Sem Iohannis, sem Rutte nem kívánja latolgatni vetélytársa esélyeit
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
2024. március 21., 16:382024. március 21., 16:38
2024. március 21., 16:402024. március 21., 16:40
Az újságírók egyebek mellett arról faggatták az elnököt, hogy szerinte mi különbözteti meg ellenjelöltjétől, Mark Rutte holland kormányfőtől. „Úgy gondolom, hogy az eltérő földrajzi és történelmi háttér mellett a NATO jövőjével kapcsolatos elképzeléseink is enyhén különböznek. Egyaránt konstruktívak, de némileg különbözőek” – válaszolt Iohannis.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e a Rutte NATO-főtitkári jelöltségét támogató államok képviselőivel is, Iohannis azt válaszolta, hogy az érintett államok és képviselőik maguk fogják majd kifejteni az álláspontjukat, nem az ő tiszte beszélni erről. Hozzátette: ezekben a kérdésekben csak a NATO keretében szokás nyilatkozni – írja az Agerpres.
„Én a NATO-tisztségre koncentrálok” – válaszolta a román államfő. Ezzel egy időben Brüsszelben Ruttét is reagáltatták arra, hogy a román elnök is megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget. A holland kormányfő „csodálatos embernek” nevezte Iohannist, de nem kívánt véleményt nyilvánítani arról, hogy vetélytársának mekkorák az esélyei a katonai szövetség vezetői posztjának megszerzéséhez.
„Tíz éve tölti be Románia államelnöki tisztségét, és szinte mindig kiválóan dolgoztam együtt vele. Hiteles vezető az országa számára. Ugyanakkor a NATO kapcsán, ahogy jól tudják, nem mondok semmit” – válaszolta újságíróknak az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt Mark Rutte.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!