Fotó: Románia szenátusa
Megszavazta szerdán a bukaresti szenátus az úgynevezett különleges nyugdíjakról szóló törvénytervezetet a képviselőház által elfogadott formában. A jogszabályjavaslat 91 támogató és 19 ellenszavazatot kapott, egy szenátor tartózkodott a voksoláskor. Klaus Iohannis államfő délután kihirdette a törvényt.
2023. június 28., 12:512023. június 28., 12:51
2023. június 28., 17:202023. június 28., 17:20
Mint ismeretes, az alsóház hétfőn fogadta el a tervezetet, majd visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest. A törvény célja, hogy
„A különnyugdíjakat szabályozó, a parlamentben szerdán elfogadott törvényre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy méltányos és hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszere legyen Romániának” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Friss Facebook-bejegyzésben azt írta, a PNL felvállalta és feltétel nélkül támogatta ezt a reformot, amit az alakulat törvényhozói által a képviselőházban és a szenátusban leadott szavazatok is bizonyítanak. A szenátus elnöke emlékeztetett, a különnyugdíjak reformja az országos helyreállítási tervben (PNRR) is célkitűzésként szerepel.
„Minden román állampolgár megérdemli a tisztességes nyugdíjat, de ezt egy kiegyensúlyozott, igazságos és fenntartható rendszerbe kell helyezni. Köszönetet mondok valamennyi törvényhozó társamnak, aki megértette ennek a reformnak a szükségességét és az emberekkel szembeni felelősségünket” – fogalmazott.
A nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében a nyugdíjkorhatárt. A törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – az általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg.
A speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 209 képviselő támogatta, 27-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak. Mint ismeretes, az alsóház hétfőn már elfogadta a tervezetet, de visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest. Így a szenátus szerdán ismét jóváhagyta a tervezetet, majd a képviselőház is újból elfogadta döntő házként.
Miután mindkét ház újra elfogadta a jogszabályjavaslatot, azt még Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie, hogy megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben, és hatályba léphessen.
Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak esetében a nyugdíjkorhatárt.
a bírák és az ügyészek múlt hét óta a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen, arra hivatkozna, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése „kiürítené” az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket. Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
Radu Mihail, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) frakcióvezetője szerdán bírálta a tervezetet, kijelentve, hogy az „semmiféle különnyugdíjat nem szüntet meg”. A szintén USR-s Irineu Darău szenátor szerint a képviselőház csak rontott a szövegen, ami valamennyi nyugdíj megadóztatását fogja eredményezni.
Mint ismeretes, a speciális nyugdíjak eltörlése vagy korlátozása a 2020-as parlamenti választási kampány egyik kiemelt témája volt. A nyugdíjrendszer reformjára a kormány az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le az európai uniós pénzforrásokat.
Klaus Iohannis államfő szerdán délután kihirdette a parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíját eltörlő törvényt.
Folytatják a tiltakozást az ügyészek az igazságszolgáltatásban dolgozók szolgálati nyugdíját érintő törvénytervezet miatt – közölte a legfőbb ügyészség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!