Pénzügyi elemzők eközben a trend folytatódására számítanak, a legoptimistább forgatókönyvek szerint a jövő év első felében közelíti meg a lej–euró-árfolyam az 5 lejes szintet, a pesszimistább elemzők szerint már idén meg is haladja ezt a pszichológiai küszöböt.

Közben mind a kormány  szakértői, mind bel- és külföldi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az egyre növekvő költségvetési kiadások az államháztartási hiány mélyüléséhez vezetnek, ami miatt meginoghat a külföldi befektetők, a pénzpiacok bizalma, így a kormány drágábban jut majd a deficit finanszírozásához elengedhetetlen hitelekhez, amit pedig a lakosság zsebe bánhat akár új vagy nagyobb adók formájában.

 Nő a társadalmi feszültség is

Kevésbé tart a nyugdíjemelés negatív gazdasági hatásaitól Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint szerdán a Krónika megkeresésére elmondta: ennél súlyosabbnak látja, hogy

A gazdasági szakember természetesnek tartja, hogy a nyugdíjemelésről szóló törvény elfogadásának hírére összeomlott a lej árfolyama, hiszen a pénzpiacok érzékenyen reagálnak a politikai döntésekre, ám ezek hatásai csak pár napig tartanak, két-három nap múlva meglátása szerint visszaerősödik a román deviza. Annál is inkább, hogy ha a kormány az alkotmánybíróság elé viszi a törvényt, és végül mégsem kell alkalmazni azt.

– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt éppen ezt használja ki, hiszen ha elmarad a 40 százalékos nyugdíjemelés, elmondhatja, ők akarták, de a „gonosz kormány” megakadályozta. „A magas labdát már felütötték, ebből a kormány nem jöhet ki jól” – összegezte a közgazdász.

Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A kormánypárt ugyanis azzal védekezik, nincs pénz, amiből a megemelt nyugdíjakat fizessék, ám ennek az a cáfolata, hogy mindenkinek arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.

– fogalmazta meg a szakértő. Másrészt rámutatott, egyértelmű a PSD szándéka is, amely a decemberi választásokra készülve próbálja „megvásárolni” az idős emberek szavazatát.

„A nyugdíjemelést valószínűleg csak úgy lehet fedezni, ha adókat emel a kormány, vagy több hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról. A lej árfolyamának összeomlása is annak a következménye, hogy attól tartanak, több külföldi hitelre szorul majd az ország, nőtt a pénzügyi bizonytalanság” – értékelt Szabó Árpád.

– részletezte Szabó Árpád.  Ebben  helyzetben viszont – fűzte hozzá – elkerülhetetlen az áremelés, növekszik az infláció. Ez leginkább  magánszférában dolgozókat sújtja majd, hiszen ők nem részesülhettek, és a járványhelyzetben nem is reménykedhetnek béremelésben.

ám a világjárványban a cégek nincsenek abban a helyzetben, hogy növelni tudják a fizetéseket. „Mindez társadalmi feszültségeket szül, ezt látom a legsúlyosabb következménynek. A fiatalok egy része már most elmarasztalja az időseket, a közösségi felületeken megfogalmazódik, hogy a «mi hátunkon élnek», és elfeledkeznek arról, hogy a mostani nyugdíjasok negyven-ötven évet dolgoztak, és fizették a járulékokat. Az állami és a magánszféra alkalmazottai szintén egymásnak feszülhetnek. A választási kampány decemberig folytatódik, ezeket az ellentéteket a pártok kihasználhatják és elmélyíthetik. Mindez azt vetíti előre, hogy szekértáborok alakulnak ki, melyek között csúnya, személyeskedő vita zajlik” – fogalmazta meg Szabó Árpád.

korábban írtuk

Kelemen a Krónikának: jó költségvetés-tervezéssel fenntartható a 40 százalékos nyugdíjemelés

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.