Fotó: Rompres
Mi vezetett a belpolitikai válsághoz, amely az államfő – Románia történetében precedensnek számító – felfüggesztésében csúcsosodott ki?
Ismereteim szerint a nyugat-európai konszolidált demokratikus államok történetében sem létezett precedens egy államfő felfüggesztésére. A parlament döntését kirakatindokok vezérelték, Traian Bãsescut egyetlen bűne, szókimondása miatt menesztették. Nyíltan beszélt arról, amit valamennyi polgár tud, vagyis hogy az országot egy korrupt oligarchia, a pártelnökök klikkje és az ipari és sajtómágnások alkotta szövetség irányítja. Ugyanakkor a hazai politikai osztály nem annyira Bãsescu kritikáitól fél, mint inkább az elnök nevéhez fűződő, a pártok illusztris tagjait célzó korrupcióellenes hadjárattól.
Az államfőellenes koalíció ellenben szükségszerűnek és demokratikus eljárásnak tartja a felfüggesztést.
Szó sincs róla, szabályszerű puccs történt. A parlament annak ellenére menesztette az elnököt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: nem létezik komoly indok, amely alátámasztaná az államfő felfüggesztését. Figyeljük meg, hogy eközben Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő, rátelepedve az alkotmányra, egy éve gyakorlatilag átvette az államhatalmat, ezzel párhuzamosan pedig megkérdőjelezi az államfő törvény adta hatásköreit. A miniszterelnöki hivatalon belül több mint tíz, a pénzügyi és belpolitikában kulcsfontosságúnak számító igazgatóságot hozott létre, és ahelyett, hogy ezek a szakterületek a minisztériumokon belül, parlamenti ellenőrzés alatt működnének, valamennyi a kormányfő személyes irányítása alá tartozik.
Meddig nyúlnak vissza az államfő, illetve a kormány és a parlamenti pártok többsége közötti konfliktus gyökerei? Hozhat-e megoldást erre az ellentétre a május 19-i referendum?
A jelenlegi konfliktus eredője 2005-re vezethető vissza, amikor nézeteltérés alakult ki a Nemzeti Liberális Párt fő támogatója, Dinu Patriciu olajmágnás vezette kamarilla és Bãsescu között az előrehozott választások és a korrupcióellenes harc témakörében. Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje nem Bãsescuról és az államelnöki hivatal jövőjéről szól, hanem arról, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában. Az államfővel ellentétben ugyanis a parlament latin-amerikai típusú köztársaságot akar, ahol négy-öt évente, listás szavazás alapján rendeznek választásokat, és a honatyákat mindenfajta felelősség, cselekedet terhe alól mentelmi jog védi. A választottak olyan rezsim mögé bújnának, amelyben hihetetlen médiakoncentráció összpontosul néhány dúsgazdag kezében. A jelentősebb országos televíziós csatornák és napilapok többsége három személy tulajdonában van, akik közül egy esetében a bíróság kimondta, hogy bűnöző, kettő ellen pedig bűnvádi eljárás folyik.
Tehát a referendum után sem leszünk okosabbak? Pedig a belpolitikai válság máris szakadást okozott a társadalomban.
A referendum után jelképes értelemben megizmosodik az államelnök hatalma, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei is azt igazolják, hogy Bãsescu visszatér az államelnöki székbe. Viszont nem az a legfontosabb, hogy mi történik a népszavazáson, hanem hogy miként befolyásolja az őszi európai parlamenti, majd a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokat. Lényeges kérdés még, hogy mikor lát neki a munkának a több mint egy hónapja beiktatott új kormány, amelyről nem úgy tűnik, mintha dolgozna, az országot inkább a tehetetlenségi erő hajtja. Rövid távon tehát az államfő, hosszú távon viszont Tãriceanu kormánya számára ketyeg az óra. Az ön által említett szakadáshoz hozzátartozik, hogy a romániai társadalomban, a politikai osztályon belül rettenetes zavar uralkodik a politikai értékek terén, jóformán egyetlen pártnak sincs köze az általa hirdetett ideológiához. Emiatt az értelmiségnek roppant nehéz a politikusok feje fölött hozzájárulnia a politikai értékek tisztázásához, még akkor is, ha a jelenlegi politikai gárdának lejárt a szavatossága.
Mivel magyarázza, hogy az államfő menesztésének ügyében korábban óvatos RMDSZ immár nyíltan arra buzdítja híveit, hogy szavazzanak Bãsescu leváltására?
Úgy látom, az RMDSZ vezetőinek álláspontját az alakulat tagjainak és szimpatizánsainak többsége nem osztja. Erre az a magyarázat, hogy a többi romániai pártokhoz hasonlóan az RMDSZ-t is egy oligarchia irányítja, amelynek meggyűlt a baja a törvénnyel. Ne feledjük, hogy Markó Béla gyanús verseskötete, Nagy Zsoltnak a kémbotrányban való érintettsége ügyében nyomoz a korrupcióellenes ügyészség, és még folytathatnám. A többi párt vezetőihez hasonlóan ezért félnek az RMDSZ politikusai is Bãsescu korrupcióellenes offenzívájától. Reakciójukat kiválóan illusztrálja egy szociáldemokrata szenátor infantilis válasza, aki a felfüggesztés tényleges okait firtató kérdésemre nemrég azt felelte: Bãsescu nem hagyott bennünket dolgozni. Azóta is gondolkodom, vajon az államfő leláncolta a honatyákat a parlamentben, megakadályozva, hogy törvényeket alkossanak?
Felfüggesztették tanári állásából szerdán azt a két idegsebészt, akit a korrupcióellenes ügyészek vesztegetéssel, illetve vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak – közölte a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kelemen Hunor kijelentette szerdán Borszéken, nem tartja megoldásnak a múlthoz való visszafordulást, ezért Bukarest főpolgármesterét kell az államelnöki székbe megválasztani a vasárnapi második fordulóban.
Cosmin Corendea, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) parlamenti képviselője támadta a közszférában dolgozó nőket, azt állítva, hogy „bizonyos hölgyek előnyben részesültek”, és az egész ország nagyon jól tudja, „hogyan kerültek bizonyos helyekre”.
Megerősödő szélre és záporokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia 21 megyéjére.
Kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt indult büntetőeljárás az egyik târgoviștéi iskola testnevelő tanára és röplabdaedzője ellen – közölte szerdán a Dâmbovița megyei rendőrség.
Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.
Orbán Viktor arcképével és egy tőle származó idézettel kampányol George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje a megismételt államfőválasztás vasárnapi második fordulója előtt.
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.