Csoma a Krónikának: káoszt hoz az országban a helyhatósági és az EP-választások összevonása

Csoma a Krónikának: káoszt hoz az országban a helyhatósági és az EP-választások összevonása

Garantált zűrzavar? Az RMDSZ szerint nehezen kezelhető helyzetet hoz a koalíciós pártok által tervezett összevonás

Fotó: Veres Nándor

Kaotikus állapotokat idézne elő Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások tervezett összevonása – jelentette ki a Krónikának nyilatkozva Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A politikus szerint a PNL azért ragaszkodik az összevonáshoz, hogy polgármesterei mozgósítani tudják a választókat, és ne szoruljanak a harmadik helyre a szélsőséges AUR mögé, a PSD pedig azért nem ellenzi, mert nem érdeke, hogy a PNL nagyon meggyengüljön, ha 2025-től is a liberálisokkal akar tovább kormányozni. Az RMDSZ szempontjából egyelőre nem egyértelmű, jó vagy rossz lenne az összevonás, ugyanakkor az alakulat inkább más választásokat vonna egybe.

Balogh Levente

2024. február 07., 09:022024. február 07., 09:02

Káoszhoz vezet Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonása – így értékelte a Krónika kérdésére Csoma Botond, a magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által szorgalmazott lépést, amelyre a hírek szerint a kormánykoalíció nagyobbik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is vevő.

A Krónika kérdésére, miszerint indokolt-e az összevonás, illetve hogy egyáltalán megvalósítható-e az EP-választások júniusi időpontjáig, Csoma kifejtette: az RMDSZ szerint az ugyan demokratikus, ha összevonják a két választást, mivel az EU más országaiban – így Magyarországon is – van rá példa, viszont kialakulna egy párhuzamosság a közigazgatási rendszerben, tekintettel arra, hogy 2020-ban az önkormányzati választásokat szeptemberben tartották.

Idézet
Ha most összevonják őket a június 9-én megtartandó európai parlamenti választásokkal, akkor három hónapig párhuzamos rendszer létezik majd: lesz egy megválasztott tanács és egy megválasztott polgármester, és lesz egy még hivatalban levő tanács és polgármester. Olyan települések is lesznek, ahol a megválasztott polgármester nem ugyanaz lesz, mint a hivatalban levő. Ilyen szempontból véleményünk szerint káosz lesz.

Meg fogja nehezíteni a helyi koalíciós tárgyalásokat is, amelyeket a helyi többségek kialakítása érdekében szoktak lefolytatni, tehát problémás egy kicsit” – fejtette ki lapunknak a kolozsvári politikus. Felvetésünkre, hogy erre mi lehet a megoldás, Csoma Botond határozottan kijelentette: erre nincs megoldás. „A most hivatalban levő önkormányzati képviselők mandátumát az alkotmány szerint nem lehet lerövidíteni” – mutatott rá.

Egyébként – mint arról beszámoltunk – a legfrissebb bukaresti sajtóhírek szerint a balliberális koalíció abban is megállapodott, miszerint az év végén esedékes államfőválasztás első fordulóját is összevonják a belföldi parlamenti megmérettetéssel. Hivatalos bejelentés még nincs, a PNL és a PSD vezetői csütörtökön ülnek ismét tárgyalóasztalhoz megvitatni a kérdést.

Az AUR-tól fél a PNL, de a PSD sem szeretné a liberálisok gyengülését

Arra a kérdésre, hogy mi indokolja az összevonást, a frakcióvezető úgy vélekedett,

a PNL azon aggodalma áll a háttérben, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nehogy megelőzze az EP-választásokon.

„A cél az, hogy a PNL ne a harmadik, hanem a második helyen végezzen. Ha ugyanis a harmadik helyen végez, az így is óriási instabilitástól és összevisszaságtól szenvedő liberális pártban cunamit indítana el. A szociáldemokratáknak sem érdekük a PNL meggyengülése, amennyiben komolyan gondolják, hogy 2024 után is folytatják velük az együttműködést, és a parlamenti választásokat követően, 2025-ben is velük akarnak többséget alkotni a parlamentben.

Idézet
A PNL egy mainstream párt, és a meggyengülése csak a fasiszta, szélsőséges AUR-nak kedvezne, így ezzel az intézkedéssel el akarják szigetelni a fasiszta szélsőségeseket. Illetve az a cél, hogy a fősodorhoz tartozó pártok jobb eredményeket érjenek el”

– mutatott rá az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Galéria

Jó vagy rossz? Csoma Botond szerint nem egyértelmű, hogy az RMDSZ-t miként érinti az összevonás

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Csoma Botond megjegyezte, azért gondolnak minderre, mert az AUR-nak nincsenek polgármesterei. „Egy olyan, fősodorhoz tartozó pártnak, mint a PSD és a PNL, sokkal könnyebb lenne mozgósítani, mivel tudjuk, hogy a polgármesterek mozgósítása nem csak vidéken, hanem a kisebb, sőt a nagyobb városokban is sokat jelent egy választáson” – fejtette ki a képviselő.

Nem egyértelmű, az RMDSZ számára jót tenne-e az összevonás

Kérdésünkre, hogy az RMDSZ számára ez jó lenne-e, illetve hogy egyáltalán indokoltnak tartja-e az alakulat összevonást, Csoma kifejtette, a magyar szervezet specifikus helyzetben van, mivel regionális politikai alakulat, a választóinak zöme Erdélyben él. Ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy csak Erdélyben kap szavazatokat, de a voksok nagy része innen érkezik.

Idézet
A mi helyzetünk akkor sem összehasonlítható mozgósítás szempontjából két olyan pártéval, amely országos lefedettséggel rendelkezik, ha nekünk is vannak polgármestereink. Ezért nehéz megítélni azt, hogy ez kedvezne-e az RMDSZ-nek vagy sem.

Nem lehet ex cathedra kijelenteni, hogy ez az RMDSZ-nek is ugyanúgy kedvezne, mint a PNL-nek vagy a PSD-nek, de mivel ezt a fajta összevonást még soha nem próbáltuk ki Romániában, nem jelenthetjük ki azt sem egyértelműen, hogy kedvezőtlen lenne az RMDSZ számára” – mondta Csoma. Aki kérdésünkre megerősítette, hogy az RMDSZ már csak ezért sem küzd tűzzel-vassal az összevonás ellen, ugyanakkor problematikusnak tartja az összevonás nyomán várhatóan előálló kaotikus helyzetet.

Inkább az államfőválasztással vonnák össze az önkormányzatit

A Krónika megkérdezte azt is, van-e preferenciája az RMDSZ-nek arra vonatkozóan, hogy mely választásokat kellene inkább összevonni. A frakcióvezető emlékeztetett: a szövetség már korábban benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben az önkormányzati választásokat az államfőválasztással vonták volna össze, ezt azonban még nem tárgyalták meg a parlamentben.

Felvetésünkre, hogy ennek a kezdeményezésnek mi lenne a célja, Csoma Botond kifejtette: sokan hangoztatták azt a narratívát, miszerint

a „szuper választási évben”, amelyben négy megmérettetést is tartanak, az állampolgárok „elfáradnak”, és pénzügyi szempontból is indokolt lenne választásokat összevonni.

„Mi akkor megnéztük, hogy melyek lennének azok a választások, amelyeket jogi szempontból össze lehet vonni, és nem jönne létre olyan kaotikus helyzet, mint az önkormányzati és az EP-választások összevonása. Arra a következtetésre jutottunk, hogy

Idézet
az önkormányzati és az államfőválasztás összevonása lenne a legjobb megoldás, tekintve, hogy az államfőnek teljesen más hatásköre van, mint egy polgármesternek. Ráadásul csak egy személyről van szó, nem több tanácsról, több ezer helyi önkormányzati képviselőről.

Már országokban is van erre precedens, hiszen az Egyesült Államokban is novemberben választják meg az elnököt, de csak januárban lép hivatalba, tehát van egy bizonyos átmeneti időszak. Mi ezt beterjesztettük, de még a bizottságokban sem vitatták meg” – fejtette ki a Krónikának Csoma Botond.

Felmérés: a szűk többség nem támogatja a választások összevonását
A romániai polgárok csaknem fele – 49,4 százalék – úgy véli, hogy a 2024-es választásokat külön kellene tartani, míg 46,6 százalék támogatja, hogy egyes választásokat összevonjanak – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából készített felmérésből. Az elnökválasztás első fordulójának a parlamenti választásokkal való összevonását támogatják a legtöbben, 82,9 százalék szerint lenne ez a jó megoldás. 78 százalék azok aránya, akik szerint az elnökválasztás első fordulóját a helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani.
Arra a kérdésre, hogy mely választások a legfontosabbak számukra 2024-ben, a válaszadók 42,3 százaléka mondta azt, hogy az elnökválasztás a legfontosabb, 20,4 százalék szerint a helyi megmérettetés, 18,1 százalék szerint a parlamenti választások, 4,7 százalék szerint pedig az európai parlamenti választások. 11,9 százalék szerint mindegyik egyformán fontos, 1,8 százalék szerint egyik sem fontos, 0,8 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Mureşan: az EU-ban nem nézik rossz szemmel az EP- és a helyhatósági választások összevonását
Az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonását nem nézik rossz szemmel az EU-ban, a tagállamokban ez bevett gyakorlat – jelentette ki hétfőn Strasbourgban Siegfried Mureşan. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) romániai újságíróknak nyilatkozó európai parlamenti képviselője kifejtette: a választási törvények módosítását röviddel a választások időpontja előtt nyilván bírálták volna az EU illetékes intézményei, de szerinte „ez most nem az az eset”. A kormány most mindössze arra készül, hogy előre hozza a helyhatósági választások dátumát – magyarázta a kormánypárti eurohonatya. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a romániai EP-választásokat két alkalommal is összevonták országos népszavazásokkal.
Arról, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Velencei Bizottsághoz fordult a választások összevonásának ügyében, Siegfried Mureşan kijelentette: semmilyen okot nem lát arra, hogy az alkotmányjogászokból álló tekintélyes európai testület negatív véleményt fogalmazzon meg. A liberális EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a választások összevonása esetén az európai ügyek nem fognak a helyi kérdések árnyékába kerülni. Hozzátette, hogy ez majd a képviselőjelöltek felkészültségén is fog múlni.

korábban írtuk

Kelemen Hunor az EP- és az önkormányzati választások összevonásáról: pró és kontra érvek is vannak
Kelemen Hunor az EP- és az önkormányzati választások összevonásáról: pró és kontra érvek is vannak

Alkotmányjogi szempontból nincs akadálya az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának, de a kivitelezéséhez törvénymódosításokra van szükség – vallja Kelemen Hunor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Beindulni látszik a betétdíjas rendszer; akad, aki rendszeresen visszaváltja az italcsomagolást

A romániaiak egynegyede gyakran visszaváltja a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) logójával ellátott italcsomagolásokat – derül ki a Kantar felméréséből.

Beindulni látszik a betétdíjas rendszer; akad, aki rendszeresen visszaváltja az italcsomagolást
2024. április 08., hétfő

A mesterséges intelligenciát is bevetik a fatolvajok ellen

A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.

A mesterséges intelligenciát is bevetik a fatolvajok ellen
2024. április 08., hétfő

A krónikus betegeknek sem kell majd a betegszabadság idejére járulékot fizetniük, de hűlésre nem jár mentesség Ciolacu szerint

Az összes krónikus beteg mentesülni fog a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettsége alól – jelentette be egy hétfői sajtóeseményen Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A krónikus betegeknek sem kell majd a betegszabadság idejére járulékot fizetniük, de hűlésre nem jár mentesség Ciolacu szerint
2024. április 08., hétfő

Nem írta alá Iohannis a kóborkutya-törvényt, visszaküldte a parlamentnek

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek hétfőn az államfő a kóbor kutyák számának csökkentésére kidolgozott programot jóváhagyó sürgősségi rendeletet módosító törvényt.

Nem írta alá Iohannis a kóborkutya-törvényt, visszaküldte a parlamentnek
2024. április 08., hétfő

Vélhetően vízi aknát találtak a Duna-Deltában a folyam egyik ágán

Vélhetően vízi aknát találtak a Duna-Deltában, a régi Chilia-ágon – közölte hétfőn a Tulcea megyei katasztrófavédelem.

Vélhetően vízi aknát találtak a Duna-Deltában a folyam egyik ágán
2024. április 08., hétfő

Elhunyt Ilie Şerbănescu közgazdász, gazdasági elemző

Meghalt 81 éves korában Ilie Şerbănescu közgazdász – adta hírül hétfőn több politikus és újságíró, köztük George Simion, Maria Grapini, Victor Ciutacu, Marius Ghilezan és Ovidiu Zară.

Elhunyt Ilie Şerbănescu közgazdász, gazdasági elemző
2024. április 08., hétfő

Geoană: a PSD és a PNL nélkül is lehet politizálni Romániában, érthetetlen a két párt összebútorozása

A kormánykoalíciót alkotó, az európai parlamenti választásokon közös listával induló Szociáldemokrata Párton (PSD) és a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül is van élet, nem feltétlenül szükséges a támogatások – jelentette ki Mircea Geoană.

Geoană: a PSD és a PNL nélkül is lehet politizálni Romániában, érthetetlen a két párt összebútorozása
2024. április 07., vasárnap

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit

Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.

Újabb „csapás” a Gabriel Resourcesra: einstandolta az adóhatóság a cég részvényeit
2024. április 07., vasárnap

A főtitkári babérokra vágyó Iohannis szerint Románia a biztonság és stabilitás pillére a keleti szárnyon

Románia teljes mértékben azonosul a NATO demokratikus értékeivel, és a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonságot és stabilitást nyújtó pilléreként felelősségteljesen és határozottan cselekszik a Szövetség érdekében – fogalmazott Klaus Iohannis.

A főtitkári babérokra vágyó Iohannis szerint Románia a biztonság és stabilitás pillére a keleti szárnyon
2024. április 06., szombat

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is

Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is