Fotó: MTI/Balázs Attila
Románia az az ország, ahol tíz emberből háromnak már egyetlen saját foga sincs. Egy friss elemzés szerint ennek egyik fő oka, hogy az állam nem vagy alig szán pénzt a fogorvosi ellátás finanszírozására, nagyon sokan pedig egyszerűen nem tudják megengedni maguknak a magánrendelőkben elkért összegeket. Legtöbben csak akkor mennek fogorvoshoz, ha fáj.
2023. június 17., 16:362023. június 17., 16:36
A romániai lakosság áll a legrosszabbul európai összevetésben akkor is, ha a szájhigiéniát, a fogak állapotát vesszük górcső alá, a legtöbben csak akkor lépik át a fogorvosi rendelő küszöbét, amikor már túl késő. Általában akkor, amikor fáj. És még ezután is kevesen folytatják a kezelést – világít rá a szomorú valóságra a Panorama.ro portál elemzése, amely az ország számos városában jelen levő Dr. Leahu hálózat megrendelésére, az Ernst & Young által 2023-ban készített fogászati barométer adataiból indul ki.
és ellentétben más orvosi szolgáltatásokkal, ahol az állam biztosítja az alternatívát, szinte kizárólag magánrendelőkben kaphatnak ellátást.
Ma Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban a fogorvosi konzultációk éves számát tekintve. Nem csoda, hiszen a fogorvosi ellátás területét mindössze 5 százalékos arányban finanszírozza az állami egészségügy, szemben a 30 százalékos európai átlaggal – derül ki az elemzésben idézett fogászati barométerből.
„A fogászat privatizálása nem feltétlenül volt választás kérdése, kénytelenek voltunk ehhez folyamodni. A fogorvosi rendelők és általában a fogászati ellátás hatalmas pénzügyi terhet jelent a mindenkori kormány számára. Így a fogászat magára maradt, és az 1990-es évek privatizációját lelkesen fogadták azok, akik fogorvosi rendelőt akartak nyitni.
– idézi az elemzés Radu Câmpiant, a kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárát.
És ez a folyamat vezetett oda, hogy ma már csak olyan állami finanszírozású fogorvosi rendelőket találunk, amelyek saját egészségügyi ellátással rendelkező minisztériumok alárendeltségébe tartoznak, mint például a közlekedési vagy a védelmi tárca, valamint a helyi önkormányzatok által működtetett iskolai fogorvosi rendelők. Van továbbá néhány egyetemi fogorvosi rendelő is, amelyeket a felsőoktatási intézmények működtetnek, és nagyjából ennyi – illusztrálja a helyzetet az elemzés.
„A jelenlegi rendszer számos akadállyal jár a betegek számára. Nagy különbség van aközött, ami nálunk és aközött, ami más európai országokban történik. Ez tükröződik a gyakorlatban is. Nagyon kevesen részesülhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által támogatott ingyenes kezelésben.
– mutatott rá Norina Forna professzor, a Romániai Fogorvosi Kamara alelnöke.
Fotó: Herceg Zoltán
Konkrétan: az a fogorvos, aki szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítóval, jelenleg havi 4000 lejt kap azért, hogy a kormány által meghatározott szolgáltatási csomagban szereplő, ingyenes fogászati szolgáltatásokat nyújtsa. Ez a szakértők szerint nem túl motiváló, hiszen a pénz nem is marad mind az orvos kezében, hiszen tartalmazza az anyagköltségeket is, illetve fogpótlás esetén a fogtechnikus költségeit is.
Így jelenleg az országban dolgozó több mint 22 ezer fogorvosnak mindössze 18,7 százaléka rendelkezik szerződéssel az egészségbiztosítóval. Ez rendkívül alacsony arány, ami miatt az alacsony jövedelműek egyáltalán nem vagy alig férnek hozzá a fogorvosi szolgáltatásokhoz.
A folyamat mögött meghúzódó bürokrácia és a biztosítóval szerződést kötő fogorvosokra rótt kötelezettségek is sokakat visszariasztanak attól, hogy belépjenek a folyamatba.
„Amikor megnyitottam a rendelőmet, érdeklődtem, hogy milyen eljárásokon kell keresztülmennem ahhoz, hogy szerződést kössek az egészségbiztosítóval, és miután láttam, hogy mennyi bürokrácia van, feladtam. Más kollégák is így tettek” – nyilatkozta a Panorama.ro-nak egy bukaresti fogorvos.
– tette hozzá, rámutatva, ebből az összegből egy fogorvos körülbelül 40 gyökértömést vagy legfeljebb négy fogpótlást tud elvégezni. Mindez persze attól is függ, hogy egyes rendelőkben mennyit kérnek a különböző szolgáltatásokért.
Fotó: 123RF
„Az egészségbiztosítónál regisztráló fogorvosnak díjat kell fizetnie azért, hogy jogosult legyen szolgáltatást nyújtani. A szerződés aláírását követően az orvosnak a szerződéses feltételek mellett, azaz minden munkanapon legalább három órát ott kell lennie a rendelőben, még akkor is, ha a rendelkezésére álló keret a hónap első napjaiban kimerül. Ráadásul rengeteg kötelezettséggel, bürokráciával jár. Végül, miután kifizette, amit ki kell fizetnie, beleértve az asszisztensnő fizetését vagy az anyagköltségeket, az orvosnak nem marad több mint 2000 lej a 4000 lejből” – magyarázta Radu Câmpian professzor.
A szakember egyúttal jelezte, hogy 2023 júliusától ez az összeg fogorvosonként 6000 lejre emelkedhet.
„Persze, látványosnak tűnik az emelés. Krónikusan alulfinanszírozottak vagyunk, így még 6000 lejjel is messze lennénk az igazságtól. Nagyjából 3 euróról beszélünk állampolgáronként, ami rendkívül alacsony” – fogalmazta meg Câmpian. Összehasonlításképpen:
és az egészségbiztosító állja a kezelés költségeinek 50 százalékát, ha az érték eléri az 1584 eurót, és a költségtérítés akár 85 százalékot is elérheti, ha a kezelés meghaladja ezt a költséghatárt.
Fotó: 123RF
Az elemzés egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a koronavírus-világjárvány miatt még többen és még jobban elhanyagolták fogaikat. Emellett – más termékekhez és szolgáltatásokhoz hasonlóan – megdrágultak a fogorvosok által használt anyagok is, ami további drágulásokról vezetett a rendelőkben.
Sok páciens ma már csak szigorúan foghúzásra megy fogorvoshoz, vagy csak akkor, ha fáj – mutatott rá a fogorvosi kamara alelnöke. A fogpótlás iránti igény ugyan megnőtt, és a gondok is súlyosbodtak, ám csak kevesen engedhetik meg maguknak a teljes kezelést.
Ma már elég sok olyan eset van, hogy a 30-as éveik elején járó fiataloknak van szükségük implantátumokra, ami korábban a 45 év felettiek problémája volt.
„A teljes szájüregi rehabilitációra szorulók életkora csökkent. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben a költségek nagyon magasak. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, akinek erre szüksége van. Az ár rendkívül megterhelő az emberek számára” – emelte ki Norina Forna.
A témával kapcsolatos legfrissebb felmérésből kiderül, elsősorban konzultáció (80%), szuvasodás kezelése (57%), fogkőeltávolítás (46%) miatt mentek tavaly a legtöbben fogorvoshoz.
Közben 80 százalék azt állítja, nincs gond a fogaival. Ezzel szemben lényegesen több romániai mondja azt, hogy gyermekét elviszi fogorvoshoz.
Fotó: Pixabay
Ennek az az oka, hogy más európai országokkal – amelyek a 18 év alattiak számára fedezik a konzultációkat, kezeléseket és beavatkozásokat – ellentétben, Romániában nincsenek nemzeti profilaxis programok, és a szülőknek zsebből kell kifizetniük a fogorvosi látogatások teljes költségét.
Ehhez képest olyan országokban, mint Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország, minden ingyenes a gyermekek számára – jegyzi meg az elemzés.
Az átfogó tanulmány kitér ugyanakkor a szakemberek elvándorlásának a kérdésére is. Mint rámutatnak, ha a praxisok és a praktizáló fogorvosok számát nézzük, nem mondhatjuk, hogy a humánerőforrás szempontjából problémáink lennének.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben országszerte 16 177 fogorvosi rendelő működött, ebből mindössze 2343 vidéken, és ezek többsége is magánpraxis volt. Nyilvánvalóan a falvakban praktizáló fogorvosok száma is alacsonyabb.
Fotó: Pixabay
A fogorvosi diplomával rendelkezők egy része, akik a diploma megszerzése után azonnal jogot kapnak a praktizálásra, ugyanakkor külföldre megy. Nem sokan vannak, és még nem tapasztalható elvándorlás ebben a szakmai kategóriában, de az elemzés szerint az biztos, hogy a fiatalok elkezdték Franciaországot és Angliát választani a praktizáláshoz, mivel ezekben az országokban sokkal jobbak a feltételek, mint itthon.
„Egy év leforgása alatt nagyjában húszan kérik a külföldi praktizáláshoz szükséges papírokat. Tehát vannak kéréseink, de nem túl sok. K Romániában, olyan országok számára, ahol munkaerőhiány van. Ez egy olyan gyakorlat, amely még gyerekcipőben jár” – idézte az elemzés Norina Fornát, mintegy előrevetítve, hogy az is előfordulhat, hogy az elkövetkező években megváltozhat a tendencia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan ügyvivő államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában munkamegbeszélést tartott a védelmi ipar és az ágazat fontosabb szakszervezeteinek képviselőivel.
Zár alá vették az ügyészek az uzsorával és zsarolással gyanúsított Bercea Mondialu és családtagjainak a vagyonát. A vagyonzár hét személyautóra, 41 bankszámlára és több mint 40 ingatlanra (telkek és lakások) vonatkozik.
Afrikai illegális bevándorlók és őket segítő román, illetve moldovai embercsempészek elfogásáról számolt be csütörtökön a román és a moldovai határrendészet.
Romániában nincs elegendő számú óvóhely, ami pedig megvan, az nem higiénikus, és az 1970-es évek szintjén maradt – áll abban a jelentésben, amelyet a Számvevőszék készített.
A Trump-adminisztráció képviselőivel készül tárgyalni a román kormány két különmegbízottja, elsősorban az amerikai vízummentességi programról – közölte a csütörtöki kormányülés előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Szolgálati fegyverével, munkaidőben lett öngyilkos egy csendőr – közölte csütörtökön a Suceava megyei csendőrség.
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!