Fotó: Székelyhon-montázs
Vasárnap rendezik az elnökválasztás második fordulóját, amelyen Klaus Johannis hivatalban levő államfő méri össze az erejét Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnökkel.
2019. november 23., 15:292019. november 23., 15:29
2019. november 23., 19:362019. november 23., 19:36
Vasárnap eldől, ki lehet a román államfők rezidenciájául szolgáló Cotroceni-palota lakója a következő öt évben: az elnökválasztás második fordulójában az újrázni készülő, hivatalban levő elnök, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze Viorica Dăncilával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével.
Mint ismeretes, a „normális Romániát” ígérő, a PSD végső legyőzését szorgalmazó Johannis a voksok 33,82 százalékát, 3 485 292 szavazatot megszerezve nyerte meg az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját, míg a szlogenje szerint „minden románért” küzdő, kormánya eredményeivel kampányoló Dăncilă 22,26 százalékot – 2 051 725 szavazat – kapott.
A külföldön élő román állampolgárok ugyanakkor ezúttal is három napon át – már péntek déltől – voksolhatnak.
A hatályos jogszabály értelmében akik a szavazókörben, illetve a szavazókör előtt urnazáráskor még sorban állnak, leadhatják szavazatukat.
Könnyen Klaus Johannis ellen fordulhat az a biztonsági játék, amelyre a hivatalban lévő államfő a választás döntő menetét megelőző kampányát építette – véli Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője.
Az előrejelzések szerint a választás esélyese Klaus Johannis, aki már az első fordulót is toronymagas előnnyel nyerte. Ehhez hozzájárulhat, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) harmadik helyezett jelöltje, Dan Barna USR-elnök Johannis támogatására buzdította híveit. Így tett a Népi Mozgalom Párt (PMP) is. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – amelynek a Pro Romániával közösen indított jelöltje, Mircea Diaconu a negyedik helyen végzett – viszont a jelek szerint nem áll be a sorba: az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szerdán este úgy nyilatkozott: egyik jelölt sem volt meggyőző számára, így az ALDE-nak egyik mellett sem kellene kiállnia. Victor Ponta, a Pro Románia elnöke már korábban úgy nyilatkozott: nem érdekli, mi lesz a második fordulóban.
Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte: a szövetség egyik jelöltet sem tudja támogatni a második fordulóban, ezért
Kelemen ugyanakkor lapunknak elmondta: ha nehezen is, de Johannisra szavaz.
Lelkiismereti szavazásra buzdít a Magyar Polgári Párt (MPP) is, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelezte: semmiképpen sem tudnak Dăncilă mellett kiállni, de jó szívvel a Johannisra szavazásra sem buzdítanak. Arra biztatnak: mindenki éljen szavazati jogával, de
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szintén érvénytelen szavazásra buzdít.
Johannis mindazonáltal a második forduló előtt is jelezte: számít az őt öt évvel ezelőtt masszívan támogató magyarok szavazataira. Ugyanakkor az azóta eltelt öt évben
Johannis győzelmét segíthetik elő a külföldön élő románok is, akik rendszerint a jobboldalra szavaznak.
Közel 380 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás második fordulójában az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben szombaton.
A várt Johannis-diadal mértékét csökkentheti ugyanakkor, hogy a két forduló között a szokásjogot felrúgva nem volt hajlandó nyilvános jelölti vitára kiállni Dăncilával, aki naponta többször is felszólította a vitára. Johannis és a PNL ugyanis úgy értékeli: előnye akkora, hogy fölösleges kiállnia a vitára, amelyen esélyt adna a volt miniszterelnöknek, hogy kormánya eredményeit sorolva kampányoljon. Ehelyett két ízben is sajtótájékoztatón „vitázva” ismertette terveit. A második ilyen rendezvényre, amelyre kedd este került sor, Dăncilă is rászervezte saját „vitáját”, amelyen az újságírók kérdéseire válaszolt.
Ráadásul a szemtől szemben való megmérkőzés visszautasításával Johannis engedte, hogy a második forduló előtti időszakot ellenfele tematizálja. Mindemellett elemzők többsége szerint a hivatalban levő államfő győzelmének csak a mértéke kérdéses.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás