Fotó: Traian Băsescu/Facebook
Együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval Traian Băsescu volt román államfő – mondta ki szerdai jogerős ítéletében a bukaresti legfelsőbb bíróság.
2022. március 23., 15:332022. március 23., 15:33
2022. március 23., 23:192022. március 23., 23:19
Az igazságszolgáltatási fórum elutasította a volt elnök fellebbezését, és fenntartotta a fővárosi ítélőtábla 2019. szeptember 20-i elsőfokú ítéletét, amelyben az helyt adott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) keresetének és megállapította, hogy a jelenleg európai parlamenti képviselőként tevékenykedő politikus együttműködött a Securitatéval. A CNSAS szerint Traian Băsescu volt államfő jelentett egyik tengerész kollégájáról a Securitate egy összekötőtisztjének.
A volt elnök jelentései nyomán kollégája – a Securitate javaslatára – nem kapott megbízatást olyan hajókon, amelyek elhagyták az ország felségvizeit.
Az ítélőtáblánál zajlott tárgyalásokon a volt elnök tagadta a vádakat, azt mondta, nem tudott róla, hogy fedőnevet kapott volna, állítása szerint jelentéseit Traian Băsescu kapitányként írta alá. „Nem tudtam, hogy a katonai kémelhárítás a Securitate. Azt gondoltam, hogy ez a védelmi minisztérium egyik szolgálata” – magyarázta. Hozzátette, a tengerészeti intézet diákjainak nem tiltották meg, hogy idegenekkel tárgyaljanak, nyaranta Mamaián gyakran találkoztak csehszlovák fiatalokkal. „Sosem fordult meg a fejünkben, hogy a cseh diákokkal való kapcsolataink nem lennének helyénvalóak. Nem bujkáltunk, mert senki sem tiltotta meg” – idézte az Agerpres hírügynökség a volt államfőt.
Korábban Băsescu többször kapott igazoló jelentést az átvilágítási bizottságtól arról, hogy nem volt besúgó, különben nem vállalhatott volna közhivatalt. 2004 és 2014 között volt Románia elnöke, így a róla előkerült elmarasztaló iratok csak elnöki mandátumai után kerültek az átvilágító bizottsághoz. Băsescu államfői megbízatása lejárta után megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből, miután nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
A romániai polgárok többsége Nyugat-barát államfőt szeretne – derül ki egy friss felmérésből.
Ha a románok november 24-én kellő számban járulnak az urnákhoz, Marcel Ciolacut „már az első fordulóban le lehet győzni, nem csak a másodikban”, a különbség 2000-hez képest az, hogy ma már „nem Iliescu nyer” – jelentette ki George Simion.
Az idei év első nyolc hónapjában 1,186 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás