Fotó: Gönczy Tamás
Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem. Megkérdeztük a politikust, átértékelte-e a kormányfőnek kinevezett Ludovic Orbanról alkotott véleményét, ugyanakkor megtudtuk, miért köszönte meg Klaus Johannis korábban az RMDSZ-nek, hogy nem támogatta őt.
2019. november 08., 14:552019. november 08., 14:55
2019. november 22., 10:572019. november 22., 10:57
– Bár mostani beszélgetésünk apropóját a hétvégi államfőválasztás adja, nem térhetünk ki a megmérettetés kampányával egybeeső kormánybuktatás, valamint az új kabinet megalakulása elől. Milyen megfontolásból döntött az RMDSZ a PNL-kormány megszavazása mellett? Átértékelte a Ludovic Orbanról alkotott eddigi, nem túl kedvező véleményét?
– Mindenekelőtt az úzvölgyi katonai temető ügye miatt szakítottuk meg a parlamenti együttműködést a PSD–ALDE-koalícióval, amely néhány hónappal később, az ALDE kilépésével elveszítette többségét. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyértelműen azért időzítette októberre a kormánybuktatási kísérletét, hogy az államfőválasztási kampányban fel tudjon mutatni valamit; jelöltje, Klaus Johannis másról se beszélt, csak a PSD-ről. A PNL tudomásom szerint nemigen keresett kormányzati partnereket magának, a Băsescu-féle pártot kivéve nem is akart velük kormányozni senki, így eldőlt, hogy kisebbségi kormány lesz.
Akárcsak a többi román politikai alakulatban, a PNL-ben is vannak nacionalisták, magyarellenes, sovén politikusok, ezen a mostani kormányváltás sem változtatott. Akadnak köztük, akik indokolatlanul, politikai számításból támadtak bennünket, mégsem nevezném őket feltétlenül meggyőződéses magyarellenesnek. A román politikában amúgy is megtapasztaltuk, hogy amikor valaki közel kerül a kormányzati felelősséghez, vagy megkapta azt, hirtelen elkezd viselkedni.
Ludovic Orbannal április óta volt néhány beszélgetésem, arra kértem, próbáljon úgy viselkedni, tervezni, hogy ne lehetetlenítse el teljesen a közép- és hosszú távú együttműködésünket. Végül is ugyanabba az európai politikai pártcsaládba tartozunk, és volt időszak, amikor jó volt az együttműködés közöttünk, nem kellene ezt teljesen elrontani.
Nem értékeltem én újra Orbant, a következő időszak cselekvései fogják bebizonyítani, hogy mire várhatunk. Ha a dolgok nagyon nem változnak, akkor a 2020-as parlamenti választások után a liberális párt lesz az első helyen. Ma még persze nem tudni, lesz-e szükségük koalícióra, de én jobbközép kormánynak vagyok a híve, szerintem gazdasági szempontból is ez lenne jó Romániának. Ezt még a PSD-seknek is elmondtam.
Ludovic Orbant azok közé a magyar gyökerekkel rendelkező politikusok közé lehet sorolni, akik származásuk miatt minden eszközzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy „jó románok” – fogalmazott lapunknak Illyés Gergely politológus.
– Nem lehetett többet kihozni a PNL-lel kötött együttműködési megállapodásból? A liberálisok megígérték ugyan a kétfordulós polgármester-választást ellenző RMDSZ-nek, hogy a választójog módosítása terén sem kerülik meg a parlamentet, viszont az USR-rel és az ALDE-val éppen a jelenlegi egyfordulós megmérettetésről való áttérésben állapodtak meg. A kisebbségi jogokra, az erdélyi magyarokat érintő problémákra vonatkozóan sem lehetett több konkrétumot kicsikarni annál, hogy az új kormány tiszteletben tartja a nemzetközi előírásokat?
– A kétfordulós polgármester-választás esetében a mi szempontunk az volt, hogy a kormány ne kerülje meg a parlamentet sürgősségi rendelettel vagy felelősségvállalással, mert ebben a két esetben a törvényhozás semmit nem tud tenni. Ez minket teljes védettség nélkül hagyott volna. A PNL az USR-rel és az ALDE-val eddig is támogatta a kétfordulós rendszerre való áttérést, de soha nem volt többségük átvinni, és ezután sem lesz, mert többen vagyunk, akik az egyfordulós rendszer megőrzését támogatjuk.
hiszen legitim, demokratikus, ugyanakkor senki ne kérjen tőlem olyat, ami a magyar közösség érdekei ellen való: két forduló esetén startból elveszítenénk a potenciálisan megnyerhető polgármesteri tisztségeink húsz százalékát.
A kisebbségi jogok tekintetében figyelembe kell venni, hogy választási évben vagyunk, amikor két lehetőség van: nem akarok megegyezni, mindent beírok a megállapodásba, amit a másik fél nem vállal, vagy megpróbálom előkészíteni a parlamenti megmérettetés utáni időszakot. A középtávú tervezés híveként inkább azt mondtam, lássuk, össze tudjuk-e szoktatni a szervezeteinket.
Lássuk, mi történik a következő egy év alatt.
Fotó: Gönczy Tamás
– A parlamenti bizalmi szavazás előtt tartott beszédében többször is felszólította a liberálisokat, hogy ne játsszák el a jövő évi parlamenti választások utáni jobbközép kormány esélyét. Tehát el tud képzelni a PNL-lel hosszabb távú együttműködést, akár kormányzást is?
– Ilyet egy évvel a választás előtt nem lehet kizárni. Nem minden áron, de ha lehet, élni kell a kormányzati eszközzel, ha pedig ott vagyunk, akkor jobbközép megoldásokat kell keresni. El kell felejteni azt a politikust, aki úgy áll a választók elé, hogy szavazzatok rám, mert az idők végezetéig ellenzékben akarok lenni.
Bizalmat szavazott a bukaresti parlament két házának hétfői együttes ülésén a Ludovic Orban vezette kormánynak. A szavazás előtt a liberális pártelnök tiszteletéről biztosította a romániai magyarokat.
– Az RMDSZ hatodik alkalommal indít jelöltet a romániai államfőválasztáson, Ön harmadszorra vág neki a megmérettetésnek. Mi motiválja ebben az esélytelen versenyben, illetve milyen érvekkel igyekezett meggyőzni az erdélyi magyar választókat, hogy van tétje a választásnak?
– Hosszú ideig nyitva hagytam a kérdést, végül a kollégáimnak köszönhetően döntöttem az indulás mellett. Azon kívül, hogy azt gondolom, jobban el tudnám látni az államfői tisztséget az eddigi elnököknél vagy a többi jelölteknél, én is két lábbal járok a földön, ugyanakkor az embernek kampányban úgy kell viselkednie, mint akinek esélye van.
A személyes ambícióm az, hogy hagyjunk jobb országot magunk mögött annál, mint amit örökségül kaptunk. A magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen magyar jelölt a romániai államfőválasztáson. Mi 2019-ben kaptunk olyan ajánlatot, hogy indítsunk nem magyar államfőjelöltet, de elvetettük.
– És ki lett volna az?
Csak egy magyar jelölt vállalja a nemzeti közösségünk képviseletét. Az elmúlt harminc évben a román jelöltek közül senki nem vállalta a magyarok problémáit, csak átlépnének ezeken, mint a lócitromon, de megoldani nem akarják. Azt is bele kell kalkulálni, hogy a politika időnként erőt is jelent, fel tudod-e mutatni vagy sem.
Ezért van szükség jelöltre akkor is, ha esélytelen, hiszen jó alkalom megpróbálni meggyőzni a román embereket arról, hogy nem akarunk elvenni tőlük semmit, mi is jobb országot szeretnénk.
Fotó: Gönczy Tamás
– Mennyire értek célba a főbb kampányüzenetei? Sikerült-e több tiszteletet kivívnia a magyarok számára a románok részéről, megszólítania a fiatalokat, a zöldszemlélet iránt fogékony réteget? Apropó, látjuk majd rollerezni, kerékpározni a kampány után is?
– A respektre épülő üzenet szerintem telitalálat, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Bár nem mindig a nagy nyilvánosság előtt, de fiatalokkal immár két éve találkozom rendszeresen, mégpedig azért, mert 1989 után felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek teljesen más viszonyítási alapja, elvárása van, nincs közvetlen tapasztalatuk a szabadság hiányával, és mást várnak a politikusoktól, mint az én generációm.
Az RMDSZ eddig foglalkozott a környezetvédelemmel, voltak minisztereink is, de belátom, hogy nem volt erős üzenetünk ezen a területen. A mostani kampányban változtattunk, és nem fogunk itt megállni, de nem azért, mert az RMDSZ zöldpárt lett, hanem mert a környezettudatos élet nem lehet egyetlen politikai oldal apanázsa, a környezetvédelem nem ideológiai kérdés, hanem mindannyiunké, és nekünk, konzervatívaknak nem szabad hagynunk, hogy a liberális vagy a baloldal kisajátítsa.
Magamat is nevelem, próbálok változni, amikor pedig alkalmunk lesz, a szolgálati autót hibridre cseréljük.
– 2014-ben 330 ezer szavazatot kapott. Milyen eredménnyel lenne elégedett most vasárnap?
A mi eredményünket nemcsak azzal mérjük, hogy bent vagyunk-e a második fordulóban, de nem fogok számokat, arányokat mondani, megvárjuk november 11-ét. Azt gondolom, hogy lelkiismeretesen, tisztességesen végigcsináltuk ezt a kampányt, eljuttattuk az üzenetünket, így jól végeztük a munkánkat.
Fotó: Gönczy Tamás
– A korábbi választásokhoz képest többet foglalkozott az RMDSZ a román elnökjelöltekkel, akik ugyanakkor tartózkodtak attól, hogy a magyar választópolgároknak üzenjenek. Mi ennek az oka? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az RMDSZ állást foglaljon valamelyik jelölt mellett a két forduló között?
– Mint mondtam, a román jelöltek a szavazatainkat akarják, a problémáinkat azonban nem kívánják megoldani; ezért használnak egyesek magyar szövegeket, hoztak magyar politikusokat. Kampánystratégiai kérdésekről a kampányfőnököt kell megkérdezni, erre nem tudok válaszolni, de
Például Băsescuban nagyot csalódtunk – nem én, hiszen sohasem bíztam benne, 2007-ben is ellene fordultam az RMDSZ-szel együtt, de sajnos nem tudtuk meggyőzni a magyar embereket, akik mellé álltak, ma pedig bevallják, hogy csalódtak. Szóval szeretnénk megóvni a közösséget a nagy csalódásoktól, ezért felmutatjuk, hogy a román elnökjelöltek és a volt román államfő
Mindössze ennyit mondunk el, ami szerintem felelős politikusi hozzáállás.
– A volt és jelenlegi román államfőkkel, valamint az elnökjelöltekkel kapcsolatos csalódás nem váltja ki vajon a magyarokban azt a reakciót, hogy tömegesen távol maradnak az urnáktól, akár már az első fordulóban?
– Nem ez a jó magatartás, mindig meg kell próbálni változtatni, felhívni a figyelmet a gondokra. Abból nem lesz előrehaladás, ha a sértődöttséget, a pesszimizmust választjuk, duzzogásból még nem építettek várat.
Azt gondolom, hogy november 10-én adott a jó választás, aztán hogy az első forduló után mi történik, azt nem tudom. Amikor az öt évvel ezelőtti államfőválasztáson Victor Ponta kérte a támogatásunkat, Klaus Johannis pedig nem, sőt utóbbi nem ígért semmit, és eléggé arrogánsan is viselkedett, az RMDSZ lelkiismeret szerinti szavazásra buzdította a magyarokat.
mégpedig azért, mert volt már olyan államfőjelölt, akit mi támogattunk, és veszített. Tehát kérdéses, hogy ilyenkor mi a jó állásfoglalás, viszont most még nem tudunk a második fordulóról beszélni.
Fotó: Gönczy Tamás
– És azt miként kommentálja, hogy Fekete-Győr András, a magyarországi Momentum Mozgalom elnöke román jelöltet, Dan Barnát támogatja?
– Nagyon rossz, lesújtó a véleményem.
Azért nem reagáltam erre, mert nem akarom, hogy a kampány utolsó napjai róla szóljanak Erdélyben. Semmi jót nem gondolok a gesztusról, de részletesebben november 10-e után beszélek erről.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Elutasította az illetékes román bíróság Ukrajna azon kérelmét, hogy kényszer-végrehajtás útján foglalják le a Romániában lévő orosz vagyonelemeket.
Apácának öltözve próbált pénzt kicsalni áldozataitól egy bákó megyei férfi – közölte a moldvai megye rendőr-főkapitánysága.
szóljon hozzá!