Ezt a jó magaviseletű, bűnbánatot tanúsító elítéltek elvileg büntetésük kétharmadának letöltése után kérhetik, a letöltött időből pedig levonhatók azok a napok, amelyeket munkavégzéssel érdemelt ki. Dragnea korábban külön jogvitába is keveredett a rahovai börtönnel amiatt, hogy tavaly júliustól eltiltották a munkától, amiért egy – egyébként engedélyezett – Skype-beszélgetést arra használt, hogy televíziós interjút adjon egy volt munkatársának.

A bíróság ebben igazat adott neki, és jogerősen elrendelte, hogy a börtön ismerje el azokat a napokat, amelyeket a tavalyi év második felében kaphatott volna, ha nem tiltják el a munkától. Azt viszont nem érte el, hogy „munkaidőnek” ismerjék el azt a hónapot is, amikor koronavírus-fertőzéssel kezelték a börtönkórházban. Bár a PSD egykori elnöke a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit teljesítette, az őt rács mögé küldő Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) képviselője a keddi tárgyaláson rámutatott: Dragnea – miként az tavalyi interjúja is igazolja – nem bánta meg tettét, továbbra is egy igazságtalan, politikai ítélet áldozatának tartja magát.

A végzés ellen 48 órán belül lehet fellebbezni. A PSD egyébként most már igyekszik elhatárolódni Dragneától és a nevével fémjelzett korszaktól: volt bizalmasait vakvágányra tolták, legtöbbjüknek – köztük Viorica Dăncilă volt miniszterelnöknek – már nem jutott befutó hely a parlamenti választásokon, és Dragnea pártba történő visszatérésének ötletéért sem rajonganak a mostani vezetők.

Dragnea végül is egy – politikai hatalmához képest – jelentéktelen ügybe bukott bele: második korrupciós perében azt bizonyították rá, hogy 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.