Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik
Fotó: Rab Zoltán
A járványkezelést célzó újabb korlátozások elleni tiltakozás nem látványos utcai tüntetések, hanem egyfajta általános politikairendszer-tagadás formájában jelentkezik Romániában – véli Horváth István szociológus. A társadalomkutató szerint a tavaszi helyzethez képest a mostani abban más, hogy sokak számára személyes, vagy közvetlen hozzátartozók, ismerősök élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
2020. november 16., 16:062020. november 16., 16:06
A koronavírus-járvány tavaszi, első hullámának végén Európa-szerte arról beszéltek a társadalomkutatók, de a döntéshozók is, hogy még egyszer lehetetlen szigorú korlátozásokat, karantént bevezetni a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, mivel azt aligha viselnék el az emberek. Az utóbbi hetekben mégis a lezárások mellett döntött több állam is a kontinensen.
Bár nem vonzanak óriási tömegeket, azért Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban sokan tüntetnek a korlátozások ellen. Várhatóak-e Romániában hasonló megmozdulások, ha tovább szigorodnak az intézkedések? Minek tulajdonítható a különböző szabadságjogok egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékű korlátozásának elfogadása a társadalom által? Félelem? Racionalitás? Meggyőzhetőség? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Horváth István szociológushoz.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője kifejtette: a társadalmak – még az olyanok is, amelyek hosszasan tapasztalták meg a rendnek a jogba ágyazottságát – a hatalom szabályozottságára épülő szabadságot, viszonylag jelentős korlátokat képesek felvállalni, amennyiben azt legitimnek, megalapozottnak tartják. „A második világháború során Angliában jegyrendszer keretén belül jutottak hozzá az alapvető élelmiszercikkekhez. Még a Buckingham-palotában lakók is. A második világháború környékén Stockholm lakóinak parcellákat osztottak ki megművelésre, ugyancsak az ellátási gondok csökkentése érdekében. Nos, ezek és az ehhez hasonló korlátozó intézkedések nem okoztak jelentős töréseket a kormány és kormányzottak között.
– állapította meg a Krónikának a társadalomkutató. Kiemelte, hogy a tavaszi helyzettel összehasonlítva most sokak számára személyes vagy közvetlen személyek élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
Horváth István szerint az alkalmazkodás esélye arányos a fennálló politikai rendszerbe, a meghatározó intézményekbe vetett bizalom mértékével. „Nos, Romániában sem az általános társadalmi bizalom, sem a politikai intézményekbe vetett bizalom nem valami magas, sőt egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unión belül. Ez nem föltétlenül látványos, és főleg nyilvános tiltakozó mozgalmak formájában jelenik meg, sokkal kisebb ennek a hagyománya mifelénk, mint mondjuk Franciaországban, hanem az általános bizalmatlanság elmélyülésében és sokszor bizarrul ellentmondó formákban történő megnyilvánításában” – fogalmazott a társadalomkutató. Mint mondta,
És ha kétlik azt a valóságképet, amely alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítanak, nincsenek bizalommal azok irányában, akik ezt a problémás valóságot felépítik, ugyan biza miért ne tiltakoznának? – tette fel a kérdést a szakember. Megismételte ugyanakkor, hogy nálunk a tiltakozás nem látványos, nem utcai jellegű.
Horváth István lapunknak rámutatott, sokkal inkább egyfajta általános politikairendszer-tagadást lát körvonalazódni. „És erre például azok a szöveges megnyilvánulások adnak alapot, amelyek egyre gyakoribbak a COVID-os rossz (nem mintha volna mostanság jó) hírek kapcsán.
Abban a nyilvánossági szeletben, amelyhez hozzáférnek, amelyben megnyilvánulhatnak” – vázolta a helyzetet a társadalomkutató. Úgy véli, ez az ellenállás sajátos világképet körvonalaz.
„Eltekintenék a kinyilvánított tartalmaktól.
– hangsúlyozta a szociológus.
Horváth István szerint ez az általánosuló bizalomvesztés, a szociális médiafelületeken történő hangoskodás mellett a fokozódó politikai passzivitást valószínűsíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezet különbséget tesz az igazságügyi rendszerbe korábban bekerült és a törvény hatálybalépése után bekerülő személyek között – jelentette ki kedden a RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan ügyvivő államelnök kedden kihirdette a törvényt, amely szerint a betegek az előírásokat betartva pénzadományokkal támogathatják az őket kezelő egészségügyi intézményeket.
Április végén, nem sokkal a megismételt elnökválasztás első fordulója előtt Romániába érkezik ifjabb Donald Trump, az amerikai elnök legidősebb fia.
Victor Ponta hétfőn kijelentette, hogy államfővé választása esetén leállítja az ukrán gabonaexportot a romániai fekete-tengeri kikötőkön keresztül, hogy megvédje a helyi gazdákat – jelentette a Reuters hírügynökség.
Az idei próbaérettségin részt vett végzős diákok 66,84 százaléka (67 793 tanuló) kapott 5-öst vagy annál nagyobb jegyet román nyelv és irodalomból – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Kiverte a biztosítékot Kelmen Hunor RMDSZ-elnöknél a Marcel Ciolacu miniszterelnök által a kétoldalú kérdésekben a Trump-adminisztrációval folytatandó tárgyalásokkal megbízott Dragoș Sprânceană ügye.
Megerősítette a Marcel Ciolacu miniszterelnök által a washingtoni kormányzatnál való lobbizásra felkért különmegbízott, Dragoș Sprînceană, hogy semmilyen hivatalos minősége nincs, csupán „egyszerű állampolgárként” próbál Romániának segíteni.
A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelő törvénytervezetet nyújtanak be kedden a parlamentbe a kormánypártok – jelentette be hétfőn Crin Antonescu.
Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának éves ellenőrzési terve alapján 2025. április 7. és április 13. között Magyarországon és Romániában is fokozott ellenőrzést tartanak.
Hétfőtől ingyenessé vált a telekkönyvi kivonatok kiállítása; összesen 2152 ilyen iratot bocsátottak ki az első napon – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!