Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.

Balogh Levente

2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29

Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.

A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.

Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára

felrótta az osztrák kancellárnak, hogy nem indokolta meg, miért nem működik a rendszer, és mi a probléma valójában.

„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.

Mint ismeretes,

a magyar-román határon általában 8-16 óra a várakozási idő, de az ünnepi időszakban ez akár három napra is nőhet, de a történelmi csúcs öt nap várakozást jelentett.

A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.

A határokon kialakult helyzetet elemezve

az UNTRR azt állítja, hogy a magyar és a bolgár hatóságok szándékosan akadályozzák az egységes piacon belüli szabad mozgást, különböző módszereket alkalmazva, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert Románia kárára.

Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.

Az UNTRR felszólítja a román kormányt, hogy határozottan lépjen fel az Európai Bizottságnál az ilyen mesterséges akadályok megszüntetése érdekében, amelyeket a szomszédos uniós országok hatóságai állítanak a romániai gazdasági szereplők útjába.

A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.

Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.

Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:

a schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető.

A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:

az EU-nak növelnie kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az Unió területéről.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent.

A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Törököktől vásárolt hadihajóval védené Románia a fekete-tengeri gázvezetéket, csak nehéz felfegyverezni

Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.

Törököktől vásárolt hadihajóval védené Románia a fekete-tengeri gázvezetéket, csak nehéz felfegyverezni
2025. július 18., péntek

Csökkentik az önkormányzati alkalmazottak és a helyi rendőrök számát – újabb megszorítási javaslatokat ismertetettek

A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.

Csökkentik az önkormányzati alkalmazottak és a helyi rendőrök számát – újabb megszorítási javaslatokat ismertetettek
2025. július 18., péntek

Nőtt a román hadsereg, egyelőre vonzó a fizetés, de több katonára lenne szüksége az országnak

A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.

Nőtt a román hadsereg, egyelőre vonzó a fizetés, de több katonára lenne szüksége az országnak
2025. július 18., péntek

Az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt késik a nyugdíjak újraszámolása

Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.

Az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt késik a nyugdíjak újraszámolása
2025. július 18., péntek

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban

A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban
2025. július 18., péntek

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében

Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.

„A polgár nem postás”: intézkedés a felesleges bürokrácia csökkentése érdekében
2025. július 18., péntek

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar

Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.

Erdélyi megyékben is okozott károkat a vihar
2025. július 18., péntek

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben

Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben
2025. július 17., csütörtök

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
2025. július 17., csütörtök

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették

Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették