Fotó: Székelyhon-montázs
Vasárnap rendezik az elnökválasztás második fordulóját, amelyen Klaus Johannis hivatalban levő államfő méri össze az erejét Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnökkel.
2019. november 23., 15:292019. november 23., 15:29
2019. november 23., 19:362019. november 23., 19:36
Vasárnap eldől, ki lehet a román államfők rezidenciájául szolgáló Cotroceni-palota lakója a következő öt évben: az elnökválasztás második fordulójában az újrázni készülő, hivatalban levő elnök, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze Viorica Dăncilával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével.
Mint ismeretes, a „normális Romániát” ígérő, a PSD végső legyőzését szorgalmazó Johannis a voksok 33,82 százalékát, 3 485 292 szavazatot megszerezve nyerte meg az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját, míg a szlogenje szerint „minden románért” küzdő, kormánya eredményeivel kampányoló Dăncilă 22,26 százalékot – 2 051 725 szavazat – kapott.
A külföldön élő román állampolgárok ugyanakkor ezúttal is három napon át – már péntek déltől – voksolhatnak.
A hatályos jogszabály értelmében akik a szavazókörben, illetve a szavazókör előtt urnazáráskor még sorban állnak, leadhatják szavazatukat.
Könnyen Klaus Johannis ellen fordulhat az a biztonsági játék, amelyre a hivatalban lévő államfő a választás döntő menetét megelőző kampányát építette – véli Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője.
Az előrejelzések szerint a választás esélyese Klaus Johannis, aki már az első fordulót is toronymagas előnnyel nyerte. Ehhez hozzájárulhat, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) harmadik helyezett jelöltje, Dan Barna USR-elnök Johannis támogatására buzdította híveit. Így tett a Népi Mozgalom Párt (PMP) is. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – amelynek a Pro Romániával közösen indított jelöltje, Mircea Diaconu a negyedik helyen végzett – viszont a jelek szerint nem áll be a sorba: az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szerdán este úgy nyilatkozott: egyik jelölt sem volt meggyőző számára, így az ALDE-nak egyik mellett sem kellene kiállnia. Victor Ponta, a Pro Románia elnöke már korábban úgy nyilatkozott: nem érdekli, mi lesz a második fordulóban.
Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte: a szövetség egyik jelöltet sem tudja támogatni a második fordulóban, ezért
Kelemen ugyanakkor lapunknak elmondta: ha nehezen is, de Johannisra szavaz.
Lelkiismereti szavazásra buzdít a Magyar Polgári Párt (MPP) is, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelezte: semmiképpen sem tudnak Dăncilă mellett kiállni, de jó szívvel a Johannisra szavazásra sem buzdítanak. Arra biztatnak: mindenki éljen szavazati jogával, de
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szintén érvénytelen szavazásra buzdít.
Johannis mindazonáltal a második forduló előtt is jelezte: számít az őt öt évvel ezelőtt masszívan támogató magyarok szavazataira. Ugyanakkor az azóta eltelt öt évben
Johannis győzelmét segíthetik elő a külföldön élő románok is, akik rendszerint a jobboldalra szavaznak.
Közel 380 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás második fordulójában az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben szombaton.
A várt Johannis-diadal mértékét csökkentheti ugyanakkor, hogy a két forduló között a szokásjogot felrúgva nem volt hajlandó nyilvános jelölti vitára kiállni Dăncilával, aki naponta többször is felszólította a vitára. Johannis és a PNL ugyanis úgy értékeli: előnye akkora, hogy fölösleges kiállnia a vitára, amelyen esélyt adna a volt miniszterelnöknek, hogy kormánya eredményeit sorolva kampányoljon. Ehelyett két ízben is sajtótájékoztatón „vitázva” ismertette terveit. A második ilyen rendezvényre, amelyre kedd este került sor, Dăncilă is rászervezte saját „vitáját”, amelyen az újságírók kérdéseire válaszolt.
Ráadásul a szemtől szemben való megmérkőzés visszautasításával Johannis engedte, hogy a második forduló előtti időszakot ellenfele tematizálja. Mindemellett elemzők többsége szerint a hivatalban levő államfő győzelmének csak a mértéke kérdéses.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Kilenc év telt el a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti Colectiv-tragédia óta, és még mindig nem készültek el a súlyos égési sérüléseket kezelő romániai központok.
Az év első kilenc hónapjában tíz százalékkal, csaknem 300-ra emelkedett a román-bolgár államhatár folyami szakaszán elfogott határsértők száma a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán a határrendészet giurgiui regionális felügyelősége.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
A világ több pontján választási manipuláció gyanújával keveredett izraeli üzletemberrel találkozott Mircea Geoană független államfőjelölt, a NATO korábbi helyettes főtitkára – jelentette be Elena Lasconi, az USR elnöke és államfőjelöltje.
Újabb öt kábítószer és pszichotróp anyag kerül fel az ellenőrzés alatt álló drogok és kábítószer-prekurzorok listájára – jelentette be a szerdai kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár az elmúlt időszakban több felmérés is azt mutatta, hogy Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem jut be az elnökválasztás második fordulójába, egy új kutatás most számára kedvező eredményt hozott.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás