Megvan a technológia arra, hogy hasonló terepen miként építenek autópályát, Horvátországban, Olaszországban sziklába is vájtak alagutakat.
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a finanszírozási szerződést tavaly aláírták, hatalmas késésben van a Brassót Ploiești-tel összekötő sztrádaszakasz ütemterve, még a nyomvonalat sem sikerült véglegesíteni. A Krónikának nyilatkozó parlamenti képviselő szerint évtizedek óta húzódik a fontos turisztikai célpontot kiszolgáló, az ország történelmi régióit összekötő autópálya megépítése, mert mindig kiderül, hogy „valamiért” nem lehet kivitelezni.
2022. augusztus 31., 08:192022. augusztus 31., 08:19
Drágállja, éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a Brassó–Ploiești közötti autópálya-szakasznak a konzultáns cég által kiválasztott tervváltozatát Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A projekt emiatt késik, holott a finanszírozási szerződés értemében 2023 szeptemberéig el kellene készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, ám a folyamat első szakaszán, a nyomvonal rögzítésén sem sikerült túllépni.
Grindeanu úgy nyilatkozott, sokallja az összeget, nem fogadja el ezt a megoldást, és azt javasolta a megrendelőnek, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságnak (CNAIR), hogy keressen olcsóbb variánst. Közben a Hotnews hírportál által megszólaltatott politikusok is aberrációnak nevezik a javasolt változatot, amelyről Cătălin Drulă volt szállítási miniszter úgy fogalmazott: „fantazmagória”.
Elsősorban az a kifogás, hogy túl sok alagút szerepel a jelenlegi változatban, ezért el is nevezték „metró-autópályának”, ugyanis a 105 kilométeres szakaszon 50 kilométernyi alagutat építenének, ezenkívül pedig még több mint 20 kilométert kitevő hidat. A javaslat bírálói arra hivatkoznak, hogy felesleges alagutak is szerepelnek a javaslatban, rögtön Ploiești után például egy 2,7 kilométeres, holott ott még alföldön haladna az autópálya.
A Pro Infrastruktúra Egyesület elfogadhatatlannak nevezte a késlekedést, hiszen a munka neheze még ezután következik, a tervezett nyomvonalon el kell végezni a geotechnikai terepi vizsgálatokat. Közben a megrendelő állami társaság képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy még semmi sincs kőbe vésve, ugyanakkor a Prahova völgyén áthaladó 60 kilométeres szakasz megépítése technikailag az egyik legnehezebb projekt országos szinten, elsősorban azért, mert az autópályának a tranzit- és a turisztikai forgalmat is kezelnie kell. Abban bíznak, hogy az év végéig legalább a nyomvonalat sikerül véglegesíteni.
„Kevés pénzből nem lehet nagy dolgokat megvalósítani, olcsó húsnak általában híg a leve” – szögezte le megkeresésünkre Benedek Zakariás, a képviselőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus tarthatatlannak nevezte, ami a Prahova völgyében zajlik, mivel a Brassó és Bukarest közötti 160 kilométert négy óra alatt lehet megtenni gépkocsival. Éppen ezért ezen a szakaszon rengeteg a közlekedési baleset, a gépkocsivezetők elfáradnak, megunják, hogy araszolni kénytelenek, felelőtlen előzésekbe bocsátkoznak. A civilben építész, korábban útépítésre szakosodott szebeni vállalatnál tevékenykedő képviselő megszámolta: a Prahova-völgyi településeken 39 gyalogátjáró lassítja a forgalmat.
– állapította meg lapunknak Benedek Zakariás. Kifejtette, a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó rendeli meg, több változatot javasolnak a nyomvonalra, ebből a konzultáns cég választ, végül a megrendelő eldönti, melyiket választja és tervezteti meg.
„Miért gond, ha alagutakat terveznek? Ha nem alagutat építenek, akkor a hegyoldalba vagy viadukton kell vinni a sztrádát, ennek a kivitelezése nem könnyebb, csak lehet, hogy 10–15 százalékkal olcsóbb” – fejtette ki a szakpolitikus.
„Nem mondhatjuk mindig azt, hogy nem lehet. Megoldásokat kell találni, és ha drága a kivitelezés, akkor különdíjat kell majd kiróni a sztrádára, erre is van példa” – húzta alá a parlamenti képviselő.
Úgy véli, amíg az autópálya megépül, megoldásokat kell találni arra, hogy gyorsítsák a közlekedést a Prahova völgyében. Bușteni városában nem csak hétvégén, hanem hétköznapokon is csak araszol a forgalom, a településeken a gyalogosok számára felüljárókat kellene építeni, ezzel számukra is garantálnák a biztonságos átkelést. Másrészt Benedek Zakariás szerint a turisztikai idényben óránként lehetne vonatokat indítani Bukarestből, a szállásadók pedig megoldanák a vasútállomásról a transzfert, és ez is enyhítené a nyomást a rendkívül forgalmas szakaszon.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
szóljon hozzá!