Fotó: Árvai Károly/MTI
Közép-Kelet-Európa áll a legrosszabbul orvosokkal európai uniós összevetésben: miközben Ausztriában 524 és Németországban 431 orvos jut minden 100 000 lakosra, addig Lengyelországban alig 238, Romániában 304, Magyarországon pedig 338.
2020. október 20., 11:502020. október 20., 11:50
2020. október 20., 11:532020. október 20., 11:53
A koronavírus-világjárvány második hulláma tombol Európa-szerte, és a közép-kelet-európai térség lakosai között egyre többen vannak, akik az alulfinanszírozottság és az elvándorlás miatt kialakult orvoshiány súlyos következményeitől tartanak – irányította rá a figyelmet a helyzetre a Financial Times brit gazdasági és pénzügyi napilap.
A kormánynak szándékában áll minden orvost alkalmazni, akinek sikerül a rezidensvizsgája – jelentette ki vasárnap este Ludovic Orban miniszterelnök a B1 televízió műsorában.
A Zf.ro román gazdasági hírportál által idézett cikk felidézi, hogy Milan Kubek, a csehországi orvoskamara vezetője nemrég azzal a felhívással fordult a külföldön dolgozó cseh orvosokhoz, hogy térjenek haza, és segítsenek olyan körülmények között, hogy gyorsul a koronavírus-járvány terjedése. Ráadásul a kormányzati számítások szerint a jelenlegi tempóban egyetlen hónap alatt a mostani 5500-ról 40 000-re nőhet a megfertőzött egészségügyi alkalmazottak aránya.
Fotó: Komka Péter/MTI
A brit napilap idézi ugyanakkor Zuzana Caputova szlovák elnököt is, aki arról beszélt, hogy országában tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a rendelkezésre álló orvosok közül nagyon sokan ahhoz a korosztályhoz tartoznak, akikre nézve fokozott kockázatot jelent a koronavírus.
Távgyógyászattal is megoldhatják a koronavírus-fertőzöttek felügyeletét a háziorvosok, ezért pedig megfizetik őket – áll egy sürgősségi kormányrendelet tervezetében. Érintettek szerint kompromisszumos megoldás született.
Összehasonlításképpen: Ausztriában 524, Németországban pedig 431 orvos jut minden 100 000 lakosra.
Átszervezéssel próbálják megoldani az egyre súlyosbodó járványhelyzetet Bihar megyében. A több új eset miatt újabb egészségügyi intézmények válnak Covid-kórházzá, de orvosokat is alkalmaznának.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
szóljon hozzá!