A román államfőnek Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel kell versenybe szállnia a katonai szövetség vezetői posztjáért
Fotó: Presidency.ro
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
2024. március 12., 17:142024. március 12., 17:14
2024. március 12., 19:062024. március 12., 19:06
A román elnök kedden délután a Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában jelentette be a bukaresti politikai életben és a médiában egy ideje közszájon forgó döntését. Iohannis elmondta, a katonai szervezet vezetői posztjáért Románia nevében száll versenybe. Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
A PNL maradéktalanul támogatja az államfő jelölését
Nicolae Ciucă szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke üdvözölte Klaus Iohannis bejelentését. „Üdvözlöm Románia elnökének azon döntését, hogy megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget. A PNL maradéktalanul támogatja az államfőt célkitűzésében” – írta Ciucă közösségi oldalán, hozzátéve, Iohannis a NATO első kelet-európai főtitkáraként vonulhatna be a történelembe. A volt kormányfő szerint egy ilyen kényes geopolitikai és stratégiai helyzetben ezt a pozíciót olyan nyugatbarát vezetőnek kell betöltenie, aki Kelet-Európában töltött be magas közjogi méltóságot. A PNL elnöke szerint Románia olyan megbízható partner a NATO keretében, amely csatlakozása óta, 20 éve betartja vállalt kötelezettségeit, és a román hadsereg hozzájárulása a szövetség kötelezettségvállalásainak megvalósításában támogatja ezt a jelölést. Ciucă a PNL bukaresti székhelyén adott sajtónyilatkozatában újságírói kérdésre, miszerint az államfő milyen esélyekkel indul ebben a versenyben, úgy válaszolt: bármelyik jelölt esetében konszenzusra van szükség, ezért minden jelölt érvekkel fog előállni. „Az országok saját meggyőződésük, érveik alapján állnak majd egyik, vagy másik jelölt mellé, de a végső döntést az idén júliusban, Washingtonban tartandó NATO-csúcson hozzák majd meg a szövetség vezetői” – tette hozzá a szenátus elnöke.
Iohannis megállapítása szerint a NATO-nak is meg kell újítania önnön küldetéséről alkotott elképzelését. Hozzátette, a szervezet által felvetett témákhoz és meghozott döntésekhez Kelet-Európa érdemben hozzájárul. „Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök.
Bukarest és Iohannis szándékát egyébként először a Bloomberg szellőztette meg február 22-én, arról tájékoztatva, hogy Románia arról értesítette a NATO tagállamait, miszerint jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre. A médiavállalat szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé. A román kormány – szóvivője útján – akkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt.
Rutte élvezi mindenekelőtt az Egyesült Államok, továbbá számos nyugat-európai NATO-tagállam – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – támogatását. Kiderült ugyanakkor, hogy Magyarország például semmi szín alatt nem szavazná meg főtitkárnak a holland miniszterelnököt. Mark Rutte esetleges NATO-főtitkárrá választása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten elmondta, a budapesti kormány biztosan nem tudja olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. „Nagyon fura lenne, ha egy ilyen ember jelöltségét a magyar kormány támogatná” – közölte egy héttel ezelőtti budapesti sajtóértekezletén a tárcavezető.
A szervezet jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását.
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
2 hozzászólás