Ismét vádat emeltek Iliescu és társai ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében

Iliescu

Bíróság elé áll. Ion Iliescu ellen ismét vádat emeltek a számos ember halálához vezető bányászjárás miatt

Fotó: Cristian Nistor/Agerpres

Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.

Krónika

2025. április 02., 09:592025. április 02., 09:59

2025. április 02., 14:532025. április 02., 14:53

Iliescu mellett a vádlottak padjára kerül Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is. A vádlottak korábban tagadták bűnösségüket.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is.

2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.

korábban írtuk

Bányászjárás: büntetőeljárás indul Miron Cozma ellen is, aki azt állítja: letartóztatta Iliescut
Bányászjárás: büntetőeljárás indul Miron Cozma ellen is, aki azt állítja: letartóztatta Iliescut

Büntetőeljárást indított a legfőbb ügyészség Miron Cozma egykori bányászvezér és Adrian Sârbu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökének volt tanácsadója ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.

A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött valamennyi bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat. A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu –

elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.

Az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren. A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót. Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.

Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra.

A gyanúsítottak forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek. Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre”

– olvasható a közleményben. Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre.

korábban írtuk

Bányászjárás: Miron Cozmát és Adrian Sârbut is beidézte a legfőbb ügyészség
Bányászjárás: Miron Cozmát és Adrian Sârbut is beidézte a legfőbb ügyészség

Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.

Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek. A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben.

Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.

A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket

– idézte fel közleményében az ügyészség.

korábban írtuk

Bányászjárás: emberiesség elleni bűncselekmények miatt indul újra büntetőeljárás Iliescu és Roman ellen
Bányászjárás: emberiesség elleni bűncselekmények miatt indul újra büntetőeljárás Iliescu és Roman ellen

Emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt újfent büntetőeljárás elindítását rendelte el szerdán a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében.

Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét. A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a

Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.

Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.

korábban írtuk

Petre Roman: nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok Bukarestbe hozatalában
Petre Roman: nincs bizonyíték arra, hogy részt vettem volna a bányászok Bukarestbe hozatalában

Következetesen tagadja Petre Roman volt miniszterelnök, hogy köze lenne az 1990. nyarán Bukarestben lezajlott, halálos áldozatokat is követelő bányászjáráshoz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére

A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére
2025. július 14., hétfő

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére

Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére
2025. július 14., hétfő

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért

A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért
2025. július 14., hétfő

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti

Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti
2025. július 14., hétfő

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak

A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak
2025. július 14., hétfő

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra

Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra
2025. július 13., vasárnap

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé

Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé