Fotó: Haáz Vince
Több mint 75 ezer külföldön élő román állampolgár járult az urnákhoz az ország határain kívül kialakított szavazókörzeteknél az államfőválasztás első napján, a 21 órai urnazárásig – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján közzétett adatokból. Emellett 25 200-an levélben szavaztak.
2019. november 08., 23:442019. november 08., 23:44
2019. november 09., 00:162019. november 09., 00:16
Idén először a külföldi román állampolgároknak három nap áll rendelkezésükre, hogy az erre a célra létrehozott 835 szavazókörzet egyikében az urnák elé járuljanak. A körzetek a következő program szerint tartanak nyitva: pénteken helyi idő szerint 12 és 21 óra között, szombaton és vasárnap pedig helyi idő szerint 7 és 21 óra között. Azok a szavazók, akik 21 órakor a szavazókörzetek székhelyén vagy azok előtt tartózkodnak, 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.
A külföldön élő román állampolárok számára 835 szavazókört rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai parlamenti (EP-) választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes külképviseleteken és sokan több órás sorban állás után sem tudtak élni választójogukkal. Az idei EP-választásokon – amikor csak vasárnap lehetett 7 és 21 óra között voksolni, és nem jutott mindenki sorra – 385 ezer szavazatot adtak le külföldön.
Az állandó választási hatóság közlése szerint a csütörtöki határidőig 25 189 beérkezett levélszavazatot érvényesítettek. A hatóság emailben értesítette azokat, akiknek a szavazata nem érkezett meg időben postai úton, hogy voksukat – ha elküldték egyáltalán – érvénytelenítik, így választójogukat már csak személyesen gyakorolhatják valamely hazai vagy külföldi szavazókörben. A bukaresti média szerint a diaszpórában élők közül azért éltek ilyen kevesen ezzel a lehetőséggel, mert sokan attól tartottak, hogy ha leadják adataikat, akkor a román hatóságok majd meg akarják adóztatni külföldön szerzett jövedelmüket.
A romániai elnökválasztáson a voksolásra jogosult csaknem 19 millió nagykorú román állampolgár eldönti, ki legyen az ország elnöke a következő öt évben. Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 24-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével. A második fordulóban az a jelölt kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!