Klaus Iohannisnak a nagyobb támogatottságnak örvendő Mark Rutte holland kormányfővel kellene „megmérkőznie” a NATO-főtitkári posztért
Fotó: Presidency.ro
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
2024. február 22., 20:512024. február 22., 20:51
2024. február 22., 22:192024. február 22., 22:19
Jennifer Jacobs, a médiavállalat fehér házi tudósítója X-oldalán (korábban Twitter) azt írta, Bukarest lépése megnehezíti a többi szövetséges ama törekvését, hogy Mark Rutte leköszönő holland kormányfő legyen a következő főtitkár. A Bloomberg szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé.
hiszen a Reuters információi szerint a NATO 31 tagállama közül már 20 támogatja Mark Rutte jelöltségét, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is.
Mihai Constantin, a román kormány szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt. A szóvivő újságírói kérdésre úgy fogalmazott: a kormány nevében „nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtson”. „Többen kérdeztek már önök közül, külföldi újságírók is. Ez a téma nagy érdeklődésre tart számot, nem csak Romániában, de jelenleg nincsenek adataim arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtsak” – válaszolta Mihai Constantin, hozzátéve: politikai egyeztetések zajlanak a főtitkári tisztségre történő jelölés tárgyában.
Nem hivatalos információk szerint Iohannis – akinek idén lejár a második mandátuma, és az alkotmány értelmében nem jelöltetheti magát újra államfőnek – már egy ideje kacérkodik a gondolattal, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját. A bukaresti médiában erről időről időre napvilágot látnak találgatások, ugyanakkor Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete már két évvel ezelőtt úgy vélekedett, a román elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy elnyerje a katonai szövetség vezetői tisztségét, mivel „jelentős” a támogatottsága az Egyesült Államokban.
Januárban Klaus Iohannist egykori alakulata, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) „hírbe hozta” az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöki tisztségével is, amikor úgy volt, hogy Charles Michel indul a június EP-választáson, és korábban leköszön a posztjáról. Michel később közölte, hogy meggondolta magát, mégsem indul az uniós megmérettetésen, és kitölti novemberben lejáró mandátumát.
Igencsak előre szaladt a PNL, amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
Érdekes egyébként, hogy a NATO főtitkárhelyettesi tisztségét betöltő Mircea Geoană volt román külügyminiszter erősen kacérkodik a gondolattal, hogy ismét megpályázza hazájában a legfőbb közjogi méltóság posztját. A szociáldemokrata (PSD) politikus – aki a 2009-es elnökválasztás második fordulójában alulmaradt az újrázó Traian Băsescuval szemben – hivatalosan nem jelentette be ugyan szándékát, ám hónapok óta intenzíven lobbizik és kampányol ennek érdekében.
Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már az idei első negyedévben jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára. „Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt” – fogalmazott Smith, majd hozzátette: jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.
Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására.
Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.
Jó esélyei vannak Klaus Iohannis román elnöknek, hogy elnyerje a NATO főtitkári tisztségét, mivel komoly a támogatottsága az Egyesült Államokban – jelentette ki Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
szóljon hozzá!