A pusztinai csángómagyarok reményei szerint 2025-ben is folytathatják a magyar miséket a Szent István plébániatemplomában
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
A moldvai Pusztinában egy afféle helyi népszavazás is megerősítette, hogy többen vannak, akik igénylik a magyar miséket, mint ahányan ellenzik vagy szükségtelennek tartják azokat. A plébános ez alapján vár püspökségi jóváhagyást ahhoz, hogy 2025-ben is folytathassák a 2024-ben kísérleti jelleggel bevezetett magyar miséket. A püspökség nem kívánta megmagyarázni, miért szabta meg a bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségét. Nyisztor Tinka szerint azért, mert félnek, hogy terjedni fog az igény.
2025. január 20., 13:572025. január 20., 13:57
A pusztinai katolikus felmérésről Anton Diacu plébános számolt be a Krónikának. Elmondta: az év eleji házszentelés során a falu valamennyi olyan portájára bekopogtattak, ahol katolikus hívek laknak, és mindenkit megkérdeztek a magyar misékről. Az 596 megkérdezett felnőtt egyháztag közül mintegy százan nem kívántak véleményt nyilvánítani a kérdésben, a véleménynyilvánítók között pedig mintegy harminccal többen voltak azok, akik igényelték a magyar miséket.
„Olyanok is voltak páran, akik azt hangoztatták: mindig románul voltak a misék, miért kellene most magyarul is misézni. Nem hiszem azonban, hogy annak a két-három ellenzőnek a véleménye kellene, hogy meghatározza a viszonyulásunkat” – nyilatkozta. Kifejtette: a magyar mise szorgalmazói között vannak 18 éves fiatalok, és 90 éves idősek is. Az egyetlen általánosan hangoztatott feltétel az volt, hogy a magyar liturgia ne a román misék valamelyike helyett, hanem azok kiegészítéseként legyen.
Anton Diacu pusztinai plébános szerint a papság többsége nem akarja a magyar miséket, és a hívek közössége is megosztott a kérdésben
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
A plébános lapunknak elmondta: csütörtökön levélben tájékoztatta Iosif Păuleț püspököt a felmérés eredményéről, és pénteken telefonon is beszélt az egyházmegye vezetőjével a magyar misék tapasztalatáról. Megjegyezte: a püspök korábbi jóváhagyása kísérleti jellegű volt, és a 2024-es évre vonatkozott. Most a helyi közvélemény-kutatás eredményei ismeretében a püspök ismét az egyházi tanács elé terjeszti a kérdést, amely után közli a döntését. A plébános reményét fejezte ki, hogy 2025-ben is mehet minden tovább.
Elmondta: nem merült fel, hogy heti rendszerességgel tartsák a magyar miséket. Érzése szerint a közösség nem is bírná meg a heti magyar misét. Megemlítette, hogy két évvel ezelőtt a csíksomlyói búcsúra készülő hívek kérték, hogy tartson számukra a zarándoklat előtt magyar misét. Ő pedig egy hirtelen elhatározással azt mondta nekik, ha ennyire akarják, akkor egy hétig naponta tart magyar misét. Erre rögtön visszakoztak. Azt is megjegyezte, hogy az ő erejét is meghaladná, hogy minden héten misét tartson magyarul. Ennek a személyi feltételei egyelőre nem adottak.
December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani.
A csángóföldi plébános úgy vélte: egy viszonylag szűk csoport harcol Pusztinában a magyar misékért, és a Nyisztor Tinka vezette csoport néha „túlfeszíti a húrt”. Megjegyezte: a házszentelések során is felmerült, hogy a hívek szépen énekelnek a magyar miséken, de nem értik meg maradéktalanul a magyar prédikációt. Az ige magyar nyelvű felolvasásával is gond van – tette hozzá. Pusztinában a többség beszéli a csángó nyelvjárást, de írni-olvasni kevesen tudnak magyarul.
Anton Diacu plébános elmondta: mind a december 29-ei, mind a madéfalvi vérengzés évfordulóján tartott január 7-ei magyar misén jelentős volt a részvétel. Utóbbi alkalommal a 200-at is megközelítette a résztvevők száma. Hozzátette azonban azt is, hogy mindkét alkalomra érkezett erősítés más településekről is. December végén Hargita megyéből jöttek vendég betlehemesek, január elején pedig Bákó megye más településeiről érkezett népes küldöttség. A decemberi és januári pusztinai magyar misékről Vörös T. Balázs készített filmes beszámolót, melyet vasárnap, január 19-én tűzött műsorára a Duna Televízió. A filmes szakember a Facebookon is közölt részleteket a filmezett anyagból, amelyek cikkünkbe beágyazva is megtekinthetők:
Azzal kapcsolatban, hogy miért kell ugyanabban az időpontban tartani a bákói és a pusztinai magyar misét, Anton Diacu lapunkkal azt közölte: ő maga is a püspökségről tudja, hogy a pusztinai küldöttség nyári jászvásári püspöki kihallgatásán arra hivatkozott, hogy az idősek közül sokan nem vállalják az utazást a bákói magyar misékre. Így jutottak arra a következtetésre, hogy számukra a bákóival egy időben kell pusztinai lehetőséget teremteni a misézésre.
Megemlékezés Pusztinában a madéfalvi veszedelemről
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
„Azt hiszem, hálásaknak kell lennünk, hogy a püspökség engedélyezte a pusztinai magyar misét” – jelentette ki. Azt is hozzátette: a magyar miséket kérő közösségnek jó szemmel kell néznie a püspökség nyitását. Ezt azért is fontosnak tartotta, mert – mint megjegyezte – úgy érzékeli, hogy a püspök is nehéz helyzetben van, mert a papság többsége nem akarja a magyar miséket. A hívek közössége is megosztott a kérdésben. „Azok is az egyházközség hívei, akik kérik, és azok is, akik ellenzik” – magyarázta. Fontosnak tartotta azonban, hogy mindenki meglássa: nincsen ebben semmi rossz. A magyar miséken nem kötelező részt venni. Aki nem akar oda menni, otthon maradhat.
Megjegyezte: addig nem is hallotta ezt a szót, így az édesanyjától kellett megkérdeznie az értelmét. Azt is megjegyezte: ő maga nem a magyar misék, hanem az igazság pártján volt ennek a kérdésnek a megvitatásában. Abból fakadóan, hogy tanult is, szolgált is Erdélyben, nagyobb nyitottsággal tud viszonyulni a Moldvában tapasztalt valósághoz.
Anton Diacu plébános kitart amellett, hogy még ha nincs is liturgia, a hívek használják az anyanyelvüket a szent gyónásban, az egymás közötti kommunikációban, őrizzék meg a származásuk által meghatározott hagyományaikat
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
„Amikor találkozóink vannak, a papoknak is elmondom, hogy ez nem kellene, hogy probléma legyen. Minden közösségnek jogában áll a kultúrája, a nyelve megőrzése. Itt Pusztinában mindig kitartottam amellett, hogy még ha nincsen is liturgia, használják az anyanyelvüket a szent gyónásban, az egymás közötti kommunikációban, őrizzék meg a származásuk által meghatározott hagyományaikat. Legutóbb azt mondtam, ha nem tudod, honnan jössz, nem tudod, hová tartasz, elveszett ember vagy a mai világban. Ti tudjátok, hogy honnan jöttetek Moldva eme részébe, akkor hát meg kell tartanotok a nyelveteket, a kultúrátokat, a hagyományaitokat, a népviseleteteket. Ahogy lehet. Sajnos ez a nyitottság nem mindenütt van meg itt Moldvában” – jelentette ki lapunknak Anton Diacu plébános.
A Krónika még karácsonykor kereste meg a pusztinai magyar misékre vonatkozó levélben feltett kérdésekkel a Jászvásári Római Katolikus Püspökséget. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy ha Iosif Păuleț püspök nyáron heti rendszerességű miséket ígért a pusztinai küldöttségnek, és azt is közölte, hogy nem kíván beleszólni a misék időpontjának a kijelölésébe, miért szabta meg mégis, hogy havi egy misét lehet tartani magyarul Pusztinában, és az is a bákói magyar misével egy időben. Arra is rákérdeztünk, hogy milyen módon szolgálja a híveket az, hogy a két moldvai magyar misét egy időben kell tartani, valamint kíváncsiak voltunk, nyitott-e a püspökség arra, hogy más falvakban is engedélyezze a magyar misét, ha ott is igény mutatkozik erre a hívek részéről.
„De mert nincs egyetértés helyi szinten, sőt, feszültség mutatkozott ebben a kérdésben, az a döntés született, melyet a püspökségről a közösségbe érkezett dokumentum is megerősít, hogy »ad experimentum» havi egy alkalommal tartsanak magyar misét, és miután befejeződik ez a kísérleti időszak, kielemzik a részvételt, a hívek kitartó vágyát és aktív részvételét a miséken, valamint az egyházközségen belüli valós közösség biztosítását, és természetesen, ha időszerű, e szertartások bevezetését a közösség liturgiáinak a megszokott programjába, hiszen a Szent Liturgia az a szentség, amelynek egyesítenie kell a közösségeket, és ezek tagjait” – fogalmazott levelében a szóvivő. A választ nem sikerült maradéktalanul megértenünk, ezért szó szerint idéztük abban a reményben, hogy talán az olvasó megérti.
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: örül annak, hogy a három évtizedes harca végre részleges eredményre vezetett, de ugyanakkor aggodalmat is érez amiatt, hogy a püspökség megszabta: egy időben kell tartani a bákói és a pusztinai magyar misét. Ezt azért tartotta rossznak, mert a bákói magyar liturgiában is az általa vezetett pusztinai csoport volt a hangadó.
Szerinte az egyidejűség megkövetelésének a hátterében az áll, hogy a püspökség és a papok attól félnek: ragadós lesz a pusztinai példa, és más falvakban is megfogalmazzák az igényt. Ennek alátámasztására azt a személyes élményét említette, hogy amikor 2004-ben Petru Gherghel korábbi püspöknél járt kihallgatáson a magyar misék ügyében, a püspök az irodában rendkívül merev és elutasító volt, amikor azonban kikísérte, a folyosón emberibb hangon mondta el: „asszonyom, én megengedném Pusztinában, de attól félek, hogy terjedni fog, mint a tűz”.
Nyisztor Tinka néprajzkutatónak, a pusztinai Szent István Egyesület elnökének részleges eredményre vezetett a magyar misékért folytatott három évtizedes harca
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
„Most is azt szeretnék biztosítani, hogy ne sokasodjanak a magyar misék” – értelmezte a helyzetet Nyisztor Tinka. Megjegyezte: soha olyan jó papja nem volt Pusztinának, mint a mostani, de ő is fél a püspökségtől és a paptársaitól. Hozzátette: mindent a helyi feszültségre próbálnak hárítani, véleménye szerint hamisan. Megjegyezte: harminc éve küldözgeti rendszeresen a beadványait Jászvásárba, Bukarestbe és Rómába. Nem tud róla, hogy egyetlen beadvány ment volna bárhová is a magyar misék ellenzői részéről.
A közösségi vezető határozottan cáfolta, hogy arra hivatkozva kérték volna a pusztinai magyar miséket, hogy a helybéli öregek nem tudnak eljutni a bákói magyar misére. „Öt éve van havi egy magyar mise Bákóban, mi harminc éve folyamatosan kérjük a pusztinaiakat” – jelentette ki lapunknak Nyisztor Tinka. A római katolikus egyház moldvai vezetői évtizedeken át mereven elzárkóztak a magyar misék bevezetésétől. Ez idő alatt kihalt az a generáció Moldvában, amelyik nem beszélt románul.
A pusztinai Szent István plébániatemplom
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. A legtöbb ilyen misének éppen a Nyisztor Tinkáék udvara volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be a Szent István királynak felszentelt egyetlen moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek lett a következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.
2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Ahhoz, hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző csángó hívekhez, Ferenc pápa romániai látogatása, és a jászvásári egyházmegye élén, és a pusztinai plébánián történt személyi változás is kellett. Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt. Petru Gherghel korábbi püspök – aki 1978 óta vezette az egyházmegyét – azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
A jászvásári püspök nem sokkal az előtt ígérte meg a pusztinaiaknak a rendszeres magyar misézést, hogy a kacsikai búcsúra Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, a budapesti Szent István-napi ünnepi misére pedig Aurel Perca bukaresti érseket hívták szónoknak.
Jóváhagyta Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök, hogy heti rendszerességgel magyar misét tartsanak a Bákó megyei Pusztina római katolikus templomában – közölte a Krónikával Nyisztor Tinka néprajzkutató.
Előzetes letartóztatásba került az az aradi férfi, aki ittasan ült a gépkocsija volánjához, a rendőri ellenőrzés alól pedig megpróbálta kivonni magát, így autós üldözés után tudták csak elfogni.
Teljesen új terekben végezhetik tanulmányaikat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatói, miután az egyetem hétfőn felavatta a kar új székhelyét Kolozsváron, a Zápolya/Traian Moșoiu utcában.
Változékony időre lehet számítani a következő két hétben a régiók többségében, csapadék főként április 15–16-án, 18–20-án és 24-e után várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 14–27. közötti időszakra szóló előrejelzéséből.
Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.
A tűzoltók vasárnap délután kimenekítettek két felnőttet és egy gyereket egy maroshévízi tömbházból, amelynek kigyulladt a tetőzete – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Lehet-e gyógyítani gázokkal? És lehet-e vonzó turisztikai célpont egy bugyborékoló, kénszagú lápvidék?
Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
Bogdan Timar, a Temes Megyei Orvosi Kamara alelnöke azt nyilatkozta, hogy a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés az állami rendszerben nem függhet a beteg anyagi helyzetétől.
Egy ötéves kislányt kellett megoperálni az aradi kórházban péntekről szombatra virradóra, miután a gyanú szerint egy 54 éves férfi megerőszakolta őt az utcán, egy garázssor közelében. A feltételezett elkövetőt a rendőrség elfogta és őrizetbe vette.
Őrizetbe vettek péntek reggel egy 45 éves férfit az aradi rendőrök, mert az éjszaka két ízben is ittas vezetésen érték tetten.
szóljon hozzá!