A szenátusi szavazást követően a képviselőház elé kerül a különleges nyugdíjakról szóló törvénytervezet
Fotó: Románia szenátusa
Minden irányból bírálatok illetik a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati nyugdíjakra vonatkozó törvény legújabb módosításait, amelyeket kedden már megvitattak az illetékes szenátusi bizottságok, és amelyeket szerdán első megkeresett házként el is fogadott a felsőház. A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott.
2023. október 11., 11:332023. október 11., 11:33
2023. október 11., 15:162023. október 11., 15:16
A szenátus az illetékes szakbizottságokban elfogadott módosító javaslatokat elfogadta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványait pedig elutasította. A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.
A szenátus arról is döntött, hogy 2024. január elsejétől a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság bíráinak és jogi szakszemélyzetének a nyugdíjkorhatára 47 év és 4 hónap, ha a legkevesebb 25 évet töltötték be ezt a tisztséget. Esetükben a nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal nő, amíg eléri a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényben előírt 60 évet.
A módosított törvény szerint eltérően adózzák a különnyugdíjak járulékalapú, illetve nem járulékalapú összetevőjét. A járulékfizetés alapján kiszámolt nyugdíjrész 2000 lejig adómentes, az ezen felüli összegre pedig 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A nem járulékalapú nyugdíjrészre az összeg függvényében 10, 15, illetve 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Amint arról beszámoltunk, a szenátusi döntést követően a jogszabályjavaslat a képviselőház elé kerül, az alsóház pedig – mivel gyorsított eljárásról van szó – már várhatóan jövő héten elfogadja a törvénytervezet legfrissebb verzióját. A parlament által egyszer már elfogadott törvénytervezet módosítására azt követően van szükség, hogy az alkotmánybíróság augusztus másodikán több cikkelyről is kimondta, ellentmond az alaptörvényben foglaltaknak.
Hétfőn már szavaz is a képviselőház az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényről – döntötte el szerdán a házbizottság. A döntés értelmében a szenátus által első házként elfogadott tervezetet elküldik az alkotmányjogi, munkaügyi és költségvetési bizottságnak, amelyeknek hétfőn 14 óráig kell elkészíteniük a jelentést. A plénum a 17 órakor kezdődő ülésen vitatja meg a jogszabályjavaslatot és szavaz róla.
hiszen a legfontosabb előírásokat mindössze húsz vagy éppen negyven év múlva fogják alkalmazni, amikor az érintettek esetében is 60 vagy 65 évre nő a nyugdíjkorhatár, és a nyugdíjukat az aktív éveikben kapott fizetés alapján számolják ki – foglalta össze a Digi 24 hírtelevízió a legfontosabb bírálatokat, amelyeket főként ellenzéki politikusok fogalmaztak meg.
A jogszabály egyik legfőbb bírálója Irineu Darău, a különleges nyugdíjak eltörlését évek óta szorgalmazó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora. „Négy évvel elhalasztják a nyugdíjtörvény bárminemű módosítását. Mindenkinek meg kell értenie, mit jelent négy év – 2028.
– fogalmazta meg az ellenzéki honatya, aki szerint az igazi cél a különleges nyugdíjak megmentése volt.
Van ugyanakkor, aki azt rója fel, hogy ugyan az új módosítások 20 százalékos adót rónak ki a különleges nyugdíjakra, ám
„A PSD és a PNL mímeli a nyugdíjrendszer reformját, vagy azt, hogy megoldást akarnak a különleges nyugdíjak eltörlésére. Harmincnyolc éve látjuk, hogy halogatják a hozzájárulás elvének bevezetését. A PSD és a PNL azt akarja, hogy továbbra is maradjon a megosztottság, mi, akik dolgozunk, fizetünk mások, a privilégiumot élvezők nyugdíjáért, olyan embereknek, mint Ciucă, akinek a havi nyugdíja 18 000 lej, vagy Gabriel Oprea havi 17 000 lejjel. A különleges nyugdíjak milliárdokba fognak nekünk kerülni az országos helyreállítási alap (PNRR) harmadik kifizetéséből.
– kongatta meg a vészharangot Ştefan Pălărie, az USR egy másik szenátora.
Mint ismeretes, Marcel Ciolacu kormányfő szeptember végén úgy nyilatkozott, csaknem 1,5 milliárd eurót veszíthet Románia, amennyiben november elsejéig nem sikerül végérvényesen lezárni a különleges nyugdíjak ügyét. Hangsúlyozta, addig egy esetleges alkotmánybírósági döntésnek is meg kell születnie, úgyhogy nagyon sürgeti az idő a törvényhozókat.
Csaknem 1,5 milliárd eurót veszíthet Románia, amennyiben november elsejéig nem sikerül végérvényesen lezárni az úgynevezett különleges nyugdíjak ügyét – kongatta meg újfent a vészharangot szerdai televíziós nyilatkozatában Marcel Ciolacu miniszterelnök.
akiknek garantáltan megmarad a 20 ezer lejt meghaladó nyugdíjuk, mivel az összeget az utolsó négy aktív évben keresett összegek alapján fogják kiszámítani, és a különböző juttatásokat is figyelembe veszik.
A többi érintett kategória viszont továbbra is elégedetlen, és azt kérik, hogy ne essenek a reform hatálya alá.
„Az én kérésem az, hogy vegyék ki a katonai nyugdíjakat ebből a törvénytervezetből, mivel elvesztettük a kábítószerek elleni harcot, elvesztettük a korrupcióellenes harcot.
– idézte a Digi 24 Cosmin Dorobanțut, a börtönőröket tömörítő szakszervezeti szövetség elnökét.
Megkérdezték Mircea Dogaru tartalékos ezredest, több történelmi témájú könyv szerzőjét is. „Századjára is kérjük a tartalékosok kivevését a jogszabályjavaslatból. Nem 8 órás munkaszerződésünk van, hanem katonai eskü alapján havi 732 óránk” – válaszolta.
Ahogy a rendőrség egy, meg nem nevezett képviselője is így felelt: „egész életünkben olyan kockázatokkal szembesülünk, amelyeket szolgálati nyugdíjjal kell kompenzálni. Nincsenek jelentkezők, nem kiszámítható a bértörvény, sem a karrier, és most már a nyugdíj sem”.
Beterjesztette hétfő délután a kormány a parlament elé a különleges nyugdíjakként emlegetett szolgálati nyugdíjakról szóló törvény újabb verzióját, amit a bejelentések szerint sürgősségi eljárásban fog megvitatni és elfogadni a két ház.
Amint arról korábban írtunk, idén júniusban 10 281 személy részesült szolgálati nyugdíjban. A legtöbben közülük, 5271-en a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as törvény alapján részesülnek szolgálati nyugdíjban. A legmagasabb összegű különnyugdíj 21 572 lej volt.
Idén júniusban 10 281 személy részesült szolgálati nyugdíjban (akárcsak egy hónappal korábban).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!