Kifizetődő gazdasági tevékenység a pártműködtetés: jelentős állami támogatásban részesülnek a romániai politikai alakulatok

Rostás Szabolcs 2020. január 13., 08:50

Annak ellenére, hogy az állami költségvetésből juttatott finanszírozásuk mértéke megtöbbszöröződött az elmúlt években, veszteségesen működnek a romániai pártok. A legnagyobb, 15 millió eurós adóssággal az ellenzéki szociáldemokraták rendelkeznek.

Az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai pártok támogatása Fotó: Gov.ro

Noha a tavaly novemberben hatalomra került bukaresti liberális kormány lefaragott állami szubvenciójukból, még mindig tetemes költségvetési támogatásban részesülnek a hazai parlamenti pártok. Az Expert Forum politikai agytröszt a napokban szúrta ki, hogy az idei költségvetés alapján a politikai alakulatok már a 2020. január elsején regisztrált képviselői létszámuk alapján, nem pedig a megszerzett szavazatok számának megfelelően részesülnek állami támogatásban. A bukaresti egyesület üdvözli, hogy 181 millió lejre (38,5 millió euró) csökkent az idei támogatási plafon, felhívja viszont a figyelmet, hogy az államháztartási törvény azt is előírja:

a pártok már nem a helyhatósági és parlamenti választásokon szerzett voksok számának alapján kapják a szubvenciót.

A kifogásolt törvénymódosítás az Expert Forum szerint politikai alku eredményeképpen született, és fő haszonélvezője a Pro Románia párt, amely nem vett részt választáson, hanem egykori PSD-s és független honatyákból alakított frakciót. Amikor ezzel szembesítették, Ludovic Orban miniszterelnök elmondta, a költségvetési törvénybe bevitt módosítás szerint harminc százalékkal csökkent a pártok finanszírozására fordított összeg, arról azonban „nincs tudomása”, hogy ezáltal több pénzhez jut-e a Victor Ponta volt kormányfő vezette alakulat.

A 2015-ben hatályba lépett új pártfinanszírozási törvény alapján a választási kampányokat már az állami költségvetésből pénzelik, ugyanakkor a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolják el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot. A korábbi rendelkezések átláthatatlanná, követhetetlenné tették a pártoknak juttatott pénzek eredetét, útját és elköltésének módját. Mindez teret adott a politikai korrupciónak, és számtalan visszaélés történt a különböző választási kampányok során, mivel a pártok, valamint a jelöltek

sok esetben feketén jutottak nagy összegű támogatásokhoz például kétes hírű üzletemberektől.

A legnagyobb visszhangot kiváltó illegális kampányfinanszírozás a miniszterelnöki tisztséget 2000 és 2004 között betöltő Adrian Năstase nevéhez fűződik, akit 2012-ben befolyással üzérkedés miatt két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak.

A pártfinanszírozást szabályozó törvény a helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás esetében is megszabja a kampányköltségek felső határát, az állandó választási hatóság pedig csak azoknak a jelölteknek a számlákkal igazolt költségeit számolja el, akik megszerezték a voksok legalább három százalékát.

A törvény eredeti változata még csak arról rendelkezett, hogy a politikai pártok az állami költségvetési bevételek legtöbb 0,04 százalékára jogosultak támogatásként, utólag ezt az előírást már a hazai össztermékhez arányították, és úgy módosították, hogy az évente kiutalt szubvenció felső határa nem haladhatja meg a GDP 0,04 százalékát. Emiatt az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai politikai szervezetek állami támogatása: miközben 2016-ban még 14,5 millió, 2018-ban már 170,59 millió lejt utaltak ki összesen a pártoknak, hogy aztán a szubvenció tavaly mintegy 256 millió lejre rúgjon. A legnagyobb összegű támogatásban az októberben ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) részesült eddig, a három évvel ezelőtt még 2,3 millió lejből gazdálkodó alakulat kasszájába 2018-ban százmillió lej folyt be. A kormányon a baloldali alakulatot váltó Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 2017-ben még 14, 2018-ban viszont már 44 millió lejt utaltak az állami büdzséből, és a tavaly befolyt összegek valamennyi esetben emelkedtek. Elemzők nem véletlenül mondogatják, hogy Romániában politikai alakulat működtetése számít a legkifizetődőbb gazdasági tevékenységnek…

Egyre több pénz jut az RMDSZ-nek is, amely 2009-ben lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként igényelhető összeg megtartása érdekében.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által szétosztott támogatásból a szövetség például 2014-ben még 18,5, 2017-ben 23 milliót, a romániai magyar kisebbségnek szánt állami szubvenció ugyanakkor 2019-ben már 29 millió lejre rúgott. Ezek elköltésének módjáról az RMDSZ – erőteljes sajtónyomásra – csak 2017 óta számol el részletesebben, az alakulat három évvel ezelőtt tette közzé először honlapján gazdálkodásának adatait.

A jelentősen megugrott bevételek mindazonáltal nem járnak együtt a hatékony gazdálkodással, az adósságok csökkenésével. A PSD például 15 millió eurós tartozást halmozott fel (amiből hatmillió eurót politikai tanácsadó cégekkel szemben), emiatt az alakulat ideiglenes vezetősége nemrég könyvvizsgálatot rendelt el. Valamivel kevesebb, de szintén tetemes, közel hétmillió euróra rúgó adóssága van a PNL-nek, amely már korábban nekilátott tartozása lefaragásának, többek között a választott és kinevezett tisztségviselői számára megszabott hozzájárulások szigorú begyűjtésével.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat