Nem szabad mindent. Az ügyvivő államfői tisztség Iohannist váltó betöltője csupán korlátozott hatáskörökkel bír
Fotó: Presidency.ro
Miután Klaus Iohannis leköszönő államfő hétfőn bejelentett lemondása szerdán hatályba lép, az alkotmány értelmében a második legfontosabb közjogi tisztség betöltője, a szenátus elnöke veszi át az ügyvivő államfői feladatokat.
2025. február 11., 20:362025. február 11., 20:36
2025. február 11., 20:392025. február 11., 20:39
Ez jelen esetben Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, korábbi nagyváradi polgármester, a Bihar megyei közgyűlés volt elnöke, ő költözik be egy időre Iohannis helyére a Cotroceni-palotába. Bár ügyvivői minőségében az új elnök megválasztásáig ő látja el az államfői teendőket,
A parlamentnek és az alkotmánybíróságnak is továbbította az elnöki hivatal hétfőn Klaus Iohannis államfő lemondását.
Ilie Bolojan hatáskörei a román alkotmány szerint a következők:
Ugyanakkor az alkotmány értelmében nem oszlathatja fel a parlamentet, nem kezdeményezhet népszavazást és nem intézhet politikai üzeneteket a parlamenthez.
Személy szerint helyesnek tartom, hogy Klaus Iohannis rászánta magát, és távozik az elnöki tisztségből. Épp csak egy baj van: megkésett a gesztussal.
A PNL fiókszervezeteinek elnökeivel tartott vezetőségi ülés után nyilatkozó Bolojan elmagyarázta: az államfő lemondását követően a szenátusi elnöknek kell átvennie ügyvivő jelleggel ezt a tisztséget, de az alkotmány előírásai szerint Románia elnöke nem lehet egyetlen politikai pártnak sem a tagja, így kénytelen felfüggeszteni pártelnöki tisztségét és párttagságát.
Hozzátette: a PNL kedd délutánra tervezett országos politikai vezetőtanácsában Cătălin Predoiu első alelnököt fogja javasolni ügyvivő pártelnöknek. Ugyanekkor döntenek arról is, hogy kit javasoljanak ügyvivő szenátusi elnöknek – tette hozzá Bolojan.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
Mint arról beszámoltunk, a kormány már korábban jóváhagyta a 2025. május 4-i elnökválasztás menetrendjét. A jelölések benyújtásának határideje március 15.
A diaszpórában élő románok három napon keresztül szavazhatnak, május 2-ától, péntektől kezdődően, helyi idő szerint reggel 7:00 és este 21:00 óra között. Vasárnap azonban romániai idő szerint 21:00 órakor zárulnak a szavazóhelyiségek külföldön.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!