Romániai ellenállás kételkedés formájában: politikai passzivitást valószínűsít a járvány kapcsán megnyilvánuló bizalomvesztés

Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik •  Fotó: Rab Zoltán

Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik

Fotó: Rab Zoltán

A járványkezelést célzó újabb korlátozások elleni tiltakozás nem látványos utcai tüntetések, hanem egyfajta általános politikairendszer-tagadás formájában jelentkezik Romániában – véli Horváth István szociológus. A társadalomkutató szerint a tavaszi helyzethez képest a mostani abban más, hogy sokak számára személyes, vagy közvetlen hozzátartozók, ismerősök élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.

Pataky István

2020. november 16., 16:062020. november 16., 16:06

A koronavírus-járvány tava­szi, első hullámának végén Európa-szerte arról beszéltek a társadalomkutatók, de a döntéshozók is, hogy még egyszer lehetetlen szigorú korlátozásokat, karantént bevezetni a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, mivel azt aligha viselnék el az emberek. Az utóbbi hetekben mégis a lezárások mellett döntött több állam is a kontinensen.

Hol van az emberek tűrőképességének határa? Még egyszer megismételhető egy általános lezárás súlyos társadalmi feszültség nélkül?

Bár nem vonzanak óriási tömegeket, azért Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban sokan tüntetnek a korlátozások ellen. Várhatóak-e Romániában hasonló megmozdulások, ha tovább szigorodnak az intézkedések? Minek tulajdonítható a különböző szabadságjogok egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékű korlátozásának elfogadása a társadalom által? Félelem? Racionalitás? Meggyőzhetőség? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Horváth István szociológushoz.

Megalapozott korlátokhoz alkalmazkodnak a polgárok

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője kifejtette: a társadalmak – még az olyanok is, amelyek hosszasan tapasztalták meg a rendnek a jogba ágyazottságát – a hatalom szabályozottságára épülő szabadságot, viszonylag jelentős korlátokat képesek felvállalni, amennyiben azt legitimnek, megalapozottnak tartják. „A második világháború során Angliában jegyrendszer keretén belül jutottak hozzá az alapvető élelmiszercikkekhez. Még a Buckingham-palotában lakók is. A második világháború környékén Stockholm lakóinak parcellákat osztottak ki megművelésre, ugyancsak az ellátási gondok csökkentése érdekében. Nos, ezek és az ehhez hasonló korlátozó intézkedések nem okoztak jelentős töréseket a kormány és kormányzottak között.

Idézet
Ha a tapasztalat visszaigazolja adott korlátozások megalapozottságát, a társadalom jelentős része alkalmazkodik”

– állapította meg a Krónikának a társadalomkutató. Kiemelte, hogy a tavaszi helyzettel összehasonlítva most sokak számára személyes vagy közvetlen személyek élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.

Horváth István szerint az alkalmazkodás esélye arányos a fennálló politikai rendszerbe, a meghatározó intézményekbe vetett bizalom mértékével. „Nos, Romániában sem az általános társadalmi bizalom, sem a politikai intézményekbe vetett bizalom nem valami magas, sőt egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unión belül. Ez nem föltétlenül látványos, és főleg nyilvános tiltakozó mozgalmak formájában jelenik meg, sokkal kisebb ennek a hagyománya mifelénk, mint mondjuk Franciaországban, hanem az általános bizalmatlanság elmélyülésében és sokszor bizarrul ellentmondó formákban történő megnyilvánításában” – fogalmazott a társadalomkutató. Mint mondta,

az emberek egy része már nem egyszerűen „nem hisz a vírusban”, hanem a hatósági és a média által közvetített valóságdefiníciókban sem bízik.

És ha kétlik azt a valóságképet, amely alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítanak, nincsenek bizalommal azok irányában, akik ezt a problémás valóságot felépítik, ugyan biza miért ne tiltakoznának? – tette fel a kérdést a szakember. Megismételte ugyanakkor, hogy nálunk a tiltakozás nem látványos, nem utcai jellegű.

Kételkedés, tagadás, kekeckedés

Horváth István lapunknak rámutatott, sokkal inkább egyfajta általános politikairendszer-tagadást lát körvonalazódni. „És erre például azok a szöveges megnyilvánulások adnak alapot, amelyek egyre gyakoribbak a COVID-os rossz (nem mintha volna mostanság jó) hírek kapcsán.

Idézet
Írásbeliségben nem mindig gyakorlott személyek érzik szükségét, hogy kételkedjenek, tagadjanak, kekeckedjenek, egyszóval: ellenálljanak.

Abban a nyilvánossági szeletben, amelyhez hozzáférnek, amelyben megnyilvánulhatnak” – vázolta a helyzetet a társadalomkutató. Úgy véli, ez az ellenállás sajátos világképet körvonalaz.

„Eltekintenék a kinyilvánított tartalmaktól.

Idézet
Maga a bejegyzés megejtésének a ténye a fontos. Ezáltal egy réteg jelez, hogy egyszerűen nincs bizalma a fennálló politikai rendszerben”

– hangsúlyozta a szociológus.

Horváth István szerint ez az általánosuló bizalomvesztés, a szociális médiafelületeken történő hangoskodás mellett a fokozódó politikai passzivitást valószínűsíti.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Vége lesz a különleges nyugdíjaknak – Ilie Bolojan szerint hamarosan újabb adócsomag kerül napirendre

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.

Vége lesz a különleges nyugdíjaknak – Ilie Bolojan szerint hamarosan újabb adócsomag kerül napirendre
2025. július 04., péntek

Csökkentik a polgárok vásárlóerejét a deficitcsökkentő intézkedések

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

Csökkentik a polgárok vásárlóerejét a deficitcsökkentő intézkedések
2025. július 04., péntek

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

Munkáltatók: igazságtalan, hogy a magánszektor fizeti meg a kormányok felelőtlenségét

A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.

Munkáltatók: igazságtalan, hogy a magánszektor fizeti meg a kormányok felelőtlenségét
2025. július 04., péntek

Újabb medveveszély a Fogarasi-havasokban: agresszív vad üldözött egy juhászt, aki megsérült

Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.

Újabb medveveszély a Fogarasi-havasokban: agresszív vad üldözött egy juhászt, aki megsérült
2025. július 04., péntek

A szakszervezetek elkezdték az aláírásgyűjtést az általános sztrájk kirobbantására

A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.

A szakszervezetek elkezdték az aláírásgyűjtést az általános sztrájk kirobbantására
2025. július 04., péntek

A kormányfő a szakszervezetekkel egyeztetett a deficitcsökkentő csomagról, amely a parlament elé kerül

Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.

A kormányfő a szakszervezetekkel egyeztetett a deficitcsökkentő csomagról, amely a parlament elé kerül
2025. július 04., péntek

Manipulációt kiált, a kiváltságok és a szinekúrák drasztikus csökkentését készül javasolni a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elítéli a „közvélemény manipulálására tett kísérletet” azon állítás révén, hogy a jelenlegi költségvetési problémákat a tavaly regisztrált deficit okozta.

Manipulációt kiált, a kiváltságok és a szinekúrák drasztikus csökkentését készül javasolni a PSD
2025. július 04., péntek

Korrupció miatt elítélt politikus szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék

Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jogerősen Cristian Rizea volt képviselő feltételes szabadlábra helyezéséről döntött – adta hírül az Agerpres hírügynökség.

Korrupció miatt elítélt politikus szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék
2025. július 04., péntek

A sótársaság igazgatója szerint a gazdasági miniszter rontja a cég jó hírnevét a több ezer lejes fizetésemelése megszellőztetésével

Visszatámadt Constantin Dobrea, az országos sótársaság (Salrom) vezérigazgatója, miután Radu Miruță gazdasági miniszter a héten megszellőztette, hogy az igazgató fizetését nem sokkal a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa után hatezer lejjel megemelték.

A sótársaság igazgatója szerint a gazdasági miniszter rontja a cég jó hírnevét a több ezer lejes fizetésemelése megszellőztetésével