Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.

Balogh Levente

2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29

Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.

A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.

Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára

felrótta az osztrák kancellárnak, hogy nem indokolta meg, miért nem működik a rendszer, és mi a probléma valójában.

„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.

Mint ismeretes,

a magyar-román határon általában 8-16 óra a várakozási idő, de az ünnepi időszakban ez akár három napra is nőhet, de a történelmi csúcs öt nap várakozást jelentett.

A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.

A határokon kialakult helyzetet elemezve

az UNTRR azt állítja, hogy a magyar és a bolgár hatóságok szándékosan akadályozzák az egységes piacon belüli szabad mozgást, különböző módszereket alkalmazva, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert Románia kárára.

Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.

Az UNTRR felszólítja a román kormányt, hogy határozottan lépjen fel az Európai Bizottságnál az ilyen mesterséges akadályok megszüntetése érdekében, amelyeket a szomszédos uniós országok hatóságai állítanak a romániai gazdasági szereplők útjába.

A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.

Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.

Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:

a schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető.

A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:

az EU-nak növelnie kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az Unió területéről.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent.

A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását
2025. július 07., hétfő

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen

Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen
2025. július 07., hétfő

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”

Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”
2025. július 07., hétfő

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.

Juhászra támadt a medve
Juhászra támadt a medve
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

2025. július 06., vasárnap

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések

A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések