Fotó: Codra Botond
A romániai élelmiszeripar legfontosabb terméke a kolbász (és a szalámi), ami többnyire importból származó húsból készül. A hazai éves termelés közelít az egymilliárd euróhoz, de uniós szinten ez csak a középmezőnyre elég, hiszen például a „kolbászkirálynak” számító németek az előállítás és a fogyasztás terén egyaránt éllovasok, ami nem véletlen, hiszen legismertebb autógyártójuk is több hústerméket készít, mint gépkocsit.
2024. február 12., 14:042024. február 12., 14:04
Miközben az európai uniós kolbász- és szalámigyártásra vonatkozóan nem érhetők el friss statisztikák, a 2015-ös adatok is meglehetősen sokatmondóak. Ezek szerint az EU-n belül Németország volt a vezető kolbászgyártó évi 1,5 millió tonnával, amit Franciaország (816 ezer tonna) és Olaszország (645 ezer tonna) követett. A három dobogós ország az uniós kolbászgyártás felét adta. A rangsorban Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Románia, Hollandia, Ausztria és Magyarország következett.
A Global Trade 2020-ban napvilágot látott cikke szerint ezek az adatok némileg változtak 2014 és 2019 között. Bár Németország kitartóan az első helyen maradt, a második helyre Lengyelország jött fel, és így Franciaországnak csak a harmadik hely jutott – ha az elfogyasztott összmennyiséget vizsgáljuk, tonnában számolva. Az értékesítés tekintetében az adott időszakban Németország uralta a piacot, 7,6 milliárd dollár értékben forgalmazva húsipari termékeket, a második Franciaország (2,6 milliárd dollár) és a harmadik Spanyolország csak jelentős lemaradással követte a „kolbászkirály” németeket.
Az egy főre jutó kolbászfogyasztás 2019-ben Csehországban volt a legmagasabb, ahol 19 kilogramm jutott egy főre, majd Németország (18 kg/fő) és Ausztria (16 kg/fő) következett; 2015-ben a második helyen még Belgium volt).
Egyébként nem véletlen Németország piacvezető pozíciója, hiszen a nyugat-európai országban az általános vélekedés szerint több mint 1200 fajta kolbász létezik (bár tény, hogy ők a különböző hurkákat is ideszámolják), melyek közül a már említett currywurst és a bratwurst nagyon népszerű utcai gyorsétel (is). Nem lehet elmenni ugyanakkor amellett az egyáltalán nem közismert adat mellett sem, miszerint
amit 1973 óta gyártanak a cég wolfburgi üzemében. Eredetileg a gyár dolgozóinak étkeztetését igyekeztek ily módon megoldani, de ma már üzletekben is elérhető az „eredeti Volkswagen-alkatrészként” forgalmazott termék (a kolbász a 199 398 500 A számú alkatrész).
A szintén éllovas Franciaországban a kolbászok között találunk a hurkára (véresre, májasra) egyaránt emlékeztető változatokat, illetve egy igazi különlegességet is, a pacal-kolbászt. A Le Monde által idézett 2023-as statisztika szerint a franciák nagy húsrajongók, fejenként 85 kilogrammot fogyasztanak évente (ez körülbelül 20 kilogrammal meghaladja a romániai átlagot, illetve duplája a világszinten kiszámolt átlagnak). Ilyen téren egyébként Spanyolország és Portugália megelőzi a franciákat.
A tíz éve még dobogós Olaszországban nagyon változatosak a kolbászok, az egyik hagyományos fajta például ánizst és édesköményt tartalmaz. Az egyébként nem derül ki a statisztikákból, hogy Románia esetében például a miccset (mititei) kolbászszerű termékként számon tartva beveszik-e a számításokba.
A legfrissebb adatok alapján az EU legnagyobb kolbászgyártójának az értékesített tétel tekintetében Lengyelország számít, ahol évi 2,2 milliárd euró értékben állítottak elő kolbászt, majd Ausztria következik 1,1 milliárd euró értékben elkészített termékkel.
A Ziarul Financiar bukaresti gazdasági-pénzügyi szaklapnak Radu Timiș, az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalat, a CrisTim vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy
A cikk szerint Románia a kolbászgyártás terén erősen ki van szolgáltatva a külföldi piacoknak. „Amint azt tudjuk, a nagy gyártók Németországból, Spanyolországból, Dániából és Lengyelországból szerzik be az alapanyagot a kolbász és a felvágottak számára. Romániában nincs elég disznóhús, ezért függünk az importtól” – ismertette Dragoș Frumosu, a romániai Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
1 hozzászólás