Iohannis szerint több száz emberéletbe kerülhet a karanténtörvény hátráltatása, a PSD nem enged

Az államfő előrebocsátotta: az ellenzéki pártok erkölcsileg felelősek lesznek akár több száz ember haláláért, ha nem fogadják el a karanténtörvényt •  Fotó: Presidency.ro

Az államfő előrebocsátotta: az ellenzéki pártok erkölcsileg felelősek lesznek akár több száz ember haláláért, ha nem fogadják el a karanténtörvényt

Fotó: Presidency.ro

Miközben a szenátus jogi bizottságában kedden is folytatódott a parlamentben többségben levő ellenzék és a kormányoldal közötti, vitáktól sem mentes egyeztetés a járvány idején alkalmazható elővigyázatossági intézkedésekről, a karanténról és az elkülönítésről szóló törvénytervezetről, Klaus Iohannis államfő ismét kemény hangvételű nyilatkozatban rohant ki az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen, amely szerinte szándékosan hátráltatja a jogszabály elfogadását.

Balogh Levente

2020. július 14., 16:562020. július 14., 16:56

2020. július 14., 17:062020. július 14., 17:06

„A járvány létezik, és súlyos következményei vannak” – szögezte le a román elnök, aki szerint nincs helye a politikai vitáknak, amikor a pandémia elleni küzdelemről van szó. Iohannis megdöbbentőnek nevezte a PSD magatartását a beteg személyek elkülönítéséről és a fertőzésgyanúsak karanténba helyezéséről szóló törvény vitája kapcsán, a jogszabályra ugyanis szerinte sürgősen szükség van. „A PSD hátráltatja a vitát, ez a túlzásba vitt cinizmus pedig még engem is meglep. Valójában az történik, hogy a PSD megfosztja a kormányt a járvány leküzdéséhez feltétlenül szükséges eszköztől. Ez rendkívül szomorú és sokkoló, mivel ez több tucatnyi, akár több száz ember életébe kerülhet” – figyelmeztetett az elnök.

Iohannis ennek nyomán felszólította a parlamentet, hogy vessen véget a vitának, és dolgozzon ki egy jó törvényt, vagy erkölcsileg ők lesznek felelősek az emberek haláláért.

Az államfő szerint a karantént és az elkülönítést szabályozó törvénytervezet vitáján a PSD hamis érvekkel állt elő, például azzal, hogy a kormánynak hamarabb kellett volna kidolgoznia ezt a törvénytervezetet, pedig a kabinet nem tehetett addig semmit, ameddig az alkotmánybíróság nem jelentette be az indoklást. Iohannis nyomatékosította ugyanakkor, hogy a COVID-19-világjárvány az elmúlt évszázad legsúlyosabb egészségügyi válságát idézte elő, éppen ezért nem érti, hogyan állíthatják, hihetik azt egyesek, hogy ez egy könnyű betegség, vagy – mindenféle összeesküvés-elméletekre hallgatva – egyenesen tagadják a létezését. 

Erre reagálva Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke leszögezte: pártja nem hagyja zsarolni magát, nem engedi az alapvető jogok megsértését, és nem hagyja, hogy a kormány a járvány ürügyével „megölje a demokráciát”. Rámutatott: a kormánynak minden eszköz rendelkezésére állt a járványhelyzet hatékony kezelésére, de kicsúszott a kezéből az irányítás, és hiába keres bűnbakot. Leszögezte: a tervezet rossz, számos eleme jogokat sért, a PSD pedig kijavítja.

Mint ismeretes, a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedéseket szabályozó törvénytervezetet csütörtökön fogadta el a képviselőház. A felsőház jogi bizottsága pénteken kezdte el megvitatni a tervezetet, több technikai jellegű módosítást fogadva el. A szociáldemokrata szenátorok javaslatára a bizottság szombaton hétfőre halasztotta a megbeszélés folytatását, majd a PSD hétfőn azt szabta feltételül a törvény elfogadásához, hogy annak tartalmáról Ludovic Orban miniszterelnök és Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is tájékoztassa a szenátust. Utóbbi hétfőn jelen is volt a jogi bizottság ülésén. A jogszabályt a kormánynak azért kellett kidolgoznia, mert az alkotmánybíróság kimondta: az olyan, alapvető jogokat korlátozó intézkedések, mint a karantén vagy az elkülönítés, miniszteri rendelettel nem, csakis a parlament által elfogadott törvény alapján rendelhetők el.

Tătaru egyébként igyekezett megnyugtatni mindenkit: a jelenlegi fejlemények a növekvő esetszám ellenére sem indokolják a rendkívüli állapot bevezetését, legfeljebb – amint ismét meglesz a kormány kezében a törvényes eszköz hozzá – bizonyos települések vagy régiók karantén alá vonása lehet indokolt. Hozzátette ugyanakkor: a veszélyhelyzet meghosszabbítása gyakorlatilag elkerülhetetlen.

Egyes értesülések szerint erről a kormány következő ülésén születhet előzetes döntés.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére

A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére
2025. július 14., hétfő

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére

Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére
2025. július 14., hétfő

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért

A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért
2025. július 14., hétfő

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti

Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti
2025. július 14., hétfő

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak

A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak
2025. július 14., hétfő

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra

Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra
2025. július 13., vasárnap

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé

Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé