Ki menti meg az USR-t? Meglehet, Dacian Cioloșnak menekülési útvonalként szolgált a párton belül kirobbant válság
Fotó: Barabás Ákos
Eddigi története legsúlyosabb válságát éli a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Elemzők szerint az új elnököt kereső ellenzéki alakulat jelenleg semmit nem tud ajánlani a társadalomnak, de saját tagjainak sem, ha pedig a „bulvárpolitizálásban” keresi a kiutat, folytatódhat a párt eljelentéktelenedése.
2022. február 09., 14:232022. február 09., 14:23
Alig több, mint négy hónapot tartott Dacian Cioloş elnöksége a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) élén. A volt technokrata miniszterelnök semmiféle eredményt nem tudott felmutatni, amióta maga mögött hagyta az Újítsuk meg Európát nevet viselő ultraliberális európai parlamenti frakció vezetését, s „teljes munkaidőben” vállalta a romániai szerepvállalást.
ami három-öt százalékponttal rosszabb a 2020-as választásokon elért eredményekhez képest.
Dacian Cioloş hivatalosan is bejelentette, hogy lemond a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöki tisztségéről.
Elemzői vélemények szerint Cioloş képtelen volt retorikát és stílust váltani a brüsszeli, illetve strasbourgi fellépéseihez képest, ráadásul meglepő győzelme az USR tavalyi elnökválasztásán nem hozott többségi támogatást neki a pártot irányító testületben.
Éppen ezért nem volt meglepő azok elutasítása az USR-en belül. Az ellenzéki térfélen szinte kizárólag a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hangja hallatszik, a Cioloş vezette USR észrevehetetlenné, érdektelenné vált. A minimalista államot, a piac mindenekfelettiségét hirdető Cioloşt hidegen hagyta, hogy Romániában emberek millióit lehetetlenítheti el az energiaválság.
Keddi sajtótájékoztatóján a volt szállításügyi miniszter azt mondta, a párt ezentúl „minden fronton” ellenzéki erőként fog fellépni. „Ismét az emberek felé fordulunk, ellenzékként lépünk fel, reformista közpolitikákat javasolunk, és előkészítjük a 2024-es kormányzást. (...) Egységes munkával kínálunk Romániának egy megérdemelt alternatívát” – jelentette ki az USR ügyvivő elnöke.
Drulă szerint az USR-t nem fenyegeti szakadás, egységét megőrizve, megerősödve fog túllépni jelenlegi válságán. A politikus üzent a hatalmon lévő pártoknak is: szerinte véget értek a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ alkotta nagykoalíció „kényelmes mézeshetei”, ennek a „természetellenes” szövetségnek a napjai meg vannak számlálva.
– ígérte Drulă arra utalva, hogy a pártot azok a korrupcióellenes tüntetések futtatták fel, amelyeket néhány éve, az akkor még Liviu Dragnea vezette PSD ellen szervezett.
Andrei Țăranu politológus a Spotmedia portálon megjelent elemzésében úgy véli, az USR-ben egyszerre van vezető- és vízióválság. Az elemző szerint a párt radikálisai olyan modell felé mozdították el a formációt, amelyben a koalíciós potenciál gyakorlatilag megszűnt.
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: az AUR az utcát is „ellopta” az USR-től, ellehetetlenítve ezzel a párt rendszerellenes jellegét.
Pászkán Zsolt politikai elemző szerint a folyamatos identitáskereséstől terhelt, Dan Barna által vezetett USR az ideológiai és politikai stabilizálódást remélte a Dacian Cioloş által vezetett PLUS beolvasztásától, ehelyett csak a belső vitákat erősítette fel. „Cioloş azt remélte, hogy a PLUS voluntarista, az eurokrácia képviselőitől szolgalelkűen átvett jelszavakkal álcázott bulvárpolitizálásának megfelelő eszközt szerez a valamivel szervezettebb USR feletti ellenőrzés megszerzésével. Mindkét tábornak csalódnia kellett” – mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Mint fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a mostani válság ürügyéül szolgáló Cioloş-féle belső „reform” – melynek fő eleme a párton belüli döntéshozatal meg nem nevezett külső tényezőknek, vállalkozóknak és a „civil társadalom” képviselőinek történő kiszervezése volt – csak egy menekülési útvonalként szolgált-e Cioloşnak a „tiszta arccal” való visszavonuláshoz a számára sokkal megszokottabb és kényelmesebb európai parlamenti képviselői szerepbe, megőrizve imázsát az esetleges 2024-es elnökválasztási indulásához.
A nagybányai származású elemző azt is hozzátette:
„Ez utóbbi változatot erősítheti, hogy a most ideiglenes elnöki tisztséget betöltő Cătălin Drulă már a válság kirobbanásakor gyakorlatilag bejelentkezett a pártelnökségért, esélyt sem adva Cioloşnak a megegyezésre. Drulă első nyilatkozatai alapján az USR az ő vezetésével megpróbálja majd visszaszerezni az »utcát« az AUR-tól. Ez annak a jele, hogy az USR vezetősége sem tanult semmit az előző hónapokból és a bulvárpolitizáláshoz való visszatérésben látja a kiutat a válságából. Ez azonban könnyen a párt eljelentéktelenedésének folytatódásához, és végül a felszámolásához vezethet” – mondta lapunknak Pászkán Zsolt.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!