Ki menti meg az USR-t? Meglehet, Dacian Cioloșnak menekülési útvonalként szolgált a párton belül kirobbant válság
Fotó: Barabás Ákos
Eddigi története legsúlyosabb válságát éli a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Elemzők szerint az új elnököt kereső ellenzéki alakulat jelenleg semmit nem tud ajánlani a társadalomnak, de saját tagjainak sem, ha pedig a „bulvárpolitizálásban” keresi a kiutat, folytatódhat a párt eljelentéktelenedése.
2022. február 09., 14:232022. február 09., 14:23
Alig több, mint négy hónapot tartott Dacian Cioloş elnöksége a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) élén. A volt technokrata miniszterelnök semmiféle eredményt nem tudott felmutatni, amióta maga mögött hagyta az Újítsuk meg Európát nevet viselő ultraliberális európai parlamenti frakció vezetését, s „teljes munkaidőben” vállalta a romániai szerepvállalást.
ami három-öt százalékponttal rosszabb a 2020-as választásokon elért eredményekhez képest.
Dacian Cioloş hivatalosan is bejelentette, hogy lemond a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöki tisztségéről.
Elemzői vélemények szerint Cioloş képtelen volt retorikát és stílust váltani a brüsszeli, illetve strasbourgi fellépéseihez képest, ráadásul meglepő győzelme az USR tavalyi elnökválasztásán nem hozott többségi támogatást neki a pártot irányító testületben.
Éppen ezért nem volt meglepő azok elutasítása az USR-en belül. Az ellenzéki térfélen szinte kizárólag a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hangja hallatszik, a Cioloş vezette USR észrevehetetlenné, érdektelenné vált. A minimalista államot, a piac mindenekfelettiségét hirdető Cioloşt hidegen hagyta, hogy Romániában emberek millióit lehetetlenítheti el az energiaválság.
Keddi sajtótájékoztatóján a volt szállításügyi miniszter azt mondta, a párt ezentúl „minden fronton” ellenzéki erőként fog fellépni. „Ismét az emberek felé fordulunk, ellenzékként lépünk fel, reformista közpolitikákat javasolunk, és előkészítjük a 2024-es kormányzást. (...) Egységes munkával kínálunk Romániának egy megérdemelt alternatívát” – jelentette ki az USR ügyvivő elnöke.
Drulă szerint az USR-t nem fenyegeti szakadás, egységét megőrizve, megerősödve fog túllépni jelenlegi válságán. A politikus üzent a hatalmon lévő pártoknak is: szerinte véget értek a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ alkotta nagykoalíció „kényelmes mézeshetei”, ennek a „természetellenes” szövetségnek a napjai meg vannak számlálva.
– ígérte Drulă arra utalva, hogy a pártot azok a korrupcióellenes tüntetések futtatták fel, amelyeket néhány éve, az akkor még Liviu Dragnea vezette PSD ellen szervezett.
Andrei Țăranu politológus a Spotmedia portálon megjelent elemzésében úgy véli, az USR-ben egyszerre van vezető- és vízióválság. Az elemző szerint a párt radikálisai olyan modell felé mozdították el a formációt, amelyben a koalíciós potenciál gyakorlatilag megszűnt.
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: az AUR az utcát is „ellopta” az USR-től, ellehetetlenítve ezzel a párt rendszerellenes jellegét.
Pászkán Zsolt politikai elemző szerint a folyamatos identitáskereséstől terhelt, Dan Barna által vezetett USR az ideológiai és politikai stabilizálódást remélte a Dacian Cioloş által vezetett PLUS beolvasztásától, ehelyett csak a belső vitákat erősítette fel. „Cioloş azt remélte, hogy a PLUS voluntarista, az eurokrácia képviselőitől szolgalelkűen átvett jelszavakkal álcázott bulvárpolitizálásának megfelelő eszközt szerez a valamivel szervezettebb USR feletti ellenőrzés megszerzésével. Mindkét tábornak csalódnia kellett” – mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Mint fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a mostani válság ürügyéül szolgáló Cioloş-féle belső „reform” – melynek fő eleme a párton belüli döntéshozatal meg nem nevezett külső tényezőknek, vállalkozóknak és a „civil társadalom” képviselőinek történő kiszervezése volt – csak egy menekülési útvonalként szolgált-e Cioloşnak a „tiszta arccal” való visszavonuláshoz a számára sokkal megszokottabb és kényelmesebb európai parlamenti képviselői szerepbe, megőrizve imázsát az esetleges 2024-es elnökválasztási indulásához.
A nagybányai származású elemző azt is hozzátette:
„Ez utóbbi változatot erősítheti, hogy a most ideiglenes elnöki tisztséget betöltő Cătălin Drulă már a válság kirobbanásakor gyakorlatilag bejelentkezett a pártelnökségért, esélyt sem adva Cioloşnak a megegyezésre. Drulă első nyilatkozatai alapján az USR az ő vezetésével megpróbálja majd visszaszerezni az »utcát« az AUR-tól. Ez annak a jele, hogy az USR vezetősége sem tanult semmit az előző hónapokból és a bulvárpolitizáláshoz való visszatérésben látja a kiutat a válságából. Ez azonban könnyen a párt eljelentéktelenedésének folytatódásához, és végül a felszámolásához vezethet” – mondta lapunknak Pászkán Zsolt.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!