Teodor Meleşcanu lett a bukaresti felsőház elnöke
Fotó: Mae.ro
Csupán második nekifutásra sikerült a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, a koalícióból nemrég kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) politizáló Teodor Meleşcanunak elnyernie kedden a szenátus elnöki tisztségét.
2019. szeptember 10., 18:352019. szeptember 10., 18:35
2019. szeptember 10., 20:312019. szeptember 10., 20:31
A felsőházban kedden délután rendezett szavazás során 68 voksra lett volna szüksége a volt külügyminiszternek, hogy első körben megválasszák, ám csupán 67 szavazatot kapott. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt riválisára, Alina Gorghiura 49-en voksoltak, míg az ALDE hivatalos jelöltjére, Ioan Popára 13-an. Emellett öt érvénytelen szavazat is volt.
A szenátus elnöki tisztségéről az általa vezetett ALDE ellenzékbe vonulása után lemondott Călin Popescu-Tăriceanu kedden úgy vélekedett: ellentmond a felsőház szabályzatának a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslata, hogy Teodor Meleşcanut jelölik a posztra. „Nagyon súlyos eljárásbeli problémánk van, mivel a szenátus házszabálya egyértelműen kimondja, hogy az elnök megválasztása a parlamenti csoportok javaslatai alapján történik, és mindegyik csoport egy javaslatot tehet. Szeretném megjegyezni, hogy az ALDE frakció élt a saját jelölt állításának jogával, és Ion Popát javasolta a tisztségre, nem érkezhet két javaslat ugyanannak a csoportnak a részéről. Meleşcanu szenátor lehet az önök jelöltje, azzal a feltétellel, hogy nem tagja az ALDE képviselőcsoportjának, mert egyébként sérül az az előírás, amely szerint az egyes csoportok egyetlen javaslatot tehetnek. Az ALDE részéről egy javaslat terjeszthető elő, nem kettő, kérjük, vegyék ezt figyelembe” – jelentette ki Călin Popescu-Tăriceanu a szenátus plenáris ülésén.
Javaslatát azonban nem vették figyelembe, Teodor Meleşcanu pedig arra emlékeztetett, hogy Călin Popescu-Tăriceanut is a PSD javaslatára választották meg a szenátus elnökévé. Később Tăriceanu bejelentette, hogy pártja megtámadja a választás eredményét az alkotmánybíróságon.
Az RMDSZ szenátorai egyébként a liberális Alina Gorghiu jelöltségét támogatták a felsőház elnöki tisztségére. A szövetség sajtóirodája közölte: az RMDSZ szerint a bizalmatlansági indítványt minél előbb be kell nyújtani, az RMDSZ pedig nem támogatja a Viorica Dăncilă vezette kormányt.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!