Nem mozdult ki a komfortzónájából, kerülte a közvetlen összecsapást ellenfelével, az eredmény tartására törekedett. Ennek legfőbb bizonyítéka a november 19-i úgynevezett vita, amely valójában egy, a Johannis kampánycsapata által gondosan kiválogatott újságírókból és egyetemi hallgatókból álló nézőközönség előtti pankráció, azaz műbirkózás volt” – mondta a szakértő.

korábban írtuk

Sem Johannis, sem Dăncilă nem akart szerénytelennek tűnni az államfőjelöltek párhuzamos „vitáján”

Közvetlen vita helyett párhuzamos rendezvényeken válaszoltak újságírók kérdéseire, és egymást támadva próbálták a választókat a maguk oldalára állítani kedden este az elnökválasztás második fordulójába jutott Klaus Johannis jobboldali államfő és Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő.

Úgy vélte, az előadás külsőségei, formai elemei egyértelműen Johannisnak biztosítottak „biztonságos teret”, divatos kifejezéssel „safe space-t”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a módszer könnyen ellene fordulhat, hiszen az a néhány betanult frázis, amellyel a PNL-n kívüli tábort szeretné a második fordulóban maga mellé állítani, kevésnek bizonyulhat a tartalom teljes hiányának helyettesítéséhez és a fanatikusan elkötelezett híveken kívüliek mozgósításához.

Öt év elképzelések nélkül

Pászkán Zsolt kihangsúlyozta, hogy

Szerinte éppen ez az első mandátum fosztja meg a jelölt Johannist attól az előnytől, amivel 2014-ben rendelkezett a két forduló között, amikor az ismeretlenségből előlépett jelöltként alkalmasnak bizonyult arra, hogy sokan olyan vágyott tulajdonságokkal, képességekkel ruházzák fel, melyeknek később nem tudott, vagy akart megfelelni.

Ami Viorica Dăncilát illeti, a nagybányai származású elemző szerint a volt miniszterelnök november 19-i maratoni sajtótájékoztatóján önmagához képest elfogadhatóan teljesített. Az a tény, hogy szinte „védőháló” nélkül kiállt a vele szemben a legkevésbé sem engedékeny újságírók elé, és a vártnál sokkal tűrhetőbben állta a sarat, könnyen előnyére válhat – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: Dăncilă már a második fordulóba kerülésével meglepte a közvéleményt, s a PSD szavazóinak jelentős részét is.

Ebben az esetben nem fog számítani, hogy Dăncilă kampánya ugyanolyan tartalmatlan volt, mint az ellenlábasáé. Márpedig a fentiek alapján megtörténhet, hogy bármennyire is esélyes Klaus Johannis, bekövetkezhet egy választói részvételi hajlandóságon belüli változás, ami felboríthatja az eddigi elvárásokat” – mondta Pászkán Zsolt.

Lásd Traian Băsescu támogatása vagy éppenséggel a Johannisnak megelőlegezett bizalom, hiszen Nagyszeben egykori polgármesteréről lehetett tudni, hogyan viszonyul a magyarokhoz. „Nem zárható ki, különösen a nagyvárosi magyar fiatalok, értelmiségiek részéről, hogy ezúttal is szépen felsorakoznak majd egy olyan jelölt mellett – mindkettő ide sorolható –, aki már bizonyította, fikarcnyit sem érdekli őt a magyarság, mint közösség. Ezúttal még a kisebbik rossz érv sem működik, mert két politikai nulla közül nem lehet kisebbet vagy nagyobbat választani” – vélte az elemző.

És hogy mit hozhat Romániának Johannis újrázása, illetve Dăncilă elnöksége? A szakértő szerint az exkormányfő esetleges győzelme növelheti a kormányra került liberálisok reményét arra, hogy megnyerik vagy az átlagosnál jobb eredményeket érnek el a 2020-as helyhatósági és parlamenti választáson, mivel ezáltal megmarad a „vörös pestissel” való kampányolás lehetősége, s egyéb olyan kormányzás-pótlékok alkalmazása, amivel a PNL, a Ludovic Orban vezette kormány „átvészelheti” a következő évet.

„Ha Ludovic Orban ugyanolyan kesztyűbábja lesz Johannisnak a kormány élén, mint amilyen Dăncilă volt Liviu Dragneának, Johannis elképzeléshiánya az egész kormányzásra rányomja majd a bélyegét, és ebből csak rendkívül kedvező külső körülmények esetén lehet majd jelentős károk nélkül kikerülni” – vetítette előre a jövőt az elemző.