Tartalom helyett show-műsor az államfőválasztási kampányban

Pataky István 2019. november 09., 09:26 utolsó módosítás: 2019. november 09., 09:39

Nem tartja lefutott mérkőzésnek a romániai elnökválasztást Pászkán Zsolt politikai elemző, aki a Krónikának nyilatkozva az öt évvel ezelőtti megmérettetésre emlékeztetett, amikor is a biztos győztesnek látszó Victor Ponta látványos vereséget szenvedett a döntő menetben. A szakértő szerint a kampány nem tartalmi kérdésekről, hanem médiaeseményekről szólt.

Nem várható őrségváltás. Az első mandátuma során sokat felmutatni nem tudó, újrázni készülő Klaus Johannis tudatosan kerülte a vitát a kampányban Fotó: Presidency.ro

Klaus Johannis Románia 1989 utáni leggyengébb elnöke volt Pászkán Zsolt szerint. „Nem azért, mert elődei jelentősen jobbak lettek volna, hanem azért, mert neki még őket is sikerült alulmúlnia. És ennek legfőbb oka az, hogy

Johannisból teljesen hiányzott bármiféle elképzelés arról, Romániának hova és miként kellett volna eljutnia az elmúlt öt évben.

Igaz, az ország nemzetközi helyzete sem segítette ebben. Elődjei – vele ellentétben – igénybe vehettek olyan, az eliten kívülálló mankókat, mint az EU- és a NATO-csatlakozás, melyek legalább egy díszes, a hazai közvéleménynek felmutatható keretet biztosítottak, amit a politikai elit – különösen az EU esetében – azóta sem volt képes tartalommal feltölteni, de önmagukban is képesek voltak a stratégiai elképzelés meglétének látszatát kelteni” – értékelte lapunknak az újrázásra készülő államfő első mandátumának teljesítményét a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Szerinte Johannisnak saját elképzeléssel kellett volna előállnia, egy elnöktől ugyanis elvárható lenne olyan víziók megfogalmazása, melyek nemcsak a politikai színpad két szélét képesek átívelni, de időben is túllépnek egy öt- vagy tízéves mandátumon. Márpedig Klaus Iohannis, illetve azok a szakértők, akikkel körbevette magát, nemcsak ilyeneket nem tudtak megfogalmazni, de

az egyetlen elindított program, az oktatásüggyel foglalkozó Képzett Románia is tanácstalanságba és érdektelenségbe fulladt.

Ami a szűken vett elnöki hatáskörökbe tartozó kül- és biztonságpolitikát illeti, az elemző úgy véli, Románia Klaus Johannis elnöksége alatt a NATO-ban, de főleg az EU-n belül nem tudott túllépni a közepes és nagyhatalmak lelkes és kritikátlan kiszolgálója szerepen. Mint mondta, ez akár hosszú évtizedekre behatárolhatja a mindenkori román politikai vezetés mozgásterét, hiszen bármilyen eltérés ettől a simulékony külpolitikától úgy kül-, mint belpolitikai téren is elsősorban „anomáliaként” értelmezett és lesz értelmezhető, zsarolási, illetve támadási eszközöket nyújtva az ellenérdekelt feleknek.

Dăncilă jelentősen erősödött

Mindezek ellenére Johannis számít a megmérettetés vasárnapi első fordulója nagy esélyesének. Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, az eddig megjelent felmérések valóban a jelenlegi elnök viszonylag jelentős előnyét mutatják, de szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy öt évvel ezelőtt ugyanezek a felmérések Victor Ponta szintén jelentős, tíz százalékos előnyét mutatták Johannisszal szemben, ami végül az első fordulóban be is igazolódott. Viszont mégis Johannis – szintén csaknem tíz százalékos előnnyel – zárta az elnökválasztást, miközben Pontának is sikerült növelnie szavazói számát a két forduló között. Kiemelte:

az kizárható, hogy Johannis nem kerül be a második fordulóba, de még korai lenne azt mondani, hogy ez egy teljesen lejátszott mérkőzés.

De ki lehet a másik döntős az újrázni készülő államfő mellett? – kérdeztük a nagybányai származású elemzőtől. Elmondta: néhány nappal a választás előtt úgy tűnik, az USR-Plus jelöltjét, Dan Barnát a saját fegyverével, a korrupció elleni harccal sikerült – még nem teljesen világos, hogy kinek – partvonalon kívülre küldeni.

„Ha a legutóbbi európai parlamenti választási eredményeket vesszük alapul, akkor az látható, hogy az USR-PLUS nem sokkal tudja túllépni a kétmilliós szavazószámot, ami kevésnek bizonyulhat, amennyiben a PSD nem veszít elég szavazatot távolmaradás, vagy az ALDE és a Pro Románia által hivatalosan támogatott Mircea Diaconu indulása miatt.

Viorica Dăncilă elég jelentős erősödést tud felmutatni az utóbbi két hétben és az is segíthet neki, hogy már nem húzza vissza a kormányzás terhe.

De sorsát az fogja eldönteni, hogy a „baloldali” szavazók kemény magja mennyire hiszi el ezt az újfajta, harciasabb, karakteresebb Dăncilă-imázst, és hányan gondolják majd vasárnap, hogy Diaconu hitelesebben lépne fel bel- és külföldön” – fogalmazott a szakértő.

Pászkán Zsolt: még korai lenne azt mondani, hogy ez egy teljesen lejátszott mérkőzés Fotó: Youtube

Fókuszban a parlamenti cirkusz

A kormányválság miatt háttérbe szorult az elnökválasztási kampány. Kinek kedvezhet ez, illetve kit hozhat előnybe a Ludovic Orban vezette kormány megalakulása? Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy

a két tábor vezető pártjai, a PNL és a PSD között érdekegyezés van a saját táborukon belüli fő kihívóik „semlegesítését” illetően.

A PNL mindenképpen semlegesíteni akarta az USR-t, át kívánta venni tőle a PSD-s „vörös pestis” elleni harc főszerepét és ez a magyarázata, hogy a bizalmatlansági indítványt a PNL kezdeményezte – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: az időzítés, az ügy elhúzása viszont Klaus Johannis hivatalban lévő elnök érdeke volt, hiszen ezáltal megúszta, hogy a kampány mandátuma mérlegéről szóljon, a hangsúlyt áthelyezve a parlamenti cirkuszra.

A kampány nem tartalmi kérdésekről, hanem szinte kizárólag médiaeseményekről szólt,

például arról, hogy van-e vagy nincs elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, megszavazásához, a parlamenti ülés határozatképességéhez, a kormány megszavazásához és így tovább. Eközben a miniszterjelöltek meghallgatását is nagyjából annak hangsúlyozásával jelentéktelenítették el, hogy végső soron ez egy átmeneti, korlátozott hatáskörű, a választások lebonyolítását vállaló kormány, tehát nem érdemes politikai, gazdasági, társadalmi koncepciót elvárni tőle, nem érdemes ilyesmikről igazán komoly vitát folytatni” – vázolta az érdekeket a szakértő.

Úgy vélte, ez az állapot a PSD-nek is tökéletesen megfelelt, hiszen miközben még másfél hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy Victor Ponta lesz ennek az egész cirkusznak a fő haszonélvezője és kényelmesen kivárhatja, hogy az ölébe pottyanjon a szétzilált PSD, ez utóbbi párt vezetői néhány húzással visszadobták a jelentéktelenségbe Victor Pontát. Akciójukkal rámutattak:

a volt miniszterelnök aligha tarthat igényt a PSD újbóli vezetésére,

hiszen még egy néhány tucatnyi képviselőből álló frakciót sem képes ellenőrzése alatt tartani és megakadályozni, hogy szembemenjenek a pártvezetőség döntésével – mondta Pászkán Zsolt.

A kampány például arról szólt, hogy van-e vagy nincs elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

A jövő évre készül az RMDSZ

A „magyar kártya” – legalábbis egyelőre – nem került elő a mostani kampányban. A politikai elemző ezt azzal magyarázza, hogy a főszereplők egy teljesen ideológiamentes, ügyrendi kérdésekről és politikai show-ról szóló kampányban voltak érdekeltek.

Szerinte a „magyar kártya” felvetése azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy más „ideologikus” kérdések vitája felé is megnyitná az utat, miközben semmilyen nyereséget sem hozna, a magyar jelölt ugyanis nem jelent veszélyt a főszereplőkre.

Ezzel magyarázta a szakértő azt is, hogy nincs „német kártya” sem, a PSD csak az utóbbi napokban – és kizárólag néhány megyei szervezet szintjén – vette elő a „német Johannis” vs a „román Dăncilă” kampányelemet.

Kelemen Hunor meglepően intenzív kampányát, s várható választási eredményét firtató kérdésünkre Pászkán Zsolt kiemelte:

az RMDSZ és elnöke elsősorban a jövő évi, a mostaninál összehasonlíthatatlanul fontosabb megmérettetésekre készül, az akkor bevethető/bevetendő kampányelemeket próbálja ki, csiszolgatja.

Ilyennek nevezte a fiatalok hangsúlyosabb megszólítását, a „klímaérzékenységet”, a magyar–román kapcsolatok új megközelítését, így az intenzívebb megjelenést a fő román hírcsatornák vitaműsoraiban. A szakértő szerint a november 10-i eredmények fontos adatokkal szolgálhatnak majd a szervezet vezetői és politikai elemzői számára arra vonatkozóan, hogy mely elemeken kellene javítani, illetve milyen mozgósítási eszközöket kell majd bevetni a jövő évi megmérettetéseken.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat