Nem ragadós a példa? Tőlünk nyugatabbra is szülésznő vezeti le a szülést
Fotó: 123RF
A bábaság intézményének megvan a létjogosultsága, ám nem elég a szülésznőképzést újraindítani, a bábák státusát is szabályozni kellene – vallják a Krónika által megkeresett érintettek, akiket azt követően faggattunk, hogy a romániai Független Bábák Egyesülete nyílt levélben kérte az egészségügyi minisztériumtól a szülésznőképzés újraindítását.
2022. október 15., 14:102022. október 15., 14:10
2022. október 15., 14:132022. október 15., 14:13
A szülésznőképzési programok újbóli elindítását kéri a romániai egészségügyi oktatási intézményekben a Független Bábák Egyesülete (AMI) az Alexandru Rafila egészségügyi miniszterhez címzett nyílt levelében. Az egyesület képviselői minap kiadott közleményükben emlékeztettek: az ország orvosi egyetemein megszüntették ezt a szakképesítést, és Románia az egyetlen európai ország, ahol a szülésznői szakmát „a kihalás veszélye fenyegeti”.
Annak ellenére, hogy európai szinten itt a legmagasabb a gyermekágyi és csecsemőhalandóság aránya, Románia az egyetlen európai ország, ahol a szülésznői szakmát a kihalás veszélye fenyegeti, 500-nál kevesebb bába van jelenleg az országban, és számuk folyamatosan csökken” – olvasható a nyílt levélben.
Az egyesület szerint emiatt elengedhetetlen az ország orvosi egyetemein újraindítani a szülésznőképzést annak érdekében, hogy minden szülészeti és újszülöttosztályra jusson szakember, aki „hozzájárul az ellátás minőségének javulásához, a szövődmények és a szükségtelen beavatkozások csökkenéséhez, és ezáltal a romániai egészségügyi rendszer költségeinek mérsékléséhez”.
A független bábák aláhúzzák: a Romániában hatályos, az európai jogszabályokkal összhangban levő törvény biztosítja a szülésznői tevékenység önálló, feltétel nélküli gyakorlásának jogát. „Jelenleg az általános orvosi asszisztens, a szülésznő és az egészségügyi asszisztens szakma gyakorlására vonatkozó módszertani szabályok előírják, hogy a szülésznők egészségügyi tevékenységüket csak megbízott szolgáltatásként, kizárólag orvosi rendelésre vagy azzal a feltétellel gyakorolják, hogy az orvos bármikor beavatkozhat” – mutat rá a közlemény.
A romániai Független Bábák Egyesülete (AMI) Alexandru Rafila egészségügyi miniszternek címzett nyílt levélben kérte a szülésznőképzési programok újbóli elindítását az egészségügyi oktatási intézményekben.
„Nagy múltja van Erdélyben a bábaság intézményének, már a 18. századtól volt bábaképzés, a két világháború között is jól működött, létezett a közösségi bába intézménye” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Béla orvosprofesszor, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Aláhúzta: a terhesgondozás és a védőnői hálózat hungarikum, régen Magyarországon bába és védőnő is segítette a szülő nőket, a kismamákat.
A hatvanas években ugyan újraindult egyfajta bábaképzés, de nem vették komolyan a szakmát, a kötelező hét osztály után még két évet tanultak a bábák, tehát kilenc osztály elvégzése után nyertek képesítést. Akkor társult a bába megnevezéshez egy pejoratív jelentés, ha az orvos a kórházban nem volt megelégedve az asszisztens teljesítményével, azt mondta, hogy bábaként dolgozik” – idézte fel a pályája kezdetét Szabó Béla. Hozzáfűzte: közben nyugaton a szülésznő egy elismert, megbecsült foglalkozás, úgy tekintenek rájuk, mint az orvosokra, ügyvédekre.
Fotó: Haáz Vince
Románia európai uniós csatlakozása előtt vállalta, hogy újraindítja a bábaképzést, Marosvásárhelyen Szabó Bélát bízták meg a szervezéssel, és az egyetem felkészültsége alapján az uniós képviselők éppen Marosvásárhelyen ellenőrizték, hogy ezt a feltételt megfelelően teljesítette-e az ország. A képzés Marosvásárhelyen nyolc évig működött, akkor arra hivatkozva szüntette meg az egyetem vezetősége, hogy túl kicsi a beiskolázási szám, ráadásul még két nyelven is kell működtetni, így nem éri meg a ráfordítást. Végül szinte az egész országban megszűnt a képzés, annak ellenére, hogy a rövid fellángolás alatt Kolozsváron még külön kart is létesítettek.
Szabó Béla ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket: amikor a képzés működött, nehézséget okozott, hogy nem tudták, mit kezdjenek a végzősökkel. Marosvásárhelyen például az első évfolyam végzése után még három évbe telt, míg a kórház alkalmazta őket.
Különböző megoldások születtek, volt, ahol a professzor szóbeli ajánlására alkalmazták a szülésznőt, és akadt, ahol mégis megszervezték a versenyvizsgát.
Jelenleg a marosvásárhelyi kórházban a szülőszobán kizárólag szülésznők dolgoznak, ám mivel már tíz éve megszűnt a képzés, nincs utánpótlás, ismertette a helyzetet a szülészet-nőgyógyászat vezetője. Arra is kitért, a nyugati országokban általában szabadfoglalkozásúként dolgoznak a bábák, szerződéses viszonyban állnak a kórházakkal, s ez az intézménynek is megfelel, mert nem kell különböző járulékokat fizetnie utánuk.
A rendszer – az orvosprofesszor elmondása szerint – általában úgy működik, hogy amikor érkezik a szülő nő, hívják az éppen soron következő bábát, aki gyakorlatilag „beköltözik” a kismama mellé, amikor pedig a szülés lezajlik, hazamegy, és kiszámlázza a ledolgozott órákat.
Szabó Béla rámutatott, nálunk a képzett bábák sem nyerték vissza ezt a státust, hogy önállóan vezethetnek szülést. „Nemcsak a képzést kell újraindítani, hanem a bábák státusát is szabályozni kellene, hogy önállóan levezethessék a szüléseket, ám visszanyesve a vadhajtásokat, hogy orvos nélkül akár a kismama otthonában is megtehessék. Ugyanakkor a közösségi bába intézményének az újraalakítására is hasznos lenne.
– részletezte Szabó Béla, egyértelműen állást foglalva a képzés és a szakma létjogosultsága mellett.
Fotó: Pixabay
„A mai kor embere nagyon eltávolodott a természettől, és ezzel együtt nagyon sok természetes állapottól és helyzettől. Ebbe – rengeteg mindenen túl – a szülés is beletartozik. A szülés egy élettani folyamat, a legtöbb esetben csak támogatni kellene, nem pedig beleavatkozni és legkevésbé irányítani. Ezt a szemléletet támogatják a dúlák, és megfelelő szaktudás mellett a szülésznők is.
– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Cosma Sonja nagyváradi dúla.
Rámutatott: azokban az országok, amelyekben elismerik a bábai modellt, és figyelembe veszik a perinatális időszak egyre bővülő kutatási eredményeit, nagyobb hangsúlyt kapnak a szülésznők, és mellettük a dúlák is, a szülésznők pedig orvosi felügyelet és felülbírálat nélkül végzik a munkájukat, szakorvoshoz csak igazán indokolt helyzetben fordulnak. Ha ezt semmi nem indokolja, akkor a szülésznő, valamint a helyi vagy a választott dúla van jelen a szülésnél az édesanyával és esetleges kísérőivel.
„Nagyon szomorú, hogy Románia úgy áll a szüléshez, és ezzel együtt egy új nemzedék, a jövő megszületéséhez, hogy nemhogy nem veszi figyelembe a legújabb kutatások eredményeit és a WHO ajánlásait, de még szülésznőket sem akar kiképezni” – rótta fel Cosma Sonja.
Egyúttal Thomas R. Verny pszichiáternek, a Pre- és Perinatális Pszichológiai és Egészség Társaság (Association for Pre- and Perinatal Psychology and Health, APPPAH) alapítójának egy kijelentését is idézte, amellyel éppen a napokban találkozott, és amely így szól: „Napjaink erőszakos világának békéssé formálásához legelőször azt kell megváltoztatnunk, ahogy gyermekeinkkel bánunk, mégpedig életük legelső pillanatától kezdve.” „Ez azt jelenti, hogy biztonságot, megnyugtatást, erőt és támaszt adó személyekre van a leginkább szükség egy szülésnél. Az ehhez vezető első lépcső lenne a szülésznőképzés újraindítása több egyetemen is. És talán ezzel egy időben meg lehetne reformálni a szülésznőkre vonatkozó módszertani szabályokat is, melyeket a romániai Független Bábák Egyesülete is kért és javasolt” – szögezte le a nagyváradi dúla.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
szóljon hozzá!