Fotó: Pixabay.com
Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.
2025. április 15., 18:382025. április 15., 18:38
2025. április 15., 18:412025. április 15., 18:41
A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe. A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt pénteken Marcel Ciolacu kormányfővel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke.
A CSM keddi közleményében megindokolta a tervezet negatív véleményezését. A testület szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére – írja az Agerpres.
Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba „a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt” – érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen fogják elhagyni a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.
A törvényszéki bíráknál 11,61 százalékos, a bíróságokon 3,3 százalékos ez az arány. Ugyanakkor a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT ügyészeinek 17,26 százaléka, az ítélőtáblai ügyészségek ügyészeinek 19,81 százaléka, a törvényszéki ügyészségek ügyészeinek 11,27 százaléka és a bírósági ügyészségek ügyészeinek 3,71 százaléka teljesítette a nyugdíjazás feltételeit. Ezek az arányok az új törvény tervezett életbe léptetéséig tovább nőnek – figyelmeztettek.
A CSM azt is felrótta, hogy a törvénytervezet sérti a jogbiztonság és a jogos elvárások elvét, és hátrányos megkülönböztetést teremt az eltérő bírói generációk között.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.
Az év első három hónapjában lefolytatott több mint 400 akció nyomán összesen 173 személyből álló 23 bűnszervezetet számolt fel a rendőrség.
Szombaton kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az időközi helyhatósági választások kampánya.
Megbánta Crin Antonescu, hogy azt mondta: a kínai gyakorlatot alkalmazva stadionokban lövetné főbe a drogdílereket.
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Bár nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, a drogdílereket stadionban lövetné agyon, ha ez lehetséges volna – jelentette ki Crin Antonescu.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Cáfolja az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) Victor Ponta független álalmfőjelölt állítását, hogy a 2014-es árvíz idején az ő utasítására nyitották meg a Vaskapu erőmű gátját, hogy a Duna vize Belgrád helyett romániai területeket árasszon el.
szóljon hozzá!