Fotó: Codra Botond
A romániai élelmiszeripar legfontosabb terméke a kolbász (és a szalámi), ami többnyire importból származó húsból készül. A hazai éves termelés közelít az egymilliárd euróhoz, de uniós szinten ez csak a középmezőnyre elég, hiszen például a „kolbászkirálynak” számító németek az előállítás és a fogyasztás terén egyaránt éllovasok, ami nem véletlen, hiszen legismertebb autógyártójuk is több hústerméket készít, mint gépkocsit.
2024. február 12., 14:042024. február 12., 14:04
Miközben az európai uniós kolbász- és szalámigyártásra vonatkozóan nem érhetők el friss statisztikák, a 2015-ös adatok is meglehetősen sokatmondóak. Ezek szerint az EU-n belül Németország volt a vezető kolbászgyártó évi 1,5 millió tonnával, amit Franciaország (816 ezer tonna) és Olaszország (645 ezer tonna) követett. A három dobogós ország az uniós kolbászgyártás felét adta. A rangsorban Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Románia, Hollandia, Ausztria és Magyarország következett.
A Global Trade 2020-ban napvilágot látott cikke szerint ezek az adatok némileg változtak 2014 és 2019 között. Bár Németország kitartóan az első helyen maradt, a második helyre Lengyelország jött fel, és így Franciaországnak csak a harmadik hely jutott – ha az elfogyasztott összmennyiséget vizsgáljuk, tonnában számolva. Az értékesítés tekintetében az adott időszakban Németország uralta a piacot, 7,6 milliárd dollár értékben forgalmazva húsipari termékeket, a második Franciaország (2,6 milliárd dollár) és a harmadik Spanyolország csak jelentős lemaradással követte a „kolbászkirály” németeket.
Az egy főre jutó kolbászfogyasztás 2019-ben Csehországban volt a legmagasabb, ahol 19 kilogramm jutott egy főre, majd Németország (18 kg/fő) és Ausztria (16 kg/fő) következett; 2015-ben a második helyen még Belgium volt).
Egyébként nem véletlen Németország piacvezető pozíciója, hiszen a nyugat-európai országban az általános vélekedés szerint több mint 1200 fajta kolbász létezik (bár tény, hogy ők a különböző hurkákat is ideszámolják), melyek közül a már említett currywurst és a bratwurst nagyon népszerű utcai gyorsétel (is). Nem lehet elmenni ugyanakkor amellett az egyáltalán nem közismert adat mellett sem, miszerint
amit 1973 óta gyártanak a cég wolfburgi üzemében. Eredetileg a gyár dolgozóinak étkeztetését igyekeztek ily módon megoldani, de ma már üzletekben is elérhető az „eredeti Volkswagen-alkatrészként” forgalmazott termék (a kolbász a 199 398 500 A számú alkatrész).
A szintén éllovas Franciaországban a kolbászok között találunk a hurkára (véresre, májasra) egyaránt emlékeztető változatokat, illetve egy igazi különlegességet is, a pacal-kolbászt. A Le Monde által idézett 2023-as statisztika szerint a franciák nagy húsrajongók, fejenként 85 kilogrammot fogyasztanak évente (ez körülbelül 20 kilogrammal meghaladja a romániai átlagot, illetve duplája a világszinten kiszámolt átlagnak). Ilyen téren egyébként Spanyolország és Portugália megelőzi a franciákat.
A tíz éve még dobogós Olaszországban nagyon változatosak a kolbászok, az egyik hagyományos fajta például ánizst és édesköményt tartalmaz. Az egyébként nem derül ki a statisztikákból, hogy Románia esetében például a miccset (mititei) kolbászszerű termékként számon tartva beveszik-e a számításokba.
A legfrissebb adatok alapján az EU legnagyobb kolbászgyártójának az értékesített tétel tekintetében Lengyelország számít, ahol évi 2,2 milliárd euró értékben állítottak elő kolbászt, majd Ausztria következik 1,1 milliárd euró értékben elkészített termékkel.
A Ziarul Financiar bukaresti gazdasági-pénzügyi szaklapnak Radu Timiș, az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalat, a CrisTim vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy
A cikk szerint Románia a kolbászgyártás terén erősen ki van szolgáltatva a külföldi piacoknak. „Amint azt tudjuk, a nagy gyártók Németországból, Spanyolországból, Dániából és Lengyelországból szerzik be az alapanyagot a kolbász és a felvágottak számára. Romániában nincs elég disznóhús, ezért függünk az importtól” – ismertette Dragoș Frumosu, a romániai Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
1 hozzászólás