Az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai pártok támogatása
Fotó: Gov.ro
Annak ellenére, hogy az állami költségvetésből juttatott finanszírozásuk mértéke megtöbbszöröződött az elmúlt években, veszteségesen működnek a romániai pártok. A legnagyobb, 15 millió eurós adóssággal az ellenzéki szociáldemokraták rendelkeznek.
2020. január 13., 08:502020. január 13., 08:50
Noha a tavaly novemberben hatalomra került bukaresti liberális kormány lefaragott állami szubvenciójukból, még mindig tetemes költségvetési támogatásban részesülnek a hazai parlamenti pártok. Az Expert Forum politikai agytröszt a napokban szúrta ki, hogy az idei költségvetés alapján a politikai alakulatok már a 2020. január elsején regisztrált képviselői létszámuk alapján, nem pedig a megszerzett szavazatok számának megfelelően részesülnek állami támogatásban. A bukaresti egyesület üdvözli, hogy 181 millió lejre (38,5 millió euró) csökkent az idei támogatási plafon, felhívja viszont a figyelmet, hogy az államháztartási törvény azt is előírja:
A kifogásolt törvénymódosítás az Expert Forum szerint politikai alku eredményeképpen született, és fő haszonélvezője a Pro Románia párt, amely nem vett részt választáson, hanem egykori PSD-s és független honatyákból alakított frakciót. Amikor ezzel szembesítették, Ludovic Orban miniszterelnök elmondta, a költségvetési törvénybe bevitt módosítás szerint harminc százalékkal csökkent a pártok finanszírozására fordított összeg, arról azonban „nincs tudomása”, hogy ezáltal több pénzhez jut-e a Victor Ponta volt kormányfő vezette alakulat.
A 2015-ben hatályba lépett új pártfinanszírozási törvény alapján a választási kampányokat már az állami költségvetésből pénzelik, ugyanakkor a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolják el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot. A korábbi rendelkezések átláthatatlanná, követhetetlenné tették a pártoknak juttatott pénzek eredetét, útját és elköltésének módját. Mindez teret adott a politikai korrupciónak, és számtalan visszaélés történt a különböző választási kampányok során, mivel a pártok, valamint a jelöltek
A legnagyobb visszhangot kiváltó illegális kampányfinanszírozás a miniszterelnöki tisztséget 2000 és 2004 között betöltő Adrian Năstase nevéhez fűződik, akit 2012-ben befolyással üzérkedés miatt két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak.
A törvény eredeti változata még csak arról rendelkezett, hogy a politikai pártok az állami költségvetési bevételek legtöbb 0,04 százalékára jogosultak támogatásként, utólag ezt az előírást már a hazai össztermékhez arányították, és úgy módosították, hogy az évente kiutalt szubvenció felső határa nem haladhatja meg a GDP 0,04 százalékát. Emiatt az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai politikai szervezetek állami támogatása: miközben 2016-ban még 14,5 millió, 2018-ban már 170,59 millió lejt utaltak ki összesen a pártoknak, hogy aztán a szubvenció tavaly mintegy 256 millió lejre rúgjon. A legnagyobb összegű támogatásban az októberben ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) részesült eddig, a három évvel ezelőtt még 2,3 millió lejből gazdálkodó alakulat kasszájába 2018-ban százmillió lej folyt be. A kormányon a baloldali alakulatot váltó Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 2017-ben még 14, 2018-ban viszont már 44 millió lejt utaltak az állami büdzséből, és a tavaly befolyt összegek valamennyi esetben emelkedtek. Elemzők nem véletlenül mondogatják, hogy Romániában politikai alakulat működtetése számít a legkifizetődőbb gazdasági tevékenységnek…
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által szétosztott támogatásból a szövetség például 2014-ben még 18,5, 2017-ben 23 milliót, a romániai magyar kisebbségnek szánt állami szubvenció ugyanakkor 2019-ben már 29 millió lejre rúgott. Ezek elköltésének módjáról az RMDSZ – erőteljes sajtónyomásra – csak 2017 óta számol el részletesebben, az alakulat három évvel ezelőtt tette közzé először honlapján gazdálkodásának adatait.
A jelentősen megugrott bevételek mindazonáltal nem járnak együtt a hatékony gazdálkodással, az adósságok csökkenésével. A PSD például 15 millió eurós tartozást halmozott fel (amiből hatmillió eurót politikai tanácsadó cégekkel szemben), emiatt az alakulat ideiglenes vezetősége nemrég könyvvizsgálatot rendelt el. Valamivel kevesebb, de szintén tetemes, közel hétmillió euróra rúgó adóssága van a PNL-nek, amely már korábban nekilátott tartozása lefaragásának, többek között a választott és kinevezett tisztségviselői számára megszabott hozzájárulások szigorú begyűjtésével.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!