre küldeni.
„Ha a legutóbbi európai parlamenti választási eredményeket vesszük alapul, akkor az látható, hogy az USR-PLUS nem sokkal tudja túllépni a kétmilliós szavazószámot, ami kevésnek bizonyulhat, amennyiben a PSD nem veszít elég szavazatot távolmaradás, vagy az ALDE és a Pro Románia által hivatalosan támogatott Mircea Diaconu indulása miatt.
De sorsát az fogja eldönteni, hogy a „baloldali” szavazók kemény magja mennyire hiszi el ezt az újfajta, harciasabb, karakteresebb Dăncilă-imázst, és hányan gondolják majd vasárnap, hogy Diaconu hitelesebben lépne fel bel- és külföldön” – fogalmazott a szakértő.
Pászkán Zsolt: még korai lenne azt mondani, hogy ez egy teljesen lejátszott mérkőzés
Fotó: Youtube
A kormányválság miatt háttérbe szorult az elnökválasztási kampány. Kinek kedvezhet ez, illetve kit hozhat előnybe a Ludovic Orban vezette kormány megalakulása? Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
A PNL mindenképpen semlegesíteni akarta az USR-t, át kívánta venni tőle a PSD-s „vörös pestis” elleni harc főszerepét és ez a magyarázata, hogy a bizalmatlansági indítványt a PNL kezdeményezte – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: az időzítés, az ügy elhúzása viszont Klaus Johannis hivatalban lévő elnök érdeke volt, hiszen ezáltal megúszta, hogy a kampány mandátuma mérlegéről szóljon, a hangsúlyt áthelyezve a parlamenti cirkuszra.
például arról, hogy van-e vagy nincs elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, megszavazásához, a parlamenti ülés határozatképességéhez, a kormány megszavazásához és így tovább. Eközben a miniszterjelöltek meghallgatását is nagyjából annak hangsúlyozásával jelentéktelenítették el, hogy végső soron ez egy átmeneti, korlátozott hatáskörű, a választások lebonyolítását vállaló kormány, tehát nem érdemes politikai, gazdasági, társadalmi koncepciót elvárni tőle, nem érdemes ilyesmikről igazán komoly vitát folytatni” – vázolta az érdekeket a szakértő.
Úgy vélte, ez az állapot a PSD-nek is tökéletesen megfelelt, hiszen miközben még másfél hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy Victor Ponta lesz ennek az egész cirkusznak a fő haszonélvezője és kényelmesen kivárhatja, hogy az ölébe pottyanjon a szétzilált PSD, ez utóbbi párt vezetői néhány húzással visszadobták a jelentéktelenségbe Victor Pontát. Akciójukkal rámutattak:
hiszen még egy néhány tucatnyi képviselőből álló frakciót sem képes ellenőrzése alatt tartani és megakadályozni, hogy szembemenjenek a pártvezetőség döntésével – mondta Pászkán Zsolt.
A kampány példáularról szólt, hogy van-e vagy nincs elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A „magyar kártya” – legalábbis egyelőre – nem került elő a mostani kampányban. A politikai elemző ezt azzal magyarázza, hogy a főszereplők egy teljesen ideológiamentes, ügyrendi kérdésekről és politikai show-ról szóló kampányban voltak érdekeltek.
Ezzel magyarázta a szakértő azt is, hogy nincs „német kártya” sem, a PSD csak az utóbbi napokban – és kizárólag néhány megyei szervezet szintjén – vette elő a „német Johannis” vs a „román Dăncilă” kampányelemet.
Kelemen Hunor meglepően intenzív kampányát, s várható választási eredményét firtató kérdésünkre Pászkán Zsolt kiemelte:
Ilyennek nevezte a fiatalok hangsúlyosabb megszólítását, a „klímaérzékenységet”, a magyar–román kapcsolatok új megközelítését, így az intenzívebb megjelenést a fő román hírcsatornák vitaműsoraiban. A szakértő szerint a november 10-i eredmények fontos adatokkal szolgálhatnak majd a szervezet vezetői és politikai elemzői számára arra vonatkozóan, hogy mely elemeken kellene javítani, illetve milyen mozgósítási eszközöket kell majd bevetni a jövő évi megmérettetéseken.
Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke interjúnkban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak azoknak a polgároknak a személygépkocsiját íratnák be forgalomba a hatóságok, akik maradéktalanul befizették az ingatlanadókat, rendezték a tilosban parkolásért kiszabott esetleges bírságot – tartalmazza az RMDSZ közigazgatási törvénytervezete.
Míg pár évtizede még rendkívülinek számítottak, ma már egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek Romániában. Szakemberek szerint hozzá kell szoknunk az egyre forróbb nyarakhoz és a heves széllel járó viharokhoz egyaránt.
Románia olyan légvédelmi rendszereket vásárol Izraeltől, amelyek az ottani Vaskupola alapját képezik – erősítette meg Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító, a parlament által egy hónapja megszavazott törvénytervezet ellen csütörtökön.
Befogták a három közül az első medvebocsot, amelynek anyját kilőtték a múlt héten az olaszországi motoros megölése miatt – közölte Facebook-oldalán a bukaresti környezetvédelmi minisztérium.
Népszerűbb a brit uralkodó a romániaiak körében, mint az amerikai elnök – derül ki egy felmérésből.
A képviselőház és a szenátus csütörtöki együttes ülésén ismertette a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
A fellebbezések elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a nyolcadikosok képességvizsgáján sikeresen teljesítők aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak.
Leplezetlen irredentizmust és Romániával szembeni hibrid nyomásgyakorlást vél felfedezni, és meghökkentő forgatókönyveket vázol Orbán Viktorral kapcsolatban egy amerikai agytröszt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!