Fotó: Codra Botond
A romániai élelmiszeripar legfontosabb terméke a kolbász (és a szalámi), ami többnyire importból származó húsból készül. A hazai éves termelés közelít az egymilliárd euróhoz, de uniós szinten ez csak a középmezőnyre elég, hiszen például a „kolbászkirálynak” számító németek az előállítás és a fogyasztás terén egyaránt éllovasok, ami nem véletlen, hiszen legismertebb autógyártójuk is több hústerméket készít, mint gépkocsit.
2024. február 12., 14:042024. február 12., 14:04
Miközben az európai uniós kolbász- és szalámigyártásra vonatkozóan nem érhetők el friss statisztikák, a 2015-ös adatok is meglehetősen sokatmondóak. Ezek szerint az EU-n belül Németország volt a vezető kolbászgyártó évi 1,5 millió tonnával, amit Franciaország (816 ezer tonna) és Olaszország (645 ezer tonna) követett. A három dobogós ország az uniós kolbászgyártás felét adta. A rangsorban Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Románia, Hollandia, Ausztria és Magyarország következett.
A Global Trade 2020-ban napvilágot látott cikke szerint ezek az adatok némileg változtak 2014 és 2019 között. Bár Németország kitartóan az első helyen maradt, a második helyre Lengyelország jött fel, és így Franciaországnak csak a harmadik hely jutott – ha az elfogyasztott összmennyiséget vizsgáljuk, tonnában számolva. Az értékesítés tekintetében az adott időszakban Németország uralta a piacot, 7,6 milliárd dollár értékben forgalmazva húsipari termékeket, a második Franciaország (2,6 milliárd dollár) és a harmadik Spanyolország csak jelentős lemaradással követte a „kolbászkirály” németeket.
Az egy főre jutó kolbászfogyasztás 2019-ben Csehországban volt a legmagasabb, ahol 19 kilogramm jutott egy főre, majd Németország (18 kg/fő) és Ausztria (16 kg/fő) következett; 2015-ben a második helyen még Belgium volt).
Egyébként nem véletlen Németország piacvezető pozíciója, hiszen a nyugat-európai országban az általános vélekedés szerint több mint 1200 fajta kolbász létezik (bár tény, hogy ők a különböző hurkákat is ideszámolják), melyek közül a már említett currywurst és a bratwurst nagyon népszerű utcai gyorsétel (is). Nem lehet elmenni ugyanakkor amellett az egyáltalán nem közismert adat mellett sem, miszerint
amit 1973 óta gyártanak a cég wolfburgi üzemében. Eredetileg a gyár dolgozóinak étkeztetését igyekeztek ily módon megoldani, de ma már üzletekben is elérhető az „eredeti Volkswagen-alkatrészként” forgalmazott termék (a kolbász a 199 398 500 A számú alkatrész).
A szintén éllovas Franciaországban a kolbászok között találunk a hurkára (véresre, májasra) egyaránt emlékeztető változatokat, illetve egy igazi különlegességet is, a pacal-kolbászt. A Le Monde által idézett 2023-as statisztika szerint a franciák nagy húsrajongók, fejenként 85 kilogrammot fogyasztanak évente (ez körülbelül 20 kilogrammal meghaladja a romániai átlagot, illetve duplája a világszinten kiszámolt átlagnak). Ilyen téren egyébként Spanyolország és Portugália megelőzi a franciákat.
A tíz éve még dobogós Olaszországban nagyon változatosak a kolbászok, az egyik hagyományos fajta például ánizst és édesköményt tartalmaz. Az egyébként nem derül ki a statisztikákból, hogy Románia esetében például a miccset (mititei) kolbászszerű termékként számon tartva beveszik-e a számításokba.
A legfrissebb adatok alapján az EU legnagyobb kolbászgyártójának az értékesített tétel tekintetében Lengyelország számít, ahol évi 2,2 milliárd euró értékben állítottak elő kolbászt, majd Ausztria következik 1,1 milliárd euró értékben elkészített termékkel.
A Ziarul Financiar bukaresti gazdasági-pénzügyi szaklapnak Radu Timiș, az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalat, a CrisTim vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy
A cikk szerint Románia a kolbászgyártás terén erősen ki van szolgáltatva a külföldi piacoknak. „Amint azt tudjuk, a nagy gyártók Németországból, Spanyolországból, Dániából és Lengyelországból szerzik be az alapanyagot a kolbász és a felvágottak számára. Romániában nincs elég disznóhús, ezért függünk az importtól” – ismertette Dragoș Frumosu, a romániai Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
1 hozzászólás