Grindeanu úgy nyilatkozott, sokallja az összeget, nem fogadja el ezt a megoldást, és azt javasolta a megrendelőnek, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságnak (CNAIR), hogy keressen olcsóbb variánst. Közben a Hotnews hírportál által megszólaltatott politikusok is aberrációnak nevezik a javasolt változatot, amelyről Cătălin Drulă volt szállítási miniszter úgy fogalmazott: „fantazmagória”.

Kezelni kell a tranzit- és a turisztikai forgalmat egyaránt

Elsősorban az a kifogás, hogy túl sok alagút szerepel a jelenlegi változatban, ezért el is nevezték „metró-autópályának”, ugyanis a 105 kilométeres szakaszon 50 kilométernyi alagutat építenének, ezenkívül pedig még több mint 20 kilométert kitevő hidat. A javaslat bírálói arra hivatkoznak, hogy felesleges alagutak is szerepelnek a javaslatban, rögtön Ploiești után például egy 2,7 kilométeres, holott ott még alföldön haladna az autópálya.

A Pro Infrastruktúra Egyesület elfogadhatatlannak nevezte a késlekedést, hiszen a munka neheze még ezután következik, a tervezett nyomvonalon el kell végezni a geotechnikai terepi vizsgálatokat. Közben a megrendelő állami társaság képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy még semmi sincs kőbe vésve, ugyanakkor a Prahova völgyén áthaladó 60 kilométeres szakasz megépítése technikailag az egyik legnehezebb projekt országos szinten, elsősorban azért, mert az autópályának a tranzit- és a turisztikai forgalmat is kezelnie kell. Abban bíznak, hogy az év végéig legalább a nyomvonalat sikerül véglegesíteni.

„Kifogásokból nem épül autópálya”

„Kevés pénzből nem lehet nagy dolgokat megvalósítani, olcsó húsnak általában híg a leve” – szögezte le megkeresésünkre Benedek Zakariás, a képviselőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus tarthatatlannak nevezte, ami a Prahova völgyében zajlik, mivel a Brassó és Bukarest közötti 160 kilométert négy óra alatt lehet megtenni gépkocsival. Éppen ezért ezen a szakaszon rengeteg a közlekedési baleset, a gépkocsivezetők elfáradnak, megunják, hogy araszolni kénytelenek, felelőtlen előzésekbe bocsátkoznak. A civilben építész, korábban útépítésre szakosodott szebeni vállalatnál tevékenykedő képviselő megszámolta: a Prahova-völgyi településeken 39 gyalogátjáró lassítja a forgalmat.

– állapította meg lapunknak Benedek Zakariás. Kifejtette, a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó rendeli meg, több változatot javasolnak a nyomvonalra, ebből a konzultáns cég választ, végül a megrendelő eldönti, melyiket választja és tervezteti meg.

„Miért gond, ha alagutakat terveznek? Ha nem alagutat építenek, akkor a hegyoldalba vagy viadukton kell vinni a sztrádát, ennek a kivitelezése nem könnyebb, csak lehet, hogy 10–15 százalékkal olcsóbb” – fejtette ki a szakpolitikus.

„Nem mondhatjuk mindig azt, hogy nem lehet. Megoldásokat kell találni, és ha drága a kivitelezés, akkor különdíjat kell majd kiróni a sztrádára, erre is van példa” – húzta alá a parlamenti képviselő.

Úgy véli, amíg az autópálya megépül, megoldásokat kell találni arra, hogy gyorsítsák a közlekedést a Prahova völgyében. Bușteni városában nem csak hétvégén, hanem hétköznapokon is csak araszol a forgalom, a településeken a gyalogosok számára felüljárókat kellene építeni, ezzel számukra is garantálnák a biztonságos átkelést. Másrészt Benedek Zakariás szerint a turisztikai idényben óránként lehetne vonatokat indítani Bukarestből, a szállásadók pedig megoldanák a vasútállomásról a transzfert, és ez is enyhítené a nyomást a rendkívül forgalmas szakaszon.