Csoma a Krónikának: káoszt hoz az országban a helyhatósági és az EP-választások összevonása

Csoma a Krónikának: káoszt hoz az országban a helyhatósági és az EP-választások összevonása

Garantált zűrzavar? Az RMDSZ szerint nehezen kezelhető helyzetet hoz a koalíciós pártok által tervezett összevonás

Fotó: Veres Nándor

Kaotikus állapotokat idézne elő Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások tervezett összevonása – jelentette ki a Krónikának nyilatkozva Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A politikus szerint a PNL azért ragaszkodik az összevonáshoz, hogy polgármesterei mozgósítani tudják a választókat, és ne szoruljanak a harmadik helyre a szélsőséges AUR mögé, a PSD pedig azért nem ellenzi, mert nem érdeke, hogy a PNL nagyon meggyengüljön, ha 2025-től is a liberálisokkal akar tovább kormányozni. Az RMDSZ szempontjából egyelőre nem egyértelmű, jó vagy rossz lenne az összevonás, ugyanakkor az alakulat inkább más választásokat vonna egybe.

Balogh Levente

2024. február 07., 09:022024. február 07., 09:02

Káoszhoz vezet Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonása – így értékelte a Krónika kérdésére Csoma Botond, a magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által szorgalmazott lépést, amelyre a hírek szerint a kormánykoalíció nagyobbik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is vevő.

A Krónika kérdésére, miszerint indokolt-e az összevonás, illetve hogy egyáltalán megvalósítható-e az EP-választások júniusi időpontjáig, Csoma kifejtette: az RMDSZ szerint az ugyan demokratikus, ha összevonják a két választást, mivel az EU más országaiban – így Magyarországon is – van rá példa, viszont kialakulna egy párhuzamosság a közigazgatási rendszerben, tekintettel arra, hogy 2020-ban az önkormányzati választásokat szeptemberben tartották.

Idézet
Ha most összevonják őket a június 9-én megtartandó európai parlamenti választásokkal, akkor három hónapig párhuzamos rendszer létezik majd: lesz egy megválasztott tanács és egy megválasztott polgármester, és lesz egy még hivatalban levő tanács és polgármester. Olyan települések is lesznek, ahol a megválasztott polgármester nem ugyanaz lesz, mint a hivatalban levő. Ilyen szempontból véleményünk szerint káosz lesz.

Meg fogja nehezíteni a helyi koalíciós tárgyalásokat is, amelyeket a helyi többségek kialakítása érdekében szoktak lefolytatni, tehát problémás egy kicsit” – fejtette ki lapunknak a kolozsvári politikus. Felvetésünkre, hogy erre mi lehet a megoldás, Csoma Botond határozottan kijelentette: erre nincs megoldás. „A most hivatalban levő önkormányzati képviselők mandátumát az alkotmány szerint nem lehet lerövidíteni” – mutatott rá.

Egyébként – mint arról beszámoltunk – a legfrissebb bukaresti sajtóhírek szerint a balliberális koalíció abban is megállapodott, miszerint az év végén esedékes államfőválasztás első fordulóját is összevonják a belföldi parlamenti megmérettetéssel. Hivatalos bejelentés még nincs, a PNL és a PSD vezetői csütörtökön ülnek ismét tárgyalóasztalhoz megvitatni a kérdést.

Az AUR-tól fél a PNL, de a PSD sem szeretné a liberálisok gyengülését

Arra a kérdésre, hogy mi indokolja az összevonást, a frakcióvezető úgy vélekedett,

a PNL azon aggodalma áll a háttérben, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nehogy megelőzze az EP-választásokon.

„A cél az, hogy a PNL ne a harmadik, hanem a második helyen végezzen. Ha ugyanis a harmadik helyen végez, az így is óriási instabilitástól és összevisszaságtól szenvedő liberális pártban cunamit indítana el. A szociáldemokratáknak sem érdekük a PNL meggyengülése, amennyiben komolyan gondolják, hogy 2024 után is folytatják velük az együttműködést, és a parlamenti választásokat követően, 2025-ben is velük akarnak többséget alkotni a parlamentben.

Idézet
A PNL egy mainstream párt, és a meggyengülése csak a fasiszta, szélsőséges AUR-nak kedvezne, így ezzel az intézkedéssel el akarják szigetelni a fasiszta szélsőségeseket. Illetve az a cél, hogy a fősodorhoz tartozó pártok jobb eredményeket érjenek el”

– mutatott rá az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Galéria

Jó vagy rossz? Csoma Botond szerint nem egyértelmű, hogy az RMDSZ-t miként érinti az összevonás

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Csoma Botond megjegyezte, azért gondolnak minderre, mert az AUR-nak nincsenek polgármesterei. „Egy olyan, fősodorhoz tartozó pártnak, mint a PSD és a PNL, sokkal könnyebb lenne mozgósítani, mivel tudjuk, hogy a polgármesterek mozgósítása nem csak vidéken, hanem a kisebb, sőt a nagyobb városokban is sokat jelent egy választáson” – fejtette ki a képviselő.

Nem egyértelmű, az RMDSZ számára jót tenne-e az összevonás

Kérdésünkre, hogy az RMDSZ számára ez jó lenne-e, illetve hogy egyáltalán indokoltnak tartja-e az alakulat összevonást, Csoma kifejtette, a magyar szervezet specifikus helyzetben van, mivel regionális politikai alakulat, a választóinak zöme Erdélyben él. Ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy csak Erdélyben kap szavazatokat, de a voksok nagy része innen érkezik.

Idézet
A mi helyzetünk akkor sem összehasonlítható mozgósítás szempontjából két olyan pártéval, amely országos lefedettséggel rendelkezik, ha nekünk is vannak polgármestereink. Ezért nehéz megítélni azt, hogy ez kedvezne-e az RMDSZ-nek vagy sem.

Nem lehet ex cathedra kijelenteni, hogy ez az RMDSZ-nek is ugyanúgy kedvezne, mint a PNL-nek vagy a PSD-nek, de mivel ezt a fajta összevonást még soha nem próbáltuk ki Romániában, nem jelenthetjük ki azt sem egyértelműen, hogy kedvezőtlen lenne az RMDSZ számára” – mondta Csoma. Aki kérdésünkre megerősítette, hogy az RMDSZ már csak ezért sem küzd tűzzel-vassal az összevonás ellen, ugyanakkor problematikusnak tartja az összevonás nyomán várhatóan előálló kaotikus helyzetet.

Inkább az államfőválasztással vonnák össze az önkormányzatit

A Krónika megkérdezte azt is, van-e preferenciája az RMDSZ-nek arra vonatkozóan, hogy mely választásokat kellene inkább összevonni. A frakcióvezető emlékeztetett: a szövetség már korábban benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben az önkormányzati választásokat az államfőválasztással vonták volna össze, ezt azonban még nem tárgyalták meg a parlamentben.

Felvetésünkre, hogy ennek a kezdeményezésnek mi lenne a célja, Csoma Botond kifejtette: sokan hangoztatták azt a narratívát, miszerint

a „szuper választási évben”, amelyben négy megmérettetést is tartanak, az állampolgárok „elfáradnak”, és pénzügyi szempontból is indokolt lenne választásokat összevonni.

„Mi akkor megnéztük, hogy melyek lennének azok a választások, amelyeket jogi szempontból össze lehet vonni, és nem jönne létre olyan kaotikus helyzet, mint az önkormányzati és az EP-választások összevonása. Arra a következtetésre jutottunk, hogy

Idézet
az önkormányzati és az államfőválasztás összevonása lenne a legjobb megoldás, tekintve, hogy az államfőnek teljesen más hatásköre van, mint egy polgármesternek. Ráadásul csak egy személyről van szó, nem több tanácsról, több ezer helyi önkormányzati képviselőről.

Már országokban is van erre precedens, hiszen az Egyesült Államokban is novemberben választják meg az elnököt, de csak januárban lép hivatalba, tehát van egy bizonyos átmeneti időszak. Mi ezt beterjesztettük, de még a bizottságokban sem vitatták meg” – fejtette ki a Krónikának Csoma Botond.

Felmérés: a szűk többség nem támogatja a választások összevonását
A romániai polgárok csaknem fele – 49,4 százalék – úgy véli, hogy a 2024-es választásokat külön kellene tartani, míg 46,6 százalék támogatja, hogy egyes választásokat összevonjanak – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából készített felmérésből. Az elnökválasztás első fordulójának a parlamenti választásokkal való összevonását támogatják a legtöbben, 82,9 százalék szerint lenne ez a jó megoldás. 78 százalék azok aránya, akik szerint az elnökválasztás első fordulóját a helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani.
Arra a kérdésre, hogy mely választások a legfontosabbak számukra 2024-ben, a válaszadók 42,3 százaléka mondta azt, hogy az elnökválasztás a legfontosabb, 20,4 százalék szerint a helyi megmérettetés, 18,1 százalék szerint a parlamenti választások, 4,7 százalék szerint pedig az európai parlamenti választások. 11,9 százalék szerint mindegyik egyformán fontos, 1,8 százalék szerint egyik sem fontos, 0,8 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Mureşan: az EU-ban nem nézik rossz szemmel az EP- és a helyhatósági választások összevonását
Az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonását nem nézik rossz szemmel az EU-ban, a tagállamokban ez bevett gyakorlat – jelentette ki hétfőn Strasbourgban Siegfried Mureşan. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) romániai újságíróknak nyilatkozó európai parlamenti képviselője kifejtette: a választási törvények módosítását röviddel a választások időpontja előtt nyilván bírálták volna az EU illetékes intézményei, de szerinte „ez most nem az az eset”. A kormány most mindössze arra készül, hogy előre hozza a helyhatósági választások dátumát – magyarázta a kormánypárti eurohonatya. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a romániai EP-választásokat két alkalommal is összevonták országos népszavazásokkal.
Arról, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Velencei Bizottsághoz fordult a választások összevonásának ügyében, Siegfried Mureşan kijelentette: semmilyen okot nem lát arra, hogy az alkotmányjogászokból álló tekintélyes európai testület negatív véleményt fogalmazzon meg. A liberális EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a választások összevonása esetén az európai ügyek nem fognak a helyi kérdések árnyékába kerülni. Hozzátette, hogy ez majd a képviselőjelöltek felkészültségén is fog múlni.

korábban írtuk

Kelemen Hunor az EP- és az önkormányzati választások összevonásáról: pró és kontra érvek is vannak
Kelemen Hunor az EP- és az önkormányzati választások összevonásáról: pró és kontra érvek is vannak

Alkotmányjogi szempontból nincs akadálya az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának, de a kivitelezéséhez törvénymódosításokra van szükség – vallja Kelemen Hunor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 12., péntek

Legionáriust avatott szentté a román ortodox egyház a holokausztkutató intézet szerint

Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori fasiszta mozgalom egyik képviselője, Ilie Lăcătușu ortodox pap szentté avatását.

Legionáriust avatott szentté a román ortodox egyház a holokausztkutató intézet szerint
2024. július 12., péntek

Problémát jelent a medvék nagy száma a kormányfő szerint, de nem lehet őket „halomra lőni”

Marcel Ciolacu kormányfő szerint Romániában a medvék nagy száma problémát jelent, és amint a képviselőház elfogadja a medvepopuláció szabályozásáról szóló törvénytervezetet, a környezetvédelmi miniszter ismertetni fogja a következő lépéseket.

Problémát jelent a medvék nagy száma a kormányfő szerint, de nem lehet őket „halomra lőni”
2024. július 12., péntek

Megannyi helyen pusztítanak a lángok az országban, a Vaskapunál egy hete ég az erdő

Egyre gyakoribbak a tűzesetek az országban a fokozódó kánikula miatt, a Vaskapu-szoros természetvédelmi területén pedig már egy hete ég az erdő – derült ki a katasztrófavédelem pénteken kiadott összegzéséből.

Megannyi helyen pusztítanak a lángok az országban, a Vaskapunál egy hete ég az erdő
2024. július 12., péntek

Egyelőre nem tudni, mikor kap Románia új Patriotot ahelyett, amit Ukrajnának ad

Nem tudni, mikor kap Románia új Patriot légvédelmi rakétaüteget ahelyett, amelyet átad Ukrajnának – ismerte el Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.

Egyelőre nem tudni, mikor kap Románia új Patriotot ahelyett, amit Ukrajnának ad
2024. július 12., péntek

Közzétették az érettségi végleges eredményét: az óvások 95 százaléka nyomán új osztályzat született

Közzétették pénteken az érettségi vizsga végleges eredményeit a bacalaureat.edu.ro oldalon – közölte az oktatási minisztérium. A dolgozatok óvások utáni újrajavítását követően 1,8 százalékkal, 78,2 százalékra nőtt a sikeresen érettségizők aránya.

Közzétették az érettségi végleges eredményét: az óvások 95 százaléka nyomán új osztályzat született
2024. július 12., péntek

Cazanciuc: többtucatnyi életet mentett meg az Anastasia-törvény

Az úgynevezett Anastasia-törvény hatályba lépése óta eltelt egy évben 20 százalékkal csökkent az ittasan vagy kábítószer hatása alatt vezető sofőrök okozta balesetekben elhunytak száma – jelentette ki pénteken a jogszabály kezdeményezője.

Cazanciuc: többtucatnyi életet mentett meg az Anastasia-törvény
2024. július 12., péntek

Hét évre intézetbe küldik a 17 éves fiút, aki késsel megsebesítette tanárnőjét Bukarestben

Emberölési kísérlet, a közbiztonságra veszélyes eszköz használata, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt hét évre intézetbe küldik azt a 17 éves fiút, aki tavaly késsel megsebesítette a japántanárnőjét.

Hét évre intézetbe küldik a 17 éves fiút, aki késsel megsebesítette tanárnőjét Bukarestben
2024. július 12., péntek

Országszerte lelassítják a vonatok haladási sebességét a rekordhőség miatt

A nagy kánikula a vonatközlekedést is befolyásolja, a normál sebességhez képest átlagosan 20-30 kilométer/órával csökken a szerelvények haladási sebessége a teljes romániai vasúti hálózaton– közölte a Román Vasúttársaság (CFR).

Országszerte lelassítják a vonatok haladási sebességét a rekordhőség miatt
2024. július 12., péntek

Energiaügyi miniszter: a kánikula és a viharok miatt lehetnek áramkimaradások, mindenki őrizze meg a nyugalmát

Lehetséges, hogy áramkimaradások fordulnak elő a napokban tomboló kánikula miatt – ismerte el Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Energiaügyi miniszter: a kánikula és a viharok miatt lehetnek áramkimaradások, mindenki őrizze meg a nyugalmát
2024. július 12., péntek

A legfőbb ügyészségen kell számot adnia Petre Romannak a bányászjárásban játszott szerepéről

Kihallgatják pénteken a legfőbb ügyészségen Petre Roman volt miniszterelnököt az 1990-es bányászjárás ügyében, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.

A legfőbb ügyészségen kell számot adnia Petre Romannak a bányászjárásban játszott szerepéről