Ötéves türelmi idő után kezdenék el növelni a szolgálati nyugdíjkorhatárt, a bírák folytatják a tiltakozást

Fotó: Képviselőház

Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében a nyugdíjkorhatárt.

Hírösszefoglaló

2023. június 26., 22:162023. június 26., 22:16

2023. június 27., 16:262023. június 27., 16:26

Az Agerpes hírügynökség Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta: a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák. A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem „a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről” rendelkezik, ami 2043-ig valósul majd meg – közölte az MTI.

Mint ismert, a bírák és az ügyészek múlt hét óta a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen.

Arra hivatkoznak, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése „kiürítené” az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket. A nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló jogszabály megszavazását követően a bukaresti legfelsőbb bíróság közleményt bocsátott ki, miszerint az ország bíróságainak vezetői és főügyészei kielemezték a helyzetet, és a múlt héten kirobbantott tiltakozó akciójuk folytatása mellett döntöttek. Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.

A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg. A speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.

A „luxusnyugdíjként” emlegetett, az átlagnyugdíjak többszörösére rúgó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett speciális nyugdíjak eltörlése vagy korlátozása a 2020-as parlamenti választási kampány egyik kiemelt témája volt.

A nyugdíjrendszer reformjára Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.

A speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet egyelőre nem továbbították Klaus Iohannis államfőhöz kihirdetésre, hanem visszaküldték a szenátusba, a képviselőházban ugyanis jelentős mértékben módosult a törvény szövege. A kormánypártok attól tartanak: a kétkamarás parlament elvének sérülése miatt elbukná az alkotmányossági kontrollt, ha a szenátusnak nem lenne alkalma megvitatni a képviselőházban bevezetett lényegi módosításokat.